A falvak, ahol az óvónők rosszul imádkoznak

Fotó: Farkas Norbert

Nincs pénz sem játékra, sem játszótérre, az uniós pályázatokon mégis rendre alulmaradnak a súlyos hátrányokkal küzdő borsodi települések. Kesznyétenben és Kiscsécsen jártunk. Részletek a Magyar Hang hatodik számában, pénteken megjelent riportból.

Hirdetés

„Egy kis faluban dolgozom, a neve Kiscsécs, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek között óvónőként. Az udvarunkon semmi játék nincs, csak beton és fű. Nagyon nehéz feladat megoldani eszközök nélkül, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, és hasznosan teljen az idejük”. Ezt az üzenetet írta ki a minap a közösségi oldalára a kesznyéteni óvoda kiscsécsi tagintézményének egyik óvónője. A segélykiáltás vírusszerűen terjedni kezdett a közösségi hálón.

Évente mindössze tízezer forint jut játékra és ez 110 gyerek között oszlik szét. Az oda járó gyerekek közel 90 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. (…)

– A kesznyéteni játékok mára korszerűtlenek, uniós szabványoknak nem igazán felelnek meg. Miközben más települések annyi pénzt kapnak uniós pályázatok útján, hogy el sem tudják költeni, mi nem nyerünk – mondja az óvoda vezetője, Virág Anikó.
– Mi lehet az oka ennek?
– Nem tudom, biztos rosszul imádkoztunk – mondja keserűen.

Virág Anikó megjegyezte még, hogy az egy dolog, hogy játékhiánnyal küzdenek a két falu óvodájában, de az ezernyolcszáz fős Kesznyétenben például egyetlen játszótér sincs. (…)

– A gyerekek sokszor már úgy jönnek be, hogy kérdezik, mikor lesz reggeli, mert utoljára itt ettek tegnap délután az óvodában – mondja Virág Anikó. Szavait mi más igazolhatná jobban, mint az a csend, amit akkor hallani, amikor közmunkás asszonyok áthúzzák egy fémkordélyon az ebédet. Beszédes az az adat is, hogy csoportonként 2-3 gyermek esetében szabályosan gondot okoz a szülőknek már az is, hogy időben behozza a csemetéjét az intézménybe.

Hirdetés

A teljes riportot a Magyar Hang június 22-én, pénteken megjelent hatodik számában olvashatja! És hogy miről olvashat még a lapban? Itt megnézheti. Keresse az újságárusoknál és a Digitalstandon!

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.