Összesen 246 ezer eurót (mai árfolyamon 81 millió forint) akar behajtani egy Magyarországon élő iraki kurd férfi a politikai élethez a letelepedési kötvények révén kapcsolódó üzletemberen, O. Ferencen. O. annak a grúz–izraeli Sabtai Michaelinek a jobbkeze, aki a letelepedési kötvényeket árusító, liechtensteini bejegyzésű VolDan vállalat mögött áll. O. Ferenc – mint arról a Magyar Nemzetben írtunk – a cég napi ügymenetét bonyolító VM4 Service Kft. egyik korábbi tagja volt, később a céget a testvére nevére írták, de még 2016-ban is ő felügyelte ott a munkát.
A kölcsön ügye több szempontból érdekes – anélkül is, hogy igazságot akarnánk tenni a felek között. Részint mert az üzletember kötődik a letelepedési kötvényeket értékesítő céghez és a mögötte álló Rogán Antal-közeli Michaelihez. Illetve mert ugyan meggyanúsították csalással O. Ferencet, ám ügye elhalt – annak dacára is, hogy O. Ferenc a kihallgatásán összevissza beszélt arról, hogy kapott-e kölcsönt, illetve hogy azt visszafizette-e.
Az iraki kurd férfit Shakkour Najdat Alinek hívják, 1992 óta él Magyarországon. A vad 1990-es években pénzváltósként ügyeskedett, később saját irodát nyitott. A hazánkba érkezett külföldi egyetemisták különösen kedvelték, mert a hivatalosnál jobb árfolyamon váltott. Mint mondta, így ismerte meg a már említett Sabtai Michaelit – aki ügyfele és később a Rogán Antal fideszes miniszter által kitalált letelepedési kötvénybiznisz részese lett –, rajta keresztül pedig O. Ferencet. Shakkour Najdat Ali érdeklődésünkre azt mondta, a 250 ezer eurót több részletben adta O.-nak, aki csak négy év múltán törlesztett, akkor is mindössze négyezer eurót. Állítja, azért bízott meg O.-ban, mert a korábbi kisebb kölcsönöket visszafizette, és úgy tudta róla, hogy Michaeli mellett ő is tulajdonosa az egyik nagy fővárosi pékáruház-láncnak. Utóbb szembesült azzal, hogy ebből egy szó sem igaz, mindössze a Shabiként ismert grúz bizalmasaként, értékesítőként dolgozott.
A különösen figyelemre méltó történések azonban csak az után következtek, hogy a kurd férfi 2013-ban különösen nagy hátrányt okozó csalás miatt feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozást ugyanis 2014-ben lezárták, az indoklás szerint azért, mert „a cselekmény nem bűncselekmény”. Ekkor a Polt Péter vezette ügyészség még közbelépett, és elrendelte a nyomozás folytatását. Ezt követően meggyanúsították a bűncselekmény elkövetésével O. Ferencet, a nyomozóhatóság azonban 2016 végén mégis ejtette a vádat. Az indoklás szerint nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy O. Ferenc megtévesztette a hitelezőjét, illetve hogy O.-nak nem állt szándékában visszafizetni a pénzt.
Ezt O. Ferenc cégeit vizsgálva és a gyanúsítotti vallomása alapján állapították meg, amelyet lényeges ellentmondások tarkítanak. Például O. előbb tagadta, hogy adósa lenne a kurd férfinak, majd mégis elismerte tartozását. Később már azt vallotta, hogy miután fenyegetésként élte meg Shakkour telefonhívásait a tartozás miatt, „felmérvén a helyzetét” ráállt, hogy tartozását elismerve a kölcsönről – utólag – irat készüljön. Sőt, később azt is állította, hogy ugyan jelentősen meg kellett húznia a nadrágszíjat, valahogy mégis kiköhögte a 250 ezer eurós tartozást; az összeget pedig készpénzben egy Nyugati téri török étterem hátsó helyiségében fizette vissza – igaz arról semmiféle papír nem készült. A vallomásából az is kiderül, hogy O. Ferenc nem vállalta a szembesítést Shakkourrral, és erre – mivel ejtették a vádat – nem is került sor.
Akad azonban még furcsaság O. Ferenc vallomásában. Nem titkolta, hogy egy időben nagy lábon élt, több ingatlanja, autója volt, sofőr hozta-vitte. A 2016-ban történt gyanúsítotti kihallgatása idejére viszont állítása szerint már annyira legatyásodott, hogy családja eltartása érdekében különösen nagy áldozatot hozott. „Külföldön dolgozom, és pénzügyi termékeket értékesítünk egy külföldi vállalkozáson keresztül, én mint megbízott” – mondta a nyomozóknak. Nem állította, hogy letelepedési kötvényekkel üzletelne, a leírás azonban illik a gazdag ázsiaiaknak többek között szabad uniós utazást kínáló konstrukcióra, amiben a közvetítők akár 15 százalékos haszonhoz is juthattak a program felfüggesztéséig. Mindenesetre O. Ferenc nevét éppen 2016-ban összefüggésbe lehetett hozni a kötvényekkel. Amikor ugyanis a Magyar Nemzet újságírója a Shabtai Michaeli érdekeltségébe tartozó céghálót igyekezett feltárni, kiderült, hogy a kötvényeket árusító cég irodájában O. Ferenc felügyeli a munkavégzést. Ezt azóta sem cáfolta. Kerestük az általunk ismert telefonszámán O. Ferencet – aki a cégadatbázisban egy izraeli címet szerepeltet –, de nem értük el.
Különben O. Ferencnek nem először gyűlik meg a baja a hatóságokkal. A Csongrád Megyei Bíróságon többrendbeli csalás és magánokirat hamisítás miatt jogerősen elítélték. Az ítélet szerint valós gazdasági tevékenységet nem végző, fiktív cégek képviseletében igényelt vissza adót.
Shakkour Najdat Ali mindenesetre a kölcsön ügyében folyt nyomozást lezáró ügyészségi határozat után sem nyugodott bele a 246 ezer euró elvesztésébe. Pótmagánvádlóként kérte O. Ferenc felelősségre vonását. Az első tárgyalást idén májusban tartották volna, de O. nem jelent meg a bíróságon. Új időpontot egyelőre nem tűzött a bíróság, a július elsejétől érvényes új büntetőeljárásról szóló törvény értelmében azonban a vádlott távollétében is megtartható a tárgyalás.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 8. számában jelent meg, 2018. július 6-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
