Keresi az eladó házakat, hogy segítsen kitörni a nyomorból

Keresi az eladó házakat, hogy segítsen kitörni a nyomorból

Fotó: Facebook/Szocsoma

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A mélyszegénység természete izgatta, az okok és következmények, ezért kezdte járni az országot. Az elegáns budai zöldövezetben élő művész ezzel belépett egy ismeretlen, nyers és megrendítő világba. Segíteni akart, ezért négy éve megalapította a Szociális Csomagküldő Mozgalmat (Szocsoma), és ma már tudja, hogy ebből nem lehet, nem szabad kiszállni.

Részletek a Magyar Hang 8. számában megjelent cikkből.

Kiss Anikó, művésznevén „annavarro” változatos pályát futott be élete során. Volt népművelő, rajztanár, díszlet- és jelmeztervező, közben fölnevelt két gyermeket. A modern képzőművészetben kinetikus-konceptuális festészetével vívott ki rangot. Megelégedhetett volna a svábhegyi öreg villa műtermének összkomfortos magányával, ám szociálisan érzékeny személyiségét régóta sértette mások nyomora, lázította alávetettségük.

SZOCSOMA

SZOCSOMA, Budapest. 3,276 likes · 8 talking about this. mélyszegénységben és kirekesztettségben élőkért sokrétű támogatás csomagküldést vállalók segitése hirek a szegregátumokból a kirekesztés...

Sok százan csatlakoztak hozzá, többnyire városban élő, jó anyagi helyzetben lévő értelmiségiek, követői lettek Európa más országaiból, és bejelentkezett számos külföldön megtelepedett magyar. A lelkesedést nyilván az váltotta ki, hogy a Szocsoma eltér a többi segítő szervezettől.

– Arra törekszünk, hogy embertől emberhez érkezzen a segítség, vagyis aki ad, tudja, hogy kinek ad – mondja Anikó. – Mi tartjuk nyilván a rászorulók szükségleteit, a ruha- és cipőméreteket, megmondjuk, mekkora csomagot küldjenek, és tanácsot adunk, mit tegyenek bele.

A Szocsoma már a kezdetektől segített albérletet szerezni, új otthont berendezni, eljártak hivatalos ügyekben az önkormányzatoknál, de egy esetben a másik megyébe való áttelepítés ötlete is felmerült. Robiék egy szabolcsi faluban élnek, a családfő az egyik szemével csak fényeket lát. Negyedik gyermeküket a családsegítő környezettanulmánya miatt – amelyben azt írták: „a lakás nem alkalmas egy újszülött gondozására” – ki sem engedték a kórházból. Anikó viszont úgy látja, Robiéknak megoldást jelentene egy vödör mész és telente egy teherautónyi fa, ám a gyámügyi hatóságnál erre nincs keret. De nem csupán keret nincs, bizalom sincs. Az pedig nem érdekli a hivatalból eljárókat, hogy egy gyereket kiemelni, nevelőszülőnél elhelyezni sokkal drágább, mint némi segítséggel talpra állítani egy egyébként jól funkcionáló, szerető családot.

Házat kerestek Robinak, találtak is egy zalai portát, olcsón. Minden ideálisnak tűnt, aztán beleütköztek valamibe, amire nem gondoltak. „Ahová csak az állami propaganda jut el, és ez az ország területének nagyjából hetven százaléka, ott meghülyítették a népet a migránsozással. Robi első kérdése is az volt: »Vannak-e abban a faluban migránsok?«”

Az áttelepítési program előkészítése érdekében Anikó internetet nézeget. Azt mondja, maga sem hitte volna, mennyi árverésre váró, bagóért megszerezhető, jó állapotú ház van országszerte – tehát a lehetőség adott.

Mi lett Robival és a családjával? Milyen lehetőségek vannak az áttelepítési programban? Milyen nehézségekkel szembesül a Szocsoma? Ezekre a kérdésekre is választ talál a teljes cikkben, a Magyar Hang 8. számában. Keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a lapban? Itt megnézheti Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.