Tóth Bertalan: Ilyen megállapodás többet nem lesz

– Szanyi Tibor, akit önnel egy időben választottak az MSZP elnökségi tagjává, mondott olyat, hogy fel kellene oszlatni az MSZP-t, és új pártot alapítani. Önt nem kísértette meg a gondolat?
– Nem.

– Miért nem?
– Akkor nem indultam volna az elnöki posztért. Ezt a kongresszus sem akarta, fel sem merült. Senki nem akarja megszüntetni az MSZP-t. Ennek a pártnak még mindig több ezer tagja van, hálózata van, vannak támogatói, még ha most kevesebben is, mint eddig. A baloldali eszmék is összetartják ezt a közösséget. Ha megnézzük az elnökjelölti programokat, ebben mindannyian egyetértettünk.

– A riválisa, Mesterházy Attila az elnökválasztás után egy Facebook-bejegyzésben tett hitet ön mellett, mint elnöke mellett, de olyan fotót csatolt hozzá, ami kétségessé tette, hogy komolyan veszi önt. Később törölte a bejegyzést a Facebookról. Ismét az MSZP belharcaitól lesz hangos a nyilvánosság?
– Mesterházy posztjából én a szövegre koncentrálok, nem a képre, és azt szeretném, hogy semmilyen belharcból ne legyen hír. Vannak a pártban belső viták az útkereséssel kapcsolatban, mi nem vagyunk a Fidesz. Azt kellene újra végre meghonosítani, hogy a belső viták ne a nyilvánosság előtt folyjanak.

– Az elnöki programbeszédében azt mondta, az MSZP-nek önkritikát kell gyakorolni, és lezárni a múltat. Melyik múltra gondolt?
– A 2008–2010 közötti időszakra, amikor az MSZP a válságkezelés során nem a baloldali értékeket követve politizált. Olyan társadalmi rétegektől várt plusz hozzájárulást a költségvetés helyzetének javítására, amelyeknek az érdekeit kellett volna képviselnie. Ekkor, és az őszödi beszéd utáni önkormányzati választáson kezdte az MSZP elveszíteni a vidéki bázisát. A kistelepüléseken a választók azt élték meg, hogy sok helyen megszűnt a vonatközlekedés, iskolákat kellett bezárni, és vizitdíjat akar bevezetni a szocialista kormány.

– Ön mit csinált ezalatt?
– Alpolgármesterként dolgoztam, miután lemondtam 2007-ben az országgyűlési mandátumomról. Az Európa Kulturális Fővárosa programot készítettük elő. Nehéz helyzetben volt az önkormányzat a megszorítások miatt.

– A párton belül milyen viták folytak erről? Nem vett részt bennük?
– Nem folytak viták. A megszorításokról a pártelnökség, a frakció, de végső soron a kormány döntött.

– Agyonkoptatott idézettel élve: Gyurcsány a hibás?
– Gyurcsány Ferencnek volt egy pártja, egy kormánya, és volt egy szocialista frakciója. Nem hegyezném ki arra, hogy egyedül volt ebben hibás. Ha megnézzük a Fidesz 2010 utáni lépéseit, azt látjuk: tragikus ugyan, hogy elvették a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat, ugyanakkor megadóztatták a multikat, a bankokat, különadókat vezettek be – ez utóbbiak olyan lépések voltak, amelyeket a baloldali kormányok nem mertek megtenni, pedig a válságkezelés költségeinek fedezetét épp az említettektől kellett volna bevasalni. De ez nem azt jelenti, hogy Fidesz visszajuttatta volna azt, amit a válságkezelés miatt elvettek. Ők ugyanis olyan társadalomfilozófiát követnek, hogy akinek van, annak legyen még több, akinek pedig nincs, annak elengedik a kezét, sőt keresztbe fekszenek neki. A szocialista kormányoknak más utat kellett volna választani. Ezt a korszakot csak úgy lehet lezárni, ha következetesen kiállunk a szociáldemokrata értékek mellett. Nemrég jelent meg egy kutatás, amelyből az derült ki, hogy a magyar társadalom jelentős része ezeket az értékeket igenis támogatja: az állam feladata az egyenlőtlenségek felszámolása, a munkavállalói érdekvédelem megerősítése, és a becsületes gyarapodás lehetőségének biztosítása. Mindenkinek!

– A választási eredményből úgy tűnik, mégsem hiányolták a választók ezeket az értékeket.
– Láttak egy félelemre és a fizikai biztonságérzetre építő kampányt, egy arrogáns, erőtől duzzadó kormányzatot, amelyet egy hazugságot terjesztő félelmetes propagandagépezet, és pártszolgálatos állami apparátus szolgál ki. A másik oldalon meg láttak egy csomó veszekedő pártot, amelyek azzal foglalkoztak, ki kinek a javára lép vissza. A választói akarat egyértelművé tette, hogy az összefogás, a választási technikák felmutatása nem meggyőző, ők kormányzóképes politikai erőket, formációkat akarnak támogatni. A választás után fölkel a nap, és a választók számára az lesz a kérdés, hogy az ígéreteket teljesíti-e a támogatott párt, megjön-e a nyugdíj és közlekednek-e a buszok. Ezt a biztonságot az ellenzéki térfélen nem látták. Nekünk voltak válaszaink ezekre a kérdésekre, de a miniszterelnök-jelöltünk alig jutott oda, hogy a programról beszéljen, minden a legesélyesebb jelöltekről és az összefogásról szólt.

