„Soros emberétől” tart a Fidesz Józsefvárosban

Győri Péter (Fotó: Farkas Norbert)

Már nem alvilági „nyolcker” Budapest nyolcadik kerülete, hanem megújuló „Józsefváros” – legalábbis ezzel a szlogennel kampányol az időközi polgármester-választásra a Fidesz. A polgármester, Kocsis Máté országgyűlési képviselő lett, ezért kell július 8-án időközi választást tartani a kerületben, amely azonban egyelőre csak részben vetkőzte le a „nyolcker” jellegét. A legoptimistább fideszes nyilatkozatok szerint is „van azért még tennivaló”, ezért a hangsúlyt a polgármesteri székre pályázó alpolgármester, Sára Botond arra helyezi, hogy 2010 óta mennyire fejlődött a kerület. Mellette szólnak a megújult közterek és a felújított, embermagas zöld kerítéssel körbekerített játszóterek – amelyeket azért éjjelre még mindig le kell lakatolni. Javult a bűnözési statisztika, megújult több orvosi rendelő, és több építkezés is megvalósult, részint magánberuházásból, részint állami pénzből.

Hirdetés

Az összes baloldali párt támogatását élvező, független polgármester-jelöltként induló Győri Péter nem vitatja, hogy vannak eredmények, de a problémák megoldásáról más a véleménye, mint fideszes ellenfelének, vagy ahogy ő mondja, versenytársának. Győrinek a fideszes káté szerint több halálos bűne is van, mint SZDSZ-es volt fővárosi képviselőnek, a hajléktalalanok és drogosok istápolójának (ő volt egykor a Fővárosi Önkormányzat hajléktalanellátó szervezetének igazgatóhelyettese), ráadásul Soros embere (az általa vezetett Menhely Alapítványt Soros Györgyhöz kötődő szervezet is támogatta). A támadássorozatot kormánypárti médiumok még azzal is megfejelték, hogy a közgazdász nem ismeri Józsefvárost.

Hogy kiderüljön, Győri Péter valóban képtelen-e tájékozódni, megkértük, kísérjen el minket Józsefvárosba. Harminc éve él itt, a körút közelében lakik. A Rákóczi térnél, az Auróra utcai orvosi rendelőnél találkozunk, ahová a polgármesterjelölt is jár – már, ha kap időpontot. Az egészségügyi rendszer működtetése persze nem az önkormányzat asztala, a rendelő felújítása annál inkább, ami meg is valósult. Hogy mennyire sikerült hosszú távon is jól a másfél milliárd forintot felemésztő projekt, majd az évek mutatják meg. Győri szerint nem biztos, hogy sok bizakodásra ad okot, hogy kiderült: a kivitelező szabálytalanul nyerte meg a tendert. A Direkt36 oknyomozó portál derítette ki, hogy a cégnek egyetlen referenciája volt hasonló felújításról, ráadásul azt is Uruguayban végezte, ám még ez sem volt feltétlenül elegendő referencia egy ilyen épülethez.

– Rengeteg az olyan beruházás, ami ugyan elkészül, aztán kiderül, hogy nem használható, sokszor azért, mert nem kérték ki a lakók véleményét. Itt van például ez a játszótér, ami egyébként nekem is tetszik. De a lakók azt mondják, használhatatlan nyáron, mert nincs egy árva fa sem, odaolvadnak a gyerekek a mászókához. Ez csak egy példa. Rendszeressé tenném az együttműködést az érdeklődő polgárokkal, ez nem kerül semmibe, külföldön bevett gyakorlat. Nyitott önkormányzatot szeretnék – mondja Győri az orvosi rendelővel átellenes játszótér kerítése előtt. Vannak persze nagyobb horderejű kérdések is. A Rákóczi tértől a Magdolna negyed irányába haladva egyre több lerobbant házat látunk. Ez szinte a teljes Középső-Józsefvárosra jellemző.

Győri megmutatja egyik kedvenc józsefvárosi épületét, a Zsibárus házat, ahol a világháború előtt kereskedők dolgoztak. Ez az egyetlen olyan ház, amit a rendszerváltás után társasházzá alakítottak, de csődbe ment, ezért inkább visszaadták az önkormányzatnak. Az épület szó szerint félig van felújítva. Egy részén újszerű a homlokzat, mellette viszont potyog a vakolat, kiesnek az ajtók. Bent, a leromlott udvarban szürreális hangulat fogad. Egyszerre érkezünk a rendőrséggel, az egyik emeleti lakásba csöngetnek be, hosszan tárgyalnak egy atlétatrikós férfival. – A józsefvárosi önkormányzat szisztematikusan űzi azt a gyakorlatot, hogy pénzt ad a homlokzat rendbehozására, mert javítani kell az utcaképet. De nem az a jó logika, hogy minél több homlokzatot kifestünk, a többit meg úgy hagyjuk. Nem ígérem én sem, hogy minden házat felújíttatnék, de lehetne sorban haladni – mondja Győri.

Társasházak felújítására körülbelül évi félmilliárd forintot osztottak ki pályázati úton az elmúlt években a kerületben, a választás közeledtével megemelték a keretet másfél milliárd forintra. Győri Péter viszont úgy látja, hogy ismét a tehetősebb társasházak tudnak majd élni a lehetőséggel. Eddig is inkább azok a házak szépültek, ahol a lakók képesek voltak beruházni, a pályázathoz le kell tenni ugyanis önrészt. – Sokszor tapasztaltam, hogy olyan házak, ahol szerény körülmények között élő emberek, nyugdíjasok élnek, nem mernek indulni a pályázaton, hiszen ehhez minden lakónak hozzá kellene járulnia. Középső-Józsefvárosban például nem vagy alig kaptak társasházak ilyen támogatást. Megoldaná a problémát, ha az alacsony jövedelműek által lakott házak önrésztámogatást is kaphatnának; ilyen most egyáltalán nincs – mondja Győri.

A leromlott magánházak még mindig jobb állapotban vannak, mint az önkormányzati lakások jelentős része. A Diószegi Sámuel utca eleve hanyagul, olcsón megépített házaiban mára emberhez méltatlan körülmények között élnek a bérlők. 4700 józsefvárosi önkormányzati lakásból ma körülbelül 365 áll üresen Győri szerint, amit nem tart felelős vagyongazdálkodásnak még akkor sem, ha ezek egy részének a lebontását tervezi az önkormányzat. Évek telhetnek el, amíg egy ilyen döntés megszületik, a lakások addig üresen állnak. A Diószegi Sámuel utca több házába is bemegyünk, mindenütt ugyanaz a túlvilági állapot fogad minket. Az egyik udvarban befalazott lakások sora, ez bevett módszer, hogy távol tartsák az önkényes lakásfoglalókat. Egy asszony jön ki a gangra, arról panaszkodik, hogy befalazott lakások miatt attól tartanak, lebontják az egész házat. Nem beszélve arról, hogy rendes ember már szégyell idehívni bárkit is. Az udvar, a gang – minden közös tér, amiért a tulajdonos önkormányzat felel, katasztrofális állapotban van.

Ha van anyag, akkor mindenki tesó, ha nincs, meg vannak őrülve

Józsefváros választ: megoldhatók-e a Diószegi Sámuel utca problémái?

A városrehabilitáció, hiába tett jót a kerületnek, Győri úgy látja, csak egyik helyről a másikra tette át a szegénységet. – A kerület jelenleg a klasszikus „hard rehabilitációban” utazik. Egy beruházó legyalul egy rossz állapotú épületet, és felhúz a helyére valami újat. Így gyakran a fejlesztő felé billen a mérleg, aki zsebre teszi az extra profitot is, az ott élő lakosság viszont nem részesül a fejlesztés előnyeiből. A Corvin-projekt helyén élőket például elköltöztették hasonlóan leromlott lakásokba, többek közt a Diószegi Sámuel utcába. Most lehet, hogy azt is lebontják. A beruházói és a lakossági érdekeket kellene az önkormányzatoknak kiegyensúlyozni. Az ilyesmi nem kis meccs, de tárgyalással megoldható – véli Győri.

A hajléktalanok közül sokan élnek továbbra is életvitelszerűen az utcán Józsefvárosban, ami miatt a lakosság joggal elégedetlen, de pusztán rendőri intézkedéssel Győri Péter szerint ezt nem lehet megoldani. A baloldali polgármesterjelölt érdekesnek tartja, hogy Kocsis Máté következetes hajléktalanellenessége dacára nem szűnt meg az életvitelszerű utcán tartózkodás. Közben vannak kerületek, ahol ez sikeresebb volt. Győri másképp szervezné meg a hajléktalanellátást, mégpedig a rendőrség és a szociális ellátók szoros együttműködésével. Józsefváros ugyanis eddig sosem ült le tárgyalni egyszerre ezekkel a szervezetekkel, hogy hosszú távra összehangolják a működésüket. Ahol meglépték ezt, ott gyakorlatilag megszűnt az életvitelszerű utcán tartózkodás, véli.

Ami a bűnözési statisztikákat illeti, valóban javultak, de az ellenzéki jelölt úgy véli, azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy Józsefvárost még mindig az öt legveszélyesebb kerület között tartják számon Budapesten.

Győri Péternek nem lesz könnyű dolga a július 8-i voksoláson; egy nyár közepi vasárnapon nehezebb mozgósítani azokat az iskolázottabb, illetve fiatal középosztálybeli szavazókat, akiknek Győri tapasztalatai szerint szimpatikus a „nyitott önkormányzat” gondolata, a Fidesz stílusa viszont már jóval kevésbé. A kerület vezetése a 2009-es időközi választás óta fideszes. Kocsis Máté akkor 67 százalékos, 2010-ben 58 százalékos, négy év múlva 57 százalékos eredménnyel lett polgármester.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 7. számában jelent meg, 2018. június 29-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! 

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.