Igazmondó politikusokra épít a vagyonnyilatkozati rendszer

Magyarországon akár modern népmesei hős is lehetne a kecskeméti bíró: ő volt az egyetlen olyan közhivatalt viselő személy, akinek vagyonnyilatkozata miatt kellett távoznia posztjáról. Varga Tibort azért mentették fel 2013-ban, mert az Országos Bírói Tanács szerint nem tudott számot adni a vagyona jövedelmével nem magyarázható gyarapodásáról. A bíró családi támogatásokról szóló magyarázatát nem fogadták el. Hivatalban lévő politikusnál hasonló következmény még sosem fordult elő. Pedig az ő vagyonnyilatkozatuk nyilvános is. Csak éppen senki nincs, aki az állításaikat ellenőrizné.

– Ez a rendszer azon alapul, hogy mindenki őszintén bevallja, milyen vagyonnal rendelkezik, miközben arra nincsen felkészítve, ha ez az igazmondási elvárás nem teljesülne – véli Ligeti Miklós, a korrupcióval foglalkozó nemzetközi szervezet, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója.

Soha nem fordult elő, hogy a vagyonnyilatkozatokat vizsgáló mentelmi bizottság úgy találta volna, hogy egy képviselő összeférhetetlenség miatt nem folytathatja a munkáját, és politikai bukáshoz sem vezetett soha az, ha kiderült: elfelejtette, milyen ingatlanokkal rendelkezik, és azok hány négyzetméteresek. Egyszerűen magyarázatra, végső esetben a nyilatkozat kijavítására kötelezik ilyenkor a képviselőt.

Parlamenten kívülről és belülről is számos vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek a közelmúltban: Hadházy Ákost, az LMP egykori társelnökét még a választás előtt találta meg a Fidesz, mert szerintük hobbiját, a sportrepülést nem lehet képviselői fizetéséből finanszírozni. Itt az derült ki, hogy Hadházy Ákos szerint nem annyi a sportrepülés költsége, mint amennyit a kezdeményező fideszes képviselő, Budai Gyula állított, ráadásul a repülős hobbi tizennégy éve tart, tehát a nagy része nem Hadházy képviselősége alatt történt. Azelőtt elmondása szerint állatorvosi fizetéséből finanszírozta hobbiját, ezért nem indult ellene eljárás. Lázár János ellen most a DK kezdeményezne eljárást, amiért minisztersége utáni első vagyonbevallásában felbukkantak üzletrészek két cégben, ám az nem derült ki, mennyiért vásárolta őket.

A Transparency International pedig már negyedjére kezdeményezett sikertelenül eljárást Semjén Zsolt ügyében – a KDNP-s miniszterelnök-helyettesről tavasszal derítette ki a Magyar Nemzet, hogy költséges svédországi vadászatokon vett részt, amelyeket a magyar üzletember, Farkas József finanszírozott. Semjén Zsolt viszont a 24.hu által nemrég ismertetett dokumentumok tanúsága szerint azzal érvelt, hogy ez nem számít adóköteles jövedelemnek, ajándékként pedig nem kell bevallania, mert „nem képviselői minőségében” kapta a meghívásokat. Azóta a 444.hu azt is megírta, hogy  tavaly kétszer is vadászott Kanadában bölényre, farkasra és szarvasokra, és ezeket az utakat sem ő fizette. Semjén Zsolt legutóbb az Echo Televízióban magyarázta, hogy a vadászati meghívásokat ajándékba, magánemberként kapta, így „maga a vagyonnyilatkozat zárja ki, hogy oda beírja az ember”. Szerinte az is bebizonyosodott, hogy személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség és illetékfizetési kötelezettség sem terheli ezeket az elfogadott ajándékutakat.

Ligeti Miklós szerint arra nincs jogi megoldás, ha valaki megpróbálja megkerülni a jogszabályt. Ez esetben pedig ezt könnyű megtenni: nem lehet pontosan meghatározni, hogy egy képviselő mikor kapja az ajándékot képviselői minőségében, és mikor magánemberként. A kormányközeli Századvég kutatóintézet pár évvel ezelőtt rövid tanulmányban számolt be arról, hogy a magyar vagyonnyilatkozati rendszer európai összehasonlításban szigorúnak számít. Mennyiségi szempontból ez így is van.

Semjén Zsolt nem teszi le a fegyvert

Elveszítené a normalitását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, ha nem vadászhatna - erről beszélt a luxusvadászatokat különösen kedvelő politikus vasárnap este a kormánypárti Echo Televízióban.

Ligeti Miklós becslése szerint százezres nagyságrendű lehet azoknak a száma, akiknek vallaniuk kell saját vagyonukról. Ilyenformán minden századik magyarra jut egy vagyonnyilatkozat. A többség azonban örök időkre zárt borítékban marad. Ligeti Miklós szerint ez felveti azt a kérdést is, hogyan kezdeményezhetné bárki is a zárt borítékban lévő nyilatkozat vizsgálatát – ehhez ugyanis konkrétan a vagyonnyilatkozatban szereplő valamelyik állítást kellene kifogásolnia, amit viszont nem ismerhet meg.

A jogi igazgató úgy véli, ahhoz, hogy a vagyonnyilatkozatok teljesítsék rendeltetésüket, az nem lenne elégséges, hogy a politikusok és a hozzátartozóik nyilatkozatai is nyilvánosságra kerüljenek. „A nyilatkozatok tartalmának tényleges ellenőrzésére, például adóbevallásokkal történő összevetésére lenne szükség, valamint arra, hogy szigorúan megbüntessék a megmagyarázhatatlan, az adózott jövedelemmel nem igazolható gazdagodást” – emelte ki Ligeti. Hozzátette: mindaddig értelmetlen a politikusok vagyoni helyzetét nyilatkozataik alapján megítélni, amíg feledékenységre hivatkozva kimenthetik magukat akár komoly értékű vagyonelemek elhallgatása esetén is.