Kezdőlap Belföld „Megölték, el...

„Megölték, elkaparták, most a szobrát helyezik át”

Július közepén egy gyanús feljegyzés alapján kezdett aláírásgyűjtésbe a Demokratikus Koalíció Nagy Imre szobrának áthelyezése elleni tiltakozásul. Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatója még júniusban írt a Vértanúk tere „gyalogos-prioritású átalakításáról”, múlt héten pedig bebizonyosodott, jogos volt a párt félelme. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén döntöttek ugyanis a tér átalakításáról. Ennek értelmében Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának javaslatára, a Jászai Mari térre kerülhet át Nagy Imre mártír miniszterelnök Vértanúk terén álló szobra.

HIRDETÉS

A Nagy Imre Alapítvány Kuratóriuma nyílt levélben tiltakozott a szobor áthelyezésének terve miatt. Mint írják „(…) a szobor helyén maradása társadalmi ügy, hiszen az emlékmű áthelyezése nem csupán a mártír miniszterelnök, de a forradalom és szabadságharc valamennyi résztvevőjének és vértanújának emlékét sérti. Különösen bántó az áthelyezés az 1989-es – három évtizednyi temetetlen halotti lét utáni – Hősök terei gyászszertartás, katartikus (az addig fennálló diktatórikus rendszer szimbolikus bukását is okozó) tömegdemonstráció, a nemzetet megrendítő temetés jövő évi, 30. évfordulóján.”

Nagy Imre újabb újratemetése

Huszonkilenc évvel ezelőtt, Orbán Viktor az ő ravatalán kapaszkodott fel az országos ismertség és népszerűség ormára, szobrának lerombolása az Orbán-momentumot is rongálná.

Az alapítvány mellett a Nagy Imre Társaság is elhatárolódik a döntéstől. „Ez az elképzelés egyszer már korábban napvilágot látott, de a szobor egyik kezdeményezője és finanszírozója, a közelmúltban elhunyt Demján Sándor tiltakozására és a közvélemény nyomására – reméltük, hogy véglegesen – levették a napirendről” – áll az általuk kiadott közleményben. A társaság felhívta a figyelmet arra, hogy a szobrot nem a magyar állam és nem a főváros, hanem három magánszemély, Demján Sándor és két üzlettársa, Sarlós András és Fejér Béla állíttatta Nagy Imre születésének 100., illetve a forradalom 40. évfordulóján.

Az áthelyezésről Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin is döbbenten értesült. „Megölték, a börtönudvar sarkába kaparták el, álnéven, a temető sarkába ásták kátránypapírba-szögesdrótba csavarva… a forradalom 60. évfordulóján alázták végsőkig, hazudoznak róla a mai napig – most szobrát »helyezik át«. Olyanok, akik a cipője sarkáig nem érnek fel. Sírni tudnék” – írta Facebook-oldalán.

Mélyi József művészettörténész, egyetemi oktató szerint nehéz a jelenlegi magyar politikai helyzettől elvonatkoztatva gondolkodni a budapesti szobrok helyzetéről. – Nyilván mindig is szoros volt az összefüggés, de mostanában bármilyen alkotásról – annak felállításáról, áthelyezéséről – van szó, minden aspektus háttérbe szorul az aktuálpolitikai mögött, legyen szó Grosics Gyuláról vagy Liszt Ferenc miniszobráról. A helyszín természetesen erősen meghatározza a szobor jelentését, minden áthelyezés egyben jelentésváltozással is jár. Különösen így van ez, ha egy emlékmű egy adott helyszínre készült – mutat rá a szakember. Mélyi József szerint ugyanis Nagy Imre esetében a mostani áthelyezés a történelmi kontextusból való kiszakítást jelenti, és a gesztus nem sokban különbözik attól, mintha letakarnák vagy teljesen eltüntetnék a szobrot.

A tervek szerint a Nagy Imre-szobor helyére a Nemzeti Vértanúk emlékművét építenék vissza. Füredi Richárd szobrász és Kismarty-Lechner Jenő alkotását 1934. március 18-án avatták fel, alig egy hónappal azelőtt, hogy a Parlament északi kapuja előtt leleplezték volna az 1918-ban meggyilkolt gróf Tisza István monumentális szobormását. A korabeli megfogalmazás szerint „a proletáruralom alatt lemészárolt polgárok emlékére” állították a szobrot, amely egy kőpillért mintáz, a tetején egy hatalmas kőkoporsó helyezkedik el. A pillér előtt a Parlament felé fordulva áll büszkén Hungária nőalakja, alatta a felirat: „A nemzet vértanúinak 1918-1919”. A pillér oldalán az elesettek egy részének névsora olvasható, míg a pillér mögött egy, a magyarságot jelképező izmos férfi épp a végső ütést készül rámérni egy sárkány alakú szörnyre, a bolsevizmusra. A jelenet alatt ez a felirat állt: „A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet”.

A szobor eltávolításáról a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1945 áprilisában döntött, de Budapest akkori polgármestere, Vas Zoltán csak augusztus elején rendelte el a bontást, amelyet végül szeptember utolsó napjaiban hajtottak végre. „..dicstelen véget ért az ellenforradalom halottait dicsőítő emlékmű. Budapest népe ledöntötte a gyűlölt szégyenoszlopot” – olvasható a korabeli lapokban.

„Kegyelmet nem kérek…” – Hatvan éve végezték ki Nagy Imrééket

A per – mai értelmezésben – hemzsegett a törvénytelenségektől.

– További jelentéseltolást okoz a Nagy Imre-szoborral kapcsolatban, hogy milyen témájú művet állítanak vissza a helyére: egy olyan alkotást, amely Nagy Imre számára élete minden pillanatában vállalhatatlan lett volna – hangsúlyozza Mélyi József. – A visszaállítások (amelyek a Kossuth tér környékén valójában körülbelüli rekonstrukciók) üzenete mindenekelőtt az, hogy a történelem kereke visszafordítható. Hogy több nemzedék élete, története utólag zárójelbe tehető; hogy most minden úgy van, mint régen volt. A hatalom aktuálpolitikai üzenete a jelenkori társadalom számára ebből következően: a jelen örökké tart – fogalmazott a művészettörténész.

Wachsler Tamás elmondása szerint nemsokára megkezdődnek a tér átalakítására vonatkozó előkészítő munkák, és várhatóan 2019 végére a megújuló Vértanúk tere a gyalogosoké lesz: a tömegközlekedés kivételével gépjárművek nem hajthatnak majd át a téren. A Nagy Imre-szobor áthelyezéséhez azonban még egyeztetni kell a szobor alkotójával, Varga Tamással, és be kell szerezni a szükséges engedélyeket is.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,632lájkolóTetszik
808követőKövetés
9,764feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek

George H. W. Bush, Antall József és a magyarok barátja

Nem hiszem, hogy valaha is lesz magyar kormányfő, akinek olyan levelet fog írni a világ legerősebb hatalmának a vezetője, mint Antallnak.

Valami Amerika