„Most teszünk arról, hogy ne lehessen a jövőben magyar Nobel-díj”

Beláthatatlan következményei lesznek, ha a kormány bedarálja a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) – nyilatkozta az Indexnek Szathmáry Eörs nemzetközi hírű evolúcióbiológus, aki az MTA elleni támadás után kilépett a Professzorok Batthyány Köréből is.

Hirdetés

„A Professzorok Batthyány Köre képtelen volt kiadni egy olyan nyilatkozatot, melyben higgadtan elmondta volna, mi a baj ezzel a kormánytervvel. Ellenben az elnök írt egy publicisztikát, amit nagyon sokan az Akadémia hátba szúrásaként éltek meg… Ez vállalhatatlan” – ezzel indokolta a kormánypárti testületből való kilépését. Hozzátette: most nem lehet sunnyogni, ez nem az a pont, amikor az embernek arra kell gondolni, hogy vele mi lesz. Most az a kérdés, mi lesz a magyar szellemi kultúrával, a gyerekeinkkel, a tanítványainkkal, a magyar tudománnyal.

A tudós szerint Palkovics László innovációért felelős miniszter nem érti az alapkutatásokat, azt hiszi, a gyenge magyar innovációt a tudomány megregulázásával lehet orvosolni. A tény ezzel szemben az, hogy a költséges alapkutatás a világon mindenütt vagy hoz valami eredményt, vagy nem. Sőt, azt sem tudni előre, hogy egy kutatás eredményét hol és miként lehet majd hasznosítani az alkalmazott kutatásban, s így a mindennapi életben. Ezt tudomásul kell venni. Amennyiben valóban a minisztérium fog dönteni az akadémiai pénzek egy részének felhasználásáról, akkor jó az esély, hogy sokan fogják a cókmókjukat és tovább állnak. S ezzel együtt a kutatást támogató uniós pénzek is távozhatnak az országból, mert éppen az alapkutatások jellegéből adódik, hogy azokat sokszor személyre, azaz egy adott kutatásra ítélik meg. A tehetséges tudósokat, kutatókat pedig máshol tárt karokkal várják, és a politika nem szól bele a munkájukba. Akad olyan fiatal kutató, akinek nyolc külföldi állást kínálnak. „Az országimázsban nagyon szívesen hivatkozunk a magyar származású Nobel-díjasokra, miközben esetleg most éppen azért teszünk, hogy semmi esetre se lehessen a jövőben magyar Nobel-díj” – tette hozzá.

A szociológusok támadása csak ürügy

A listázott szociológusokat kérdeztük a kutatói szabadság fontosságáról és a Magyar Tudományos Akadémia jövőjéről.

Szathmáry szerint a tervezett intézkedés mögött az intézmény megregulázásának szándéka áll, ami hibás hozzáállás, hiszen a világban elfogadott, hogy az alapkutatásokról azoknak kell dönteni, akik értenek hozzá. Ezt a politikusoknak is el kell fogadni.

Nálunk azonban már hosszú ideje zavarja az Akadémia önállósága a politikusokat. Bokros Lajos és Kóka János annak idején szintén támadta az intézményt. A tudós szerint az is érhető, hogy a kormányt zavarja a gyenge magyarországi innováció, de azt nem az Akadémia bedarálásával lehetne megoldani. Azzal, hogy kiváló alapkutatókból az innováció nevében rossz alkalmazott kutatókat csinálunk, nem oldjuk meg a problémát. Azt is tudni kell, hogy az alapkutatások során képezik ki azokat a szakembereket, akik később egyetemeken oktatnak vagy az innovációval foglalkoznak. Tehát alapvetően hibás az alapkutatások lehetőségeinek megnyirbálása.

Az alapkutatások jelentőségét még Európában is kevesen képesek felfogni. Néhány éve azzal a felkiáltással, hogy kevés az innováció, részben el akarták venni a European Research Council költségvetését. Ezt akkor több Nobel-díjas felszólalásával sikerült visszaverni, Lovász László, az MTA elnöke is részt vett abban a küldöttségben, amely lebeszélte erről a döntéshozókat. Vannak tehát máshol is támadások, de azért látni kell néhány alapvető különbséget. Németországban például a Max Planck Társaság, ami lényegében egy akadémiai kutatóintézmény-rendszer, és évi 2 milliárd euróból működik, döntően alapkutatással foglalkozik. A Max Planck egyik igazgatója világosan elmondta, hogy semmilyen miniszternek sem lehet beleszólása abba, hogy mit kutatnak – mondta a tudós.

Arra is felhívta a figyelmet, ha az innovációs folyamatok alá darálják be az Akadémia alapkutatási hálózatát, az Magyarországnak katasztrófa lesz, sokkal nagyobb lesz a kára, mint a haszna. Példaként pedig hozzátette: „ha nincs atomfizikai alapkutatás az országban, akkor egy atomerőműben sem lesz meg a szükséges alapműveltség, és óhatatlanul egy kiszolgáltatott, működtető szerepre leszünk kárhoztatva. És ez sok egyéb szférára is igaz. Ennek szerintem már nemzetbiztonsági kockázatai is vannak.”

Kinyírják a kultúrát?

A magyar kulturális (és részben a tudományos) élet nem kormánypárti fősodrára rátámadók vállalkozásának sikere hosszabb távon szinte bizonyosan kudarcra ítéltetett.

Szathmáry szerint Magyarországon az alapkutatásra fordított pénzhányad az összes kutatásfinanszírozáshoz viszonyítva alacsony. Németországban például kétszer annyit fordítanak alapkutatásra arányaiban, mint nálunk. Majd fölteszi a kérdést: tényleg az Akadémia tizenvalahány milliárdját kell tologatni, miközben az valójában nem is kutatási pénz, hiszen jó része elmegy bérre és a működés egyéb finanszírozására, miközben az Eurojackpot főnyereménye, amit egyetlen ember nyerhet meg, 27 milliárd forintnyi euró?

A kormány lépése elleni tiltakozásból június végén Freund Tamás agykutató is kilépett a Professzorok Batthyány Köréből.

Palkovics László javaslatára július elején az MTA összeállított két javaslatot a finanszírozás átalakítására, a miniszter azonban nem fogadta el azokat, így a kormány továbbra is azt tervezi, hogy elfogadják a jövő évi költségvetést, benne a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó változásokkal. Eszerint az Akadémiának járó pénz nagy részét magához tervezi vonni a minisztérium, így pedig ő dönthetne a jövőbeni kutatási irányokról is. Ugyan az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA) is kiállt a magyar szervezet mellett, de ez a jelek szerint nem hatja meg a kormányt. Az MTA-val közben előzetesen nem egyeztettek a tervezett elvonásról, és a tudósok eredetileg alig több mint ötven percet kaptak a módosítások észrevételezésére.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.