Kezdőlap Belföld Ha az ember s...

Ha az ember semmit nem hisz el, mindenről meggyőzhető

Az emberi megismerés alapvető természete, hogy a manipulációval szemben nem vagyunk kellően felvértezve – mondta lapunknak adott interjújában Krekó Péter. Tömegparanoia című kötete az összeesküvés-elméletek jelenségét vizsgálja, rámutatva: a kritikátlan szkepszis éppolyan veszélyes lehet, mint a vakhit. A szociálpszichológust baloldali konteókról és a menekültpropagandáról is kérdeztük.

HIRDETÉS

– Nem minden összeesküvés-elmélet alaptalan, sokszor ezek épp a túlélés zálogai lehetnek, hiszen összeesküvések valóban előfordulnak – írja könyvében. Honnan lehetünk akkor biztosak benne, hogy épp nem jogos az aggodalmunk?
– Három elvet érdemes figyelembe venni. Egyik az Occam borotvája: ha valamit kevesebb, egyszerűbb okokkal is lehet magyarázni, érdemes azokhoz nyúlni. Az emberi tökéletlenség általában jobb magyarázata az eseményeknek, mint a grandiózus összeesküvés. A világösszeesküvés-elméletek azért sem szoktak helytállóak lenni, mert nem veszik figyelembe az emberi működés tökéletlenségét. Másrészt azzal sem számolnak, hogy milyen sok embernek kellene részt vennie egy összeesküvésben. Szeptember 11. kapcsán is egy fontos szempont ez. Legalábbis furcsa lenne, ha a számtalan összeesküvő egyike sem borított volna. Harmadszor pedig: minél kontrolláltabb a hatalmi működés, annál kisebb az esély az összeesküvésre. Demokratikus államok esetében ez fontos érv. Vannak persze valós esetek: ott vannak autómárkák megbuherált károsanyag-kibocsátási tesztjei, az iPhone szándékos lassítása, a Watergate-ügy. Ezekre viszont általában fény derül. Zártabb társadalmakban azonban kisebb az esély a lebukásra, mi pedig egy bezárkózó politikai rendszerben élünk.

– Ha abban is élünk, azt azért tudni lehet, hogy a kormány migránspropagandája álhírekre épül: nem bontaná le az ellenzék a kerítést, és most is éppúgy beengedik az országba a menekülteket. Mit lehet így tenni ezzel a felülről gerjesztett félelemmel szemben?
– Ahogy láttuk a választás eredményén, nem sokat. Amíg nem válik sokak számára egyértelművé, hogy ez a felülről gerjesztett paranoia figyelemelterelő hadművelet, addig semmit. Amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni: a gazdasági eredmények, részben függetlenül a kormány politikájától, jónak mondhatóak. Ennek azért volt hatása az eredményekre. Az a nagy kérdés, hogy gazdasági visszaesés mellett elfogadták volna-e ezt a politikát. Nem vagyok biztos benne. A kormány célja, hogy megfossza a közéleti diskurzust a szakpolitikai kérdésektől, és kizárólag az Európa és Magyarország megmaradásáét vívott kozmikus harcról legyen szó.

– Sok helyen csak a közmédia elérhető, nem jut el az emberekhez más – magyarázza az ellenzék a kormánypropaganda sikerét. Valóban erről lehet szó?
– Az emberi megismerés alapvető természete, hogy a manipulációval szemben nem vagyunk kellően felvértezve. A becsapás persze létezik az állatvilágban, ahogy valamilyen szinten régi társadalmakban is megvolt, de erre a fajta teljesen felépített, konszenzuális valóságra az emberek nincsenek felkészülve. Létezik az igazság illúziója nevű jelenség: ha valamit sokszor hallunk, egyre inkább elfogadjuk.

– Segítheti a kormányt az is, ha az üzeneteire hallgatás vagy ellenpropaganda érkezik válaszként? Fideszesek szívesen hivatkoznak rá, hogy pár éve az ellenzék még a teljes menekültválságot tagadta.
– A propaganda mindig talál hivatkozási alapot, ha nincs, hát teremt. Persze, az álhír- és összeesküvéselmélet-gyártás legfőbb kerete, társadalmi-politikai előfeltétele a polarizáció. Az, hogy egymással antagonisztikusan szemben álló oldalak visszhangkamrákba zárják magukat, hogy ne hallják meg egymás érveit. Így mindegyik oldalon kifejlődik a virtuális valóság gyártása. Magyarországon is létezik ez: a kormányellenes álhíreknek is bőven megvannak a maguk platformjai. A menekültválság esetében is látjuk, hogy a politikai közép eltűnőben van, nincs fogékonyság a józan érvelésre.

– Valóban találkozhatunk az említett kormányellenes álhírekkel is. Emlékezetes eset, mikor Nagy Bandó András az ATV-ben idézett fel Orbán Viktorral kapcsolatos szóbeszédeket, ettől pedig utóbb a csatorna is elhatárolódott.
– A grazi klinikáról szóló álhírek is megunhatatlannak tűnnek, és elképesztő megosztásszámot tudnak produkálni. A kormányellenes álhíreknek is megvan a maguk piaca. Pszichológiailag könnyű is magyarázni: hagyományosan az összeesküvés-elmélet azok körében szokott terjedni, akik a hatalomtól megfosztva érzik magukat. A magyar helyzet specifikuma, hogy ezt a fősodor-ellenes világot sikerült a mainstreambe beemelni. Csak már a nemzetközi elittel állítják szembe. Hatalmi pozícióból nem könnyű ezt kialakítani, de megoldották. Két logika ötvöződését látjuk Magyarországon. Az egyik a post-truth logikáé, ami visszaköszönt a brexit-kampányban és az amerikai elnökválasztáson is. Ez inkább nyugati jelenség, a nyitott társadalmakban termeli újra az agymosást, miközben az embereknek megmarad a szabad tájékozódási lehetőségük. A másik inkább az autoriter rendszerekre és XX. századi diktatúrákra jellemző: nagyon centralizált, egybites propaganda. A Soros-plakátkampány ezt idézi. De ettől még nem beszélhetünk zárt nyilvánosságról. Nem kérdés, szűkül a kritikus nyilvánosság lehetősége, de el lehet kapcsolni például az RTL-re is. Sokan választják ezt a világot, és nem csupán passzív befogadók. Ez nem az ötvenes évek Magyarországa, ahol egyféle üzenet létezett.

Mit kívánjunk Orbán Viktor legújabb kormányának?

„Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek.” Az idézet Dessewffy Auréltól (1809-1842), a reformkor kivételes tehetségű, konzervatív, a fontolva haladás politikáját képviselő politikusától származik. Amikor a negyedik Orbán-kormány megalakulásáról szólunk, mindenekelőtt érdemes rögzítenünk, hogy a jó és eredményes kormányzást pártszimpátiától függetlenül nemzeti érdeknek kell tartanunk.

– Hiába reménykedik akkor az ellenzék, hogy csak jobban kell magyaráznia a menekültválságot?
– Nyilván sokak számára lényeges téma volt ez, de voltak más fontos okok is. A már említett gazdasági helyzet például, ami tompította a kormányellenes elégedetlenséget. Harmadrészt nagyon erős függőségi viszonyok jöttek létre országszerte. A kis falvakban sokszor az volt az üzenet: ha nem a kormányra szavaznak, nem lesz közmunka, nem lesz uniós pénz. A mai rendszerben pedig nem életszerűtlen, hogy politikai okokból vonjanak meg támogatásokat.

– Question everything, azaz kérdőjelezz meg mindent – szól a klasszikus falfirka, alatta a tökéletes reakcióval: miért? Könyvében ön is arról ír, hogy a kritikátlan, túláltalános szkepszis éppolyan ártalmas lehet, mint a vakhit. A túlzott hiszékenységgel szemben viszont a mindent kétségbe vonó szkepszist kevesen érzik problémásnak, nem?
– Ha megnézzük, az orosz Russia Today szlogenje is az: Question More. Kérdőjelezz meg többet, ne higgy senkinek, légy bizalmatlan mindennel szemben. Ennek a vége egy olyan világ, ahol semmi sem igaz, de minden megtörténhet – miként ezt Peter Pomerantsev remek könyvének mottója implikálja. Ez az egész post-truth világ mottója lehetne. Ha az ember semmit nem hisz el, akkor mindenről meggyőzhető, akkor végső soron minden igaz lehet. Abszolút nem látjuk azt, hogy a szkepszisen, gyanakváson alapuló összeesküvés-elméleti gondolkodás kritikusabbá tenne az embereket. Brit kutatók találták például: akik inkább hitték, hogy Oszama bin Laden már halott volt a rajtaütéskor, hajlamosak voltak abban is hinni, hogy a mai napig él. Mind a kettő ellentmondott a hivatalos narratívának, hát hajlottak elfogadni mindkettőt.

