Joghézagon át menekül a kötvényes „jobbkeze”

Fotó: Freeimages.com

Még egy hónapja sincs érvényben az új büntetőeljárásról szóló törvény, egy joghézag máris láthatóvá vált. Emiatt ha valaki akar, könnyűszerrel kibújhat a pótmagánvádas eljárás alól. Erre mutat rá a Rogán Antal miniszter kötvényei körül sürgő O. Ferenc esete, akinek elég volt egy külföldi, izraeli címet megadnia ahhoz, hogy a vele szemben terheltként folytatott pótmagánvádas eljárást a bíróság megszüntesse.

Hirdetés

O. Ferencről július 6-ai számunkban írtunk. Ő annak a grúz–izraeli Sabtai Michaelinek a jobbkeze, aki a – főként gazdag ázsiaiaknak szabad uniós mozgást biztosító – letelepedési kötvényekkel üzletelő, liechtensteini bejegyzésű VolDan vállalat mögött áll. O. Ferenc még korábban 250 ezer eurót (mai árfolyamon 81 millió forint) kért kölcsön egy Magyarországon élő iraki kurd férfitól, Shakkour Najdat Alitól. A pénzt azonban – Shakkour szerint – azóta sem fizette vissza, ezért 2013-ban különösen nagy hátrányt okozó csalás miatt feljelentést tett a rendőrségen. Az ügy azért jutott el a pótmagánvádas eljárásig, mert a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény. Annak ellenére sem, hogy a büntetett előéletű O. Ferenc az eljárásnak gyanúsítottja is volt. Ekkor a kihallgatásán kifejezetten ellentmondásosan beszélt a terhére rótt gyanúról. Előbb azt is tagadta, hogy pénzt kapott volna Shakkourtól, utána viszont már elismerte a kölcsönkérést. Később azt is állította, hogy az adósságát rendezte, mégpedig egy török étterem hátsó helyiségében, állítása szerint arról irat nem készült. A rendőrség szerint azonban nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy O. Ferenc megtévesztette a hitelezőjét, illetve hogy O.-nak nem állt szándékában visszafizetni a pénzt, ezért az ügyet ejtették.

A Shakkour által kezdeményezett pótmagánvádas eljárás tárgyalását idén májusra tűzték ki, erre a bíróság beidézte a vádlott O. Ferencet is, aki otthonaként egy izraeli lakcímet adott meg – ez szerepel a nyilvános cégadatbázisban is. Az idézést viszont nem tudták neki kézbesíteni. Ebben alighanem az is közrejátszott, hogy O. lakcíme meglehetősen pontatlan: a cím – a Google térképe szerint – ugyanis egy Tel Aviv-i többemeletes, belvárosi társasházra mutat. És hiába igényelte a bíróság a kézbesítéshez az izraeli hatóság segítségét, a kérést válaszra sem méltatták – derül ki a bírósági iratból. Ám akad más jel is, amely alapján nem biztos, hogy O. Ferenc valóban Izraelben él. Amikor ugyanis a Magyar Nemzet újságírója a Sabtai Michaeli érdekeltségébe tartozó céghálót igyekezett feltárni, kiderült, hogy a kötvényekkel kereskedő cég budapesti irodájában O. Ferenc felügyeli a munkavégzést.

Mindenesetre a Pesti Központi Kerületi Bíróság az idézés eredménytelenségére hivatkozva szüntette meg az O. Ferenc elleni eljárást. Ezt az új, 2018. július elsejétől érvényes büntetőeljárásról szóló törvény egyik rendelkezésével magyarázták. E szerint a pótmagánvádló – ez esetben Shakkour – ismeretlen helyen, vagy külföldön tartózkodó terhelt távollétében nem indítványozhat bírósági eljárást. Ez azért érdekes, mert az új büntetőeljárásról szóló törvény egyik vívmányának éppen azt tartják, hogy akár a vádlott jelenléte nélkül is megtarthatók a tárgyalások. Ez azonban az említett jogszabály miatt nem érvényesíthető. Shakkour Najdat Ali érdeklődésünkre azt mondta, nem nyugszik bele a lezárásba, fellebbezett a döntés ellen.

Hack Péter egyetemi docens, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője a Magyar Hang érdeklődésére azt mondta, a külföldi hatóságok nem mindig követnek el mindent az eljárás alá vontak felkutatása érdekében. – Az előző, 1998-as büntetőeljárásról szóló törvény arról rendelkezett, hogy addig fel kell függeszteni az eljárást, amíg a vádlott elő nem kerül – magyarázta a jogász. Mint fogalmazott, az igazságszolgáltatás szervei korábban sem kedvelték a pótmagánvádas eljárásokat, a törvényben e rendelkezés életbe léptetésével pedig tovább szűkítették ennek lehetőségeit, ezzel még inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozva a sértetteket. – Elég elszökni, elbújni, egy rossz címet megadni, és a bíróság szinte tehetetlen – fogalmazott. O. Ferenc esetéről azt mondta, a kárt polgári úton hajthatja be rajta a sértett.

A docens – aki 2002-ig az SZDSZ szakpolitikusa volt – emlékeztetett: a pótmagánvádról hasonló vita folyt 2002-ben, amikor a hatalomra lépő Medgyessy-kormány büntetőeljárásokat akart indítani az Orbán-kabinet korrupciógyanús ügyei miatt. Az akkor szintén Polt Péter által vezetett ügyészség szerint azonban egyik ügyben sem állt fenn a bűncselekmény gyanúja. Ezért terjesztett be a kormány pótmagánvádakat, ezeket viszont nem egységesen fogadták be a bíróságok. Az akkori Legfelsőbb Bíróság végül jogegységi határozatot hozott. E szerint ha az államnak vagyoni kárt okoznak, és az ügyészség nem indít eljárást, helye van a pótmagánvádnak. Ám Polt Péter az Alkotmánybírósághoz fordult, amely kimondta, ami már az új büntetőeljárásról szóló törvénybe is bekerült: vagyis hogy a kormánynak nincs joga pótmagánvádat indítani.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 11. számában jelent meg, 2018. július 27-én.

Hirdetés

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 11. számban? Itt megnézheti

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.