Az MTI beszámolója szerint a testület 20 igen szavazattal, nyolc nem ellenében és egy tartózkodás mellett döntött arról, hogy az ügyben felkért szakmai grémium többségi javaslata alapján a Duna-parton létesítendő, a kerítések vonalához igazodó nyomvonal továbbtervezését támogatja. A Dunával párhuzamos védműszakasz megvalósításáról a Fővárosi Közgyűlés a továbbtervezést kővetően, valamint a kisajátításhoz kapcsolódó kártalanítás költségeinek ismeretében dönt.
Tarlós István főpolgármester a napirendi vitában azt hangsúlyozta: semmi mást nem akarnak, mint megvédeni a csillaghegyi öblözetet, az ügyben nyolc szakvélemény készült, de olyan megoldás nem létezik, amellyel mindenki teljesen elégedett lesz.
A Tarlós István főpolgármester, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, Bús Balázs (Fidesz–KDNP) III. kerületi polgármester és Riz Levente (Fidesz–KDNP) XVII. kerületi polgármester, tanácsnok által jegyzett – a Budapest.hu oldalon pénteken közzétett – előterjesztésben emlékeztettek, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2017. szeptember 27-ei ülésén Bús Balázs javaslatára döntést hozott arról, hogy a tervező készítsen szakértői anyagot a Római-parton a kerítésekhez közeli nyomvonalváltozat megvalósíthatóságáról.
A közgyűlés elé került előterjesztés szerint a szakmai grémiumban egyhangú állásfoglalás nem született, de a többség a védvonalat a Duna-parti sávban, a kerítésekhez igazodó nyomvonalon javasolja továbbtervezni. A szakmai testület kisebbségi javaslatában a Nánási út-Királyok útja nyomvonalat csak hullámtéri kiegészítő védelemmel, azaz kettős védelemmel tartja mérlegelhetőnek.
A Római-partot védő civil csoportok kedden közös állásfoglalást adtak ki, melyben azt írták, hogy a főpolgármester által összeállított szakértői testület a feladatot, amelyre felkérést kapott, nem végezhette el. Lányi Andrásék szerint a parti és a Nánási út–Királyok útja nyomvonal összehasonlításához nem állt a testület rendelkezésére „más forrás, mint a Mélyépterv hiányos és részrehajló tanulmánya”, amely szerintük jelen állapotában nem alkalmas a megalapozott döntés meghozatalára. A reális összehasonlítás alapja egy átdolgozott szakvélemény lehetne – írták.
Azt is hozzátették, hogy „a Római-part sorsa nem csak árvízvédelmi kérdés. „A vízparttól ezúttal valamivel távolabb, egy vasbeton fal tetején megjelenő mobilgát ugyanúgy tönkretenné a táj arculatát, biztonsága változatlanul megkövetelné a magasabb fák eltávolítását környezetéből, ráadásul jelentős kisajátításokkal járna.” Emellett azt is hozzátették, hogy – miként az szakértő testület ülésein is felmerült – tisztázni kell a hullámtéren védendő terület jogi helyzetét, és a jövőjével kapcsolatos városrendezési elgondolásokat.
A civilek azt is hangsúlyozták, hogy az öblözet valódi árvízvédelmi problémájának megoldása, az Aranyhegyi-patak bal-parti elsőrendű árvízvédelmi művének kiépítése még mindig várat magára, annak ellenére, hogy fontosságával mindenki egyetért.
Ezek alapján azt kérték, hogy a közgyűlés ne szavazzon az előterjesztés nyomvonallal kapcsolatos pontjairól. A szakértői testület pedig kapjon lehetőséget eredeti feladatának elvégzésére: transzparens módon, azonos kritériumok alapján, azonos mélységben kidolgozott terveket hasonlítson össze, és ennek alapján tegyen javaslatot a Dunával párhuzamos védmű kialakítására.
