Orbán Viktor: Szeptembertől nagy változások jönnek!

Orbán Viktor miniszterelnök (k) elõadást tart a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2018. július 28-án. Mellette Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (MTI Fotó: Veres Nándor)

A korszaképítést nevezte meg fő feladatként Orbán Viktor szombat délelőtt Tusnádfürdőn. Az egész Kárpát-medence újjáépítésének programját hirdette meg, hozzátéve: Székelyföld még akkor is létezni fog, amikor egész Európa behódolt az iszlámnak. Nagy pillanat előtt állunk, a 68-as elitnek is búcsút mondhatunk jövője. És ki jön helyettük? Mi – adta meg az egyszerű választ Orbán Viktor. Beszéde sokkal erősebb volt a tavalyinál, még ha számos hazai nagy kérdésről diszkréten meg is feledkezett. Szokása szerint globális, illetve nagy nemzeti ügyekről beszélt, nem térve ki a belpolitikát (is) feszítő ügyekre, mint például az oktatás, egészségügy vagy éppen a korrupció helyzete.

Hirdetés

A beszéd fő üzenetei:

  • Április 8. igazolta, hogy képesek vagyunk egy nemzetként mozdulni, a külhoni magyarok is kiálltak emellett
  • A 2018-as kétharmad új korszakot nyit, a korszak pedig többet jelent a rendszernél
  • Újra kell építsük az egész Kárpát-medencét
  • A Kárpát-medencén túl közép-európai program is kell
  • Donald Trump mérnöki pontossággal halad előre. Mi nem élhetünk úgy, mint eddig, Európának biztosítani kell saját védelmét
  • Nyugat-Európában liberalizmus van, demokrácia nincs
  • A közelgő EP-választás tétje nagy, a 68-as elitnek is búcsút mondhatunk jövőre

Mi történik a következő egy évben és mi az értelme annak, ami az elmúlt egy évben történt? Ezzel indított Orbán Viktor, előrevetítve, hogy hozott mondanivalót. Ha csak annyit végeztünk volna, hogy immár az egymilliomodik határon túli magyar állampolgárt köszöntenénk, azzal is elégedettek lehetnénk, a nemzetépítés sikeres – mondta. Április 8. igazolta, hogy képesek vagyunk egy nemzetként mozdulni, a külhoni magyarok is kiálltak emellett. (Azt nem tette hozzá, hogy a határon túlon végül nagyon kevesen szavaztak. Illetve ha az egy nemzetként való mozdulás is a szavazni hajlandók mintegy felére vonatkozik, akkor mi van a másik felével?)

A 2010-es választási győzelmet a zavaros idő lezárásaként, a nemzeti-keresztény alapokon nyugvó új rend kezdeteként értelmezte. A 2014-es kétharmad a nemzeti együttműködés rendszerének az alapja, míg ’18 már új korszakot nyit. Igaz, hasonlót már 2010-ben is mondott Orbán Viktor.

A korszakot kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések, társadalmi szokások jellemzik, ez így többet jelent a „rendszernél”. Napjaink legizgalmasabb vitája a kultúra területén robbant ki – mondta Orbán, aki szerint jól is van ez így.

Szeptembertől nagy változások előtt állunk – üzente mindannyiunknak, feladatként újra hangsúlyozva a korszaképítést nevezve meg.

A gazdasági sikerek hangoztatása között beszélt arról is, hogy háromezernél is több orvos dolgozik ma Magyarországon, mint 2010-ben, 3 millió 160 ezerrel nőtt még a színházlátogatók száma is, kevesebb a szegény, vagyis általános stabilitás jellemzi az országot. (V.ö.: stablil és nagy a jólét.)

Nagy célok kellenek, amelyek meghatározzák a következő időszakot, