Gémesi György: Az ellenzék nem dolgozott eleget

Gémesi György Fotó: Facebook/Gémesi György

Gémesi György azon kevés politikusok közé tartozik, akik a rendszerváltozás óta jelen vannak a politikai közéletben. Huszonnyolc esztendeje Gödöllő polgármestere. Az idei parlamenti választás előtt alapította meg az Új Kezdet Pártot, amely az LMP-vel együtt indult. Szerinte ma már nem lehet olyan élesen elválasztani a jobb- és baloldalt, az utóbbi felé is lehet nyitni. Gémesi Györggyel az uniós támogatások hasznosulásáról, az önkormányzatok kizsigereléséről és az elkeseredett ellenzéki hangulatról is beszélgettünk. 

Hirdetés

– Az idei országgyűlési választáson az LMP országos listájáról bejutott a parlamentbe, de nem vette fel a mandátumát. Miért döntött így?
– Előre megmondtam, hogy nem fogok beülni. Hohn Krisztina, Mánfa volt polgármestere képviseli az Új Kezdetet.

– Meglepte a választás eredménye?
– Kódolva volt. Meggyőző többséggel nyertek, ez tény. El kell fogadni, hogy a Fideszre leadott szavazatok száma összességében a legtöbb volt.

– Mi a véleménye az ellenzéki pártok választások utáni viselkedéséről?
– Mindenki nyalogatja a sebeit. Nem ezt kellene tenniük. Véleményem szerint az egyik oka az ellenzék eredménytelenségének az volt, hogy nem dolgoztak eleget. Nem volt, és ma sincs egységes baloldal. A kampányban még az utolsó pillanatban is egymással veszekedtek. Ez emésztette fel az erőt, nem a munka. Az Új Kezdet Párt a régi MDF-hez hasonló szellemiséget képviselő politikai erő, amely nyitott a baloldal irányába is, mert ma már nem az a helyzet a baloldalon, mint ami a 90-es évek elején volt. A mai modern politikában már nem lehet olyan élesen elválasztani a jobb- és a baloldalt. Korrupció mindkét oldalon van, a becsület nem jobb- vagy baloldali érték, és magyarnak lenni sem jobb- vagy baloldali érték.

– Elemezték már a jövő évi költségvetési törvény tervezetét?
– A szakembereink megnézték. Beterveztek 11 milliárd forintot a köztisztviselők bérfejlesztésére, de csak pályázat útján lehet ebből részesülni. És pontosan tudjuk, hogy kiknek fognak segíteni, és kiknek nem. A szándék jó volt, de így…

– Elemezték már a jövő évi költségvetési törvény tervezetét?
– A szakembereink megnézték. Beterveztek 11 milliárd forintot a köztisztviselők bérfejlesztésére, de csak pályázat útján lehet ebből részesülni. És pontosan tudjuk, hogy kiknek fognak segíteni, és kiknek nem. A szándék jó volt, de így…

– Nem normatív alapon osztják szét ezt a forrást?
– Nem, és ez elfogadhatatlan. Egyébként a finanszírozás tekintetében nem lesz számottevő változás az önkormányzati szektorban, de megint többletfeladatokat adnak az önkormányzatoknak. Például egy korábbi döntés értelmében az ingyenes közétkeztetést az óvodákban nagyrészt az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. A gyerekek kilencven százaléka ingyen kapja az ételt, aminek egy részét kifizeti az állam, de egy jelentős összeget az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk, legalábbis ott, ahol van saját bevétel. De ott van például az oktatási területen a szolidaritási adó. Az állam lett az oktatási intézmények fenntartója, de a finanszírozáshoz az adóerő-képesség alapján az önkormányzatoktól vonnak el forrásokat, Budaörstől például kétmilliárdot, Gödöllőtől pedig 300 milliót. Gödöllő önkormányzata összességében kevesebb pénzt kap az államtól, mint amennyit befizet adóban és más jogcímeken.

– Korábban Gödöllő önkormányzata is kiegészítette az iskolás tanulókra járó állami normatív támogatást. A plusz forrás segítségével jobb színvonalú oktatást tudtak biztosítani.
– Több mint ötven százalékkal egészítettük ki. Mi ennyit hozzá tudtunk tenni, más települések viszont nem tudtak. Azért az oktatás színvonala nem csak a finanszírozástól függ, hanem attól is, hogy milyen pedagógusok tanítanak, és hogy miként tudják megvalósítani a lokális oktatási modellt a rendelkezésükre álló háttérintézményekkel, mint amilyen nálunk a könyvtár, a múzeum, a művészetek háza, vagy a zeneiskola. Mi biztosítjuk a gyerekek sportolásához is a hátteret. Olyan programokkal egészítettük ki az oktatást, amely a gyerekekben a lokálpatriotizmust igyekszik kialakítani. Nem a párnát raktuk a fenekük alá, hanem azokat a feltételeket teremtettük meg, amelyek az oktatás mellett segítik a gyerekek tehetségének kibontakoztatását. Most még viszi a lendület ezt a modellt, nem szüntette meg a Klik.