– Mi ismerhetjük már régebbről is ezt: a finnugor nyelvrokonság ellenzői hajlamosak bármit elfogadni, ami csak szembemegy a tudományosan elfogadott állásponttal.
– És valószínűleg egyre többet is fogunk hallani a nyelvrokonság tagadásáról. Kásler Miklós kinevezése sem igazán a kritikus gondolkodásnak kedvez majd. Egy humán erőforrás miniszter, aki szerint az Árpád-ház nem finnugor, hanem eurázsiai eredetű, és aki a rák ellenszerét a Tízparancsolatban látja? További tudományellenes támadásokra számítok, a kormánypolitikában hangsúlyosabbá válhat mindez. A kormány alaptermészete az expanzió: gazdaságilag, kulturálisan, ideológiailag egyre több területet szeretnének elfoglalni.

– Az összeesküvés-elméletek olykor azt is elérik, aki konteókról ír. A Magyar Időkben, illetve Lovas Istvántól gyakran olvassuk, hogy Krekó Péternél minden álhír mögött felsejlik az orosz szál. Valóban így van?
– Aki az Infowarst, a Sputnikot, a Russia Todayt előszeretettel idézgeti, nem tudom, mennyire megbízható forrás. Azt látni kell, hogy az egész álhírezés is a politikai harc része, mi pedig rendszeresen megkapjuk, hogy összeesküvés-elméleteket terjesztünk Oroszországgal szemben. De a helyzet az, hogy a szovjet, majd orosz hatalom összeesküvései, az aktív intézkedések jól dokumentált jelenségek, történelmileg hosszú időkre nyúlnak vissza. Valamiért Lovas István különösen figyelemmel kíséri a Political Capital munkásságát, de örülök, hogy van egy ilyen lelkes rajongónk.

– Miért pont Oroszországban virágozhat az álhíripar?
– Több dolog rakódik egymásra. Az egyik az eurázsiai ideológia, ami a Nyugatot állítja be ellenségnek, és magának kitüntetett szerepet tulajdonít. A másik egy olyan külpolitikai működésmód, ami aláásná a nyugati országokban a bizalmat a vezetéssel szemben. Érdemes megnézni Oroszország „együttműködő partnereit” az Egyesült Államokban: Jill Stein például zöld politikusként visz oroszbarát propagandát. Alapvetően inkább Hilary Clintonnal szemben fogalmazott meg kritikát, az establishment-ellenes logikát követte. A választás után viszont az egyik fő harcosá- vá vált a szavazat-újraszámlálást követelő mozgalomnak. Hiszen az egész nem arról szólt, hogy Oroszország Trumpot akarja hatalomban látni. Elsősorban az intézményrendszerbe vetett bizalmat akarta inkább aláaknázni. Nálunk viszont az oroszbarát propaganda a hivatalost támogatja, nem azt szeretné aláásni. Ez jól mutatja Magyarország szerepét az Európai Unióban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 0. számában jelent meg, 2018. május 8-án.

Keresse a Magyar Hangot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Menjen biztosra, fizessen elő!

Megvitatná az olvasottakat? Várjuk Facebook-oldalunkon.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,912lájkolóTetszik
852követőKövetés
10,191feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek

Halvány lila gőz vs. fideszes mantrák

A forradalmi hevületben égő budapesti keménymagon és a fideszes droidokon kívül van egy igen széles és csendes társadalmi réteg, melyet mindenki cserbenhagyott.

Lélekgyarmatok