HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld „Megölték, el...

„Megölték, elkaparták, most a szobrát helyezik át”

HIRDETÉS

Július közepén egy gyanús feljegyzés alapján kezdett aláírásgyűjtésbe a Demokratikus Koalíció Nagy Imre szobrának áthelyezése elleni tiltakozásul. Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatója még júniusban írt a Vértanúk tere „gyalogos-prioritású átalakításáról”, múlt héten pedig bebizonyosodott, jogos volt a párt félelme. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén döntöttek ugyanis a tér átalakításáról. Ennek értelmében Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának javaslatára, a Jászai Mari térre kerülhet át Nagy Imre mártír miniszterelnök Vértanúk terén álló szobra.

HIRDETÉS

A Nagy Imre Alapítvány Kuratóriuma nyílt levélben tiltakozott a szobor áthelyezésének terve miatt. Mint írják „(…) a szobor helyén maradása társadalmi ügy, hiszen az emlékmű áthelyezése nem csupán a mártír miniszterelnök, de a forradalom és szabadságharc valamennyi résztvevőjének és vértanújának emlékét sérti. Különösen bántó az áthelyezés az 1989-es – három évtizednyi temetetlen halotti lét utáni – Hősök terei gyászszertartás, katartikus (az addig fennálló diktatórikus rendszer szimbolikus bukását is okozó) tömegdemonstráció, a nemzetet megrendítő temetés jövő évi, 30. évfordulóján.”

Nagy Imre újabb újratemetése

Huszonkilenc évvel ezelőtt, Orbán Viktor az ő ravatalán kapaszkodott fel az országos ismertség és népszerűség ormára, szobrának lerombolása az Orbán-momentumot is rongálná.

Az alapítvány mellett a Nagy Imre Társaság is elhatárolódik a döntéstől. „Ez az elképzelés egyszer már korábban napvilágot látott, de a szobor egyik kezdeményezője és finanszírozója, a közelmúltban elhunyt Demján Sándor tiltakozására és a közvélemény nyomására – reméltük, hogy véglegesen – levették a napirendről” – áll az általuk kiadott közleményben. A társaság felhívta a figyelmet arra, hogy a szobrot nem a magyar állam és nem a főváros, hanem három magánszemély, Demján Sándor és két üzlettársa, Sarlós András és Fejér Béla állíttatta Nagy Imre születésének 100., illetve a forradalom 40. évfordulóján.

Az áthelyezésről Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin is döbbenten értesült. „Megölték, a börtönudvar sarkába kaparták el, álnéven, a temető sarkába ásták kátránypapírba-szögesdrótba csavarva… a forradalom 60. évfordulóján alázták végsőkig, hazudoznak róla a mai napig – most szobrát »helyezik át«. Olyanok, akik a cipője sarkáig nem érnek fel. Sírni tudnék” – írta Facebook-oldalán.

HIRDETÉS

Mélyi József művészettörténész, egyetemi oktató szerint nehéz a jelenlegi magyar politikai helyzettől elvonatkoztatva gondolkodni a budapesti szobrok helyzetéről. – Nyilván mindig is szoros volt az összefüggés, de mostanában bármilyen alkotásról – annak felállításáról, áthelyezéséről – van szó, minden aspektus háttérbe szorul az aktuálpolitikai mögött, legyen szó Grosics Gyuláról vagy Liszt Ferenc miniszobráról. A helyszín természetesen erősen meghatározza a szobor jelentését, minden áthelyezés egyben jelentésváltozással is jár. Különösen így van ez, ha egy emlékmű egy adott helyszínre készült – mutat rá a szakember. Mélyi József szerint ugyanis Nagy Imre esetében a mostani áthelyezés a történelmi kontextusból való kiszakítást jelenti, és a gesztus nem sokban különbözik attól, mintha letakarnák vagy teljesen eltüntetnék a szobrot.

A tervek szerint a Nagy Imre-szobor helyére a Nemzeti Vértanúk emlékművét építenék vissza. Füredi Richárd szobrász és Kismarty-Lechner Jenő alkotását 1934. március 18-án avatták fel, alig egy hónappal azelőtt, hogy a Parlament északi kapuja előtt leleplezték volna az 1918-ban meggyilkolt gróf Tisza István monumentális szobormását. A korabeli megfogalmazás szerint „a proletáruralom alatt lemészárolt polgárok emlékére” állították a szobrot, amely egy kőpillért mintáz, a tetején egy hatalmas kőkoporsó helyezkedik el. A pillér előtt a Parlament felé fordulva áll büszkén Hungária nőalakja, alatta a felirat: „A nemzet vértanúinak 1918-1919”. A pillér oldalán az elesettek egy részének névsora olvasható, míg a pillér mögött egy, a magyarságot jelképező izmos férfi épp a végső ütést készül rámérni egy sárkány alakú szörnyre, a bolsevizmusra. A jelenet alatt ez a felirat állt: „A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet”.

A szobor eltávolításáról a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1945 áprilisában döntött, de Budapest akkori polgármestere, Vas Zoltán csak augusztus elején rendelte el a bontást, amelyet végül szeptember utolsó napjaiban hajtottak végre. „..dicstelen véget ért az ellenforradalom halottait dicsőítő emlékmű. Budapest népe ledöntötte a gyűlölt szégyenoszlopot” – olvasható a korabeli lapokban.

„Kegyelmet nem kérek…” – Hatvan éve végezték ki Nagy Imrééket

A per – mai értelmezésben – hemzsegett a törvénytelenségektől.

– További jelentéseltolást okoz a Nagy Imre-szoborral kapcsolatban, hogy milyen témájú művet állítanak vissza a helyére: egy olyan alkotást, amely Nagy Imre számára élete minden pillanatában vállalhatatlan lett volna – hangsúlyozza Mélyi József. – A visszaállítások (amelyek a Kossuth tér környékén valójában körülbelüli rekonstrukciók) üzenete mindenekelőtt az, hogy a történelem kereke visszafordítható. Hogy több nemzedék élete, története utólag zárójelbe tehető; hogy most minden úgy van, mint régen volt. A hatalom aktuálpolitikai üzenete a jelenkori társadalom számára ebből következően: a jelen örökké tart – fogalmazott a művészettörténész.

Wachsler Tamás elmondása szerint nemsokára megkezdődnek a tér átalakítására vonatkozó előkészítő munkák, és várhatóan 2019 végére a megújuló Vértanúk tere a gyalogosoké lesz: a tömegközlekedés kivételével gépjárművek nem hajthatnak majd át a téren. A Nagy Imre-szobor áthelyezéséhez azonban még egyeztetni kell a szobor alkotójával, Varga Tamással, és be kell szerezni a szükséges engedélyeket is.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,477lájkolóTetszik
2,297követőKövetés
16,223feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Ugrás a mély vízbe – Magyar Hang-ajánló

Interjú György Péterrel, Ungváry Krisztiánnal, Rékasi Károllyal és Zsigmonddal, valamint a Fridays for Future hazai szervezőivel. Itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Van, ahol már nem csak álom az „energiacella”

Először tesztelték élesben az amerikai haderő új drónelhárító fegyverrendszerét. Ezzel „lőtték le” az iráni pilóta nélküli repülőgépet.

Civiliáda