– Kevés olyan hírt találtam, amelyek arról szólnak, hogy ömlenek az uniós források Gödöllőre.
– Nyertünk azért mi is pályázatokon, de ide valóban nem ömlik a pénz. Minden támogatást a politika dönt el, mindent az országgyűlési képviselő láttamoz. Kevés a forrás és sok a pályázó. Az, hogy kevesebb jut nekünk, nem azt jelenti, hogy a mi pályázataink szakmailag ne lennének jók, mert általában forráshiányra hivatkozva utasítják el ezeket.

– Az elmúlt években mennyi uniós támogatás érkezett Gödöllőre?
– Egy 250 millió forintos, ezt iskola-felújításra és a művészetek házára fordítottuk, és a kerékpárútra szintén 250 milliót nyertünk. Másokhoz képest valóban keveset kapott Gödöllő.

– A lakosság 1990 óta mindig önt választja meg polgármesternek. Pedig mondhatnák azt, hogy az egész város bűnhődik amiatt, hogy „ellenzéki” polgármester irányítja…
– Nem bűnhődik, mert lassan három évtizede éve vagyok polgármester, és ezalatt megteremtettük a feltételeit annak, hogy az erős helyi gazdaságból jelentős bevételei származnak a városnak.

– De más város rengeteg uniós forrást tudott bevonni…
– Annak csak örülni lehet, ha mások uniós forrásból jelentős beruházásokat hajtanak végre, de azt is tudni kell, hogy ezeknek jelentős fenntartási költségei is lesznek. Gödöllőnek sikerült megteremtenie a lokális helyi gazdaságot, jelentős részben önfenntartók vagyunk. Mindössze 800 millió forintot kapunk az államtól, miközben a működési költségünk csaknem 6 milliárd forint. Lehet, hogy nem tudunk mindent azonnal megoldani, de ahhoz megteremtjük a feltételeket, hogy az élet komfortos és biztonságos legyen az emberek számára. Természetesen jó volna még két-három milliárd forint az utakra, a vízelvezetésre. De haladunk a magunk erejéből. Nem biztos, hogy az a jó, ha a most kapott hatalmas pénzekből látványos beruházásokkal kápráztatják el az embereket, amiket aztán nem tudnak fenntartani, vagy pluszpénzt kell majd beszedni rá a polgároktól. Az uniós forrásoknak a felzárkóztatást, a gazdaság fejlesztését kellene elősegíteniük. Azt mondta Orbán Viktor négy évvel ezelőtt, hogy a 2014-től felhasználható uniós források 60 százaléka a gazdaság fejlődését fogja szolgálni. Nézzük meg, hogy négy év alatt mennyit fejlődött a gazdaság teljesítőképessége, a további uniós források, a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt pénzek, valamint a multinacionális cégek befizetései nélkül!

– Milyen a magyar gazdaság teljesítménye ezek nélkül?
– Ezek nélkül ma gyengébben teljesít az ország, mint 2010 előtt. Számomra elfogadhatatlan minden magánzsebbe vándorolt közpénz, de most tekintsünk el ettől. Nézzük meg azt, hogy 2014-től, amikortól már a Fidesz állította össze az uniós források felhasználási programját, mire lehetett pályázni, és hogy milyen eredmény született. Hatalmas pénzről van szó, csaknem 9000 milliárd körüli összegről. Mi az, ami megvalósult, mi az, ami ebből felesleges látványberuházásnak számít, és mi az, ami valóban azt szolgálta, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége növekedjen? A másik nagy baj a verseny hiánya. Ha a magyar gazdaságban nincs verseny, akkor elgyengül. Ha valaki automatikusan nyeri a pályázatokat, annak a költségei sokkal nagyobbak lesznek, és az elvégzett munka minősége rosszabb lehet, mintha valódi versenyben dőlne el, hogy ki nyeri el a megbízást.

Hirdetés

– Most az országgyűlési képviselőjük segítségével lesz módjuk megjeleníteni az Új Kezdet Párt politikai üzeneteit.
– Új stílust szeretnénk megvalósítani az Országgyűlésben. Szakmai érveket és tényeket fog a képviselőnk letenni az asztalra, amivel kemény feladat lesz vitatkozni. Ez ma újfajta mentalitásnak számít. Gödöllőn a béke és a nyugalom sokkal fontosabb érték, mint bármi más. Az országnak is békességre és nyugalomra lenne szüksége, nem pedig arra, hogy újabb és újabb ellenségképeket találjanak ki a számára, hogy az egyik ember a másikat gyűlölje. Mi nem ilyenek vagyunk. Minket azok az emberek érdekelnek, akik itt maradtak, itt küzdenek a mindennapi gondjaikkal. Látom, milyen nehéz sorsok vannak. Gödöllőn az emberek pontosan tudják, hogy az a pénz, ami a városé, itt biztonságban van, és nem magánvagyont gyarapít.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 9. számában jelent meg, 2018. július 13-án.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.