Ahogy azt várni lehetett, több mint egy évvel az eljárás megindítása után megszavazta hétfőn a Magyarországról szóló különjelentést az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE). Az úgynevezett Sargentini-jelentést 37 igen és 19 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a bizottság. Jelenleg még nem tudni, hogy az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt – melynek a Fidesz is a tagja – képviselői miként szavaztak, de azért mutat valamit az a tény, hogy a módosítókról szóló múlt heti vitán több néppárti képviselő is bírálta a magyar kormányt.
Az Európai Parlament eljárása tavaly májusban kezdődött, amikor az EP plenáris ülése utasította a LIBE-bizottságot, hogy készítsen különjelentést Magyarországról. Hazánkkal kapcsolatban azt vizsgálják, hogy fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének veszélye, azaz betartjuk-e az EU alapértékeit. A témában számos meghallgatást tartottak – többet Szijjártó Péter külügyminiszter részvételével –, és a jelentés holland raportőre, Judith Sargentini végül április 12-én mutatta be a 20 oldalas dokumentumot, amelyben egyértelműen leírta, hogy Magyarországon tartósan és rendszerszinten megsértik a jogállamiságot. Ezért azt javasolta, hogy a képviselőtestület kezdeményezze a hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. A hétfői szavazás után az Európai Parlament képviselői várhatóan szeptemberben – az előzetes információk szerint 12-én – voksolnak a jelentésről.
„Brüsszelben koncepciós eljárás zajlott Magyarországgal szemben, és ezt most egy politikai ítélettel zárták le – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, londoni munkalátogatása alkalmával az MTI-nek a szavazással kapcsolatban. – Sajnos mi a magyar történelemből számtalan hasonló eljárásra emlékszünk, amikor az ítélet már megírásra került azelőtt, hogy az eljárást megkezdték volna."
A jelentés holland készítője szerint a magyar jogállamisággal nem a bevándorlás-ellenesség a baj. A dokumentum 12 területen veszi sorra azokat az intézkedéseket, amelyek nem egyeztethetők össze a közösségi értékekkel. „Ez a jelentés nem a migrációról szól, ez a jelentés a magyar polgárok jogairól, a független magyar sajtó meggyengítéséről, a bírói függetlenségről, a szociális biztonságról szól, és ami engem aggaszt, hogy a magyar polgárok csak korlátozottan férnek hozzá a jogállamhoz” – mondta Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő.
Az Európai Parlamentben nem ez volt az első szakbizottság, amelyik állást foglalt azzal kapcsolatban, hogy indítsák meg Magyarországgal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárást. Eddig már négy szakbizottság mondott hasonlót, négy szakbizottság adott véleményt a LIBE-jelentéshez, és mind a négyben az olvasható, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás megindítása indokolt.
Vigyázó szemetek Brüsszelre vessétek...
Az Európai Parlamentben egymás után készülnek el azok a jelentések, amelyek súlyos aggályokat fogalmaznak meg a magyarországi demokráciát, jogállamot, az alapvető emberi jogokat fenyegető veszélyekről, és arról, hogy hazánkban súlyosan sérülnek az Európai Unió alapértékei. Ezeket a súlyos megállapításokat - sajnálatos módon - szikár tényekkel is alá tudták bástyázni a jelentésírók.
A jogállam megcsúfolását jelenti a LIBE által elfogadott magyarországi különjelentés – hangsúlyozta hétfőn Varga Judit az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában. A Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára politikai vádiratnak nevezte a dokumentumot, és közölte, Magyarországot nem érte váratlanul a mai szavazás eredménye. „A balliberális többség ma egy politikailag motivált, csúsztatásokkal teli vádiratról szavazott. Természetesen jobb lett volna, ha az ügy el sem jut idáig, hisz a jelentés jogilag megalapozatlan, koholt vádakat terjesztett elő” – fogalmazott Varga, aki sérelmezte, hogy a dokumentum olyan ügyeket is tartalmaz, amelyeket már rég lezártak, vagy amelyek nem is tartoznak közösségi hatáskörbe, ráadásul úgy vélekedett, hogy a LIBE nem biztosított elég időt és teret a magyar kormány számára, hogy megvédje magát.
„A jelentés egy egyoldalú, erősen elfogult dokumentum, amely egyszeri nem hivatalos látogatáson, illetve zárt ajtók mögötti egyeztetéseken alapul. Bízunk benne, hogy Magyarország szövetségeseinek segítségével szeptemberben sikerül lezárni a politikai boszorkányüldözés újabb fejezetét. A pozitív végkimenetel érdekében folytatjuk a kétoldalú egyeztetéseket és továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kettős mérce elve ne érvényesülhessen az Európai Unióban” – olvasható a közleményben.
A HVG-nek sikerült a Parlament folyosóján elcsípni Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a döntésre vonatkozó kérdésre így reagált: „a Soros-jelentésről beszélünk, nem?” Arra a kérdésre, hogy a jelentés elfogadása azt jelenti-e, van esély, hogy megindítják a hetedik cikk szerinti eljárást, úgy felelt: nem, ez azt jelenti, hogy nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy az megváltoztassa álláspontját bevándorlásügyben – de miután a magyar választók erről már döntöttek, nincs miről beszélni.
Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő ugyanakkor közleményben üdvözölte a kormányt elítélő döntést. „Szemben a Fidesz bugyuta állításával: nem holmi »migrássimogató-háttérhatalmi összeesküvés« történt, hanem pusztán annak kimondása, hogy az európai közösség nem tűri tovább az Orbán-kormány tudatos háborúját az Unió demokratikus értékeivel szemben” – írta Újhelyi.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