– Át lehetne lépni bármilyen kiváló szociáldemokrata programmal azt, ami 2010 előtt történt? Akkor közvetlen tapasztalata volt a választóknak arról, hogy az MSZP elvesz tőlük, most meg arról van közvetlen tapasztalatuk, hogy a Fidesz ad.
– Az egyszerűen nem igaz, hogy az MSZP csak elvett tőlük, az pedig erősen relatív, hogy a Fidesz csak ad. Most gazdasági növekedés van a világban, Magyarország 4 százalékos GDP-növekedést produkált tavaly, és ezt tervezi ebben az évben is. Amíg ment a szekér, mi oda adtunk sokkal többet, ahova addig kevesebb jutott: a bérből és fizetésből élőknek. Ha most megnézzük, hogy a pluszforrásokból mire juttat a Fidesz, azt látjuk, hogy az oktatásra a GDP arányában kevesebbet. Lehet, hogy az egészségügyhöz ad pénzt, de a GDP arányában mégis kevesebbet költ a környező országoknál. A mentő nem jön, a sürgősségi ellátás romokban, a háziorvosi ellátás pedig egész megyékben csak nyomokban működik, miközben 90 milliárd forint megy el a Puskás Stadionra, 30 milliárd kormányzati propagandára, közel százmilliárd a közmédiára. Ez nem a mindennapi élet biztonságát garantálja.

– Hogy szándékoznak kommunikálni? Sokszor elhangzik, hogy a Fidesz kommunikációs kormányzást folytat, aminek a lényege a show, nem a kormányzás. Önök is rendeznek majd show-t? Vagy felbérelik Ron Werbert?
– Nem szeretnénk felbérelni őt. A kommunikációról nem beszélni kell, hanem csinálni. Az azonban mindennek az előfeltétele, hogy annak egységesnek kell lennie. Az volt az alapprobléma, hogy az MSZP-ben sajnos korántsem volt az. Az nem megy, hogy amikor az aktuális elnökség politizálni akar, akkor a párton belüli ügyek kerülnek mindig előtérbe. Többet kell saját kezdeményezésekkel is élnünk, nem pedig a kormány lépéseire reagálni. Nehéz feladat, mert ez is a mostani show része: a Fidesz kitalál valamit, a hazugsággyárral letarolja a felületeket, és az ellenzék reagál rá.

– Mit kezdeményeznének?
– Most került napvilágra, hogy a Fidesz be akarja tiltani a hajléktalanságot, vagy legalábbis a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, miközben nem biztosítja a lakhatáshoz való jogot az alkotmányban.

– Ezzel nem megint a Fidesz tematizál?
– Mi ennek a témának a kapcsán más dolgokra is szeretnénk felhívni a figyelmet, konkrétan a lakhatási válság egészére. Ha hajléktalanokról beszélünk, nemcsak a hajléktalanságról van szó, hanem azokról a devizahiteles családokról például, akik az utcára kerülhetnek, vagy azokról a nyugdíjasokról, akik hajléktalanszállón élnek, mert vagy szintén eladósodtak, vagy egyszerűen nem tudják kifizetni a lakhatást. És azokról a fiatalokról, akik nem férnek hozzá a csokhoz, amely szűkebb rétegeknek kedvez: ők nem tudnak lakást vásárolni, de bérelni sem tudnak, hiszen csak a nettó átlagjövedelem felett lehet ingatlanokat bérelni. Ez munkaerőpiaci problémát is jelent. Sok fiatal részben azért megy külföldre, mert a fizetéséből egy nagyobb városban nem tudja finanszírozni a megélhetését. Már beadtunk egy előterjesztést a kilakoltatások felfüggesztéséről, a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról – ezt nyilván le fogja szavazni a Fidesz, de nem állunk le. A lakhatási válságra baloldali, MSZP-s választ fogunk ajánlani a társadalomnak.

– Milyen sztorit tudnak szembeállítani a Fidesz migránsos történetével?
– A Fidesz olyan víziót vázol fel, hogy ő majd mindenkit megvéd a külső támadásoktól. Mindeközben a szociális problémák súlyosbodnak, az emberek hétköznapi problémái sokasodtak, demokrácia pedig már csak nyomokban található Magyarországon. Nemcsak határrendészeti biztonság létezik, hanem az egészségügyi, szociális és jogbiztonság is, és gyerekeink minőségi oktatása is biztonságtudattal töltene el mindenkit. E szerint fogjuk alakítani a politikánkat. Az Európai Unióban pedig sokféle változást kellene eszközölni. Nemcsak a közös határvédelmet kell megvalósítania a tagállamoknak, hanem a fizetésekben és az életminőségben is közösséget kell alkotnunk.

– Szerencsés, úgy általában, összefogni a DK-val? Sokak számára még mindig Gyurcsány Ferenc szimbolizálja a 2010 előtti időszakot.
– Háromszázezer választópolgár szavazott erre a pártra. Egy ellenzéki szavazóról sem szabad lemondani, ha a kormányváltásról van szó. Az más dolog, milyen megállapodással lehet idáig eljutni. Olyan megállapodást az én vezetésemmel az MSZP nem fog kötni, ami nem azt a célt szolgálja, hogy legyőzzük a nemzeti együttműködés rendszerének helyi helytartóit a jövő évi önkormányzati választáson. Hibát követtünk el, amikor 2017 decemberében úgy kötöttük meg a DK-val a koordinációs megállapodást, hogy nem mértük fel helyesen, hogy az őáltaluk állított jelöltek valóban a legesélyesebb jelöltek-e. Voltak olyan választókerületek, ahol 5 százalék alatti eredményt ért el a DK-s jelölt. A párt inkább azt a stratégiát követte, hogy próbált minél több listás szavazatot begyűjteni a parlamentbe kerüléshez és a frakcióalapításhoz, miközben mi a kormányváltás célját tűztük ki. Az MSZP a Párbeszéddel együtt saját kárára tett meg mindent a változásért. Sok áldozatot hoztunk, visszaléptettünk jelölteket, én is visszaléptem Mellár Tamás javára, és nézzük meg, hogy jött ki ebből az MSZP. Nekünk kisebb lett a frakciónk, miközben az LMP-nek meg a Jobbiknak nagyobb lett, a DK önállóan került be a parlamentbe. Mindenki nyert ezen, egyedül az MSZP–Párbeszéd nem. Ezért többet ilyen megállapodás nem lesz. De a többi ellenzéki párt sem örülhetett az eredménynek, hiszen az ő teljesítményük is kellett a Fidesz kétharmadához.

– Ha Puch Lászlóról kérdezik meg arról, hogy anyagi eszközökkel befolyásolja-e a pártot, ön azt szokta válaszolni: ha bárki is pénzelné a pártot, nem volna eladósodva az MSZP. Mennyire rossz a helyzet?
– Nem annyira rossz. 2014-ben az akkori pártvezetés 2 milliárd forintos hitelállománnyal adta át a pártot, most félmilliárdnál valamivel több adóssága van az MSZP-nek. Fizetőképes a párt, pedig nincsenek külső szponzoraink.

– Nagy vihart kavart nemrég, hogy a XX. kerületben nem szavazták meg az önkormányzati lakásbérlet hosszabbítását egy olyan családnak, amely több gyereket nevel, egyikük súlyos beteg, akinek két lábát és a kézujjait amputálni kellett. Tartozásuk nem volt. Egy évre kapták a lakást, a hosszabbítás az MSZP–PM képviselőinek szavazatán bukott meg, akik egységesen ellene szavaztak. Ez hogy történt? Ismeri ezeket a képviselőket?
– Az ügyet ismerem. Azt nem tudom, hogy ebben a konkrét helyi ügyben, mi vezette őket erre a döntésre, de nem a baloldali értékek. Ezt egy baloldali párt nem engedheti meg magának. Szerdán a szocialista képviselők megváltoztatták ezt a döntésüket, ebben részben az én közreműködésem és a független polgármester kiállása is benne volt.

– Véletlenül pont az elnökválasztás előtt több helyen megjelent a sajtóban az a történet, hogy ön állítólag 12 millió forint ellenében lépett vissza a képviselőségtől 2007-ben Tasnádi Péter javára – ezt ön cáfolta. Fog perelni a cikkek miatt?
– A fideszes sajtó nagyon nem akarta, hogy az MSZP elnöke legyek… Helyreigazításokat kértem, és feljelentést tettem rágalmazás miatt.

– A Zoom.hu portál nemrég villámkérdéseket tett fel önnek, az egyik az volt, hogy inkább Soros Györggyel, vagy inkább nélküle? Ön azt mondta, inkább nélküle. Beáll a kormány támogatói közé?
– Nem ismerem Soros Györgyöt, én sem voltam az ösztöndíjasa. Eddig sem volt velem, és nagyon nem is hiányzik. De az a gyűlölethadjárat, amelyet Soros nevével folytat a Fidesz a civil szervezetek ellen, elfogadhatatlan.

Ennek a cikknek a rövidebb nyomtatott változata a Magyar Hang 6. számában jelent meg, 2018. június 22-én. Keresse a Magyar Hang június 22-én, pénteken megjelent hatodik számát az újságárusoknál és a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a lapban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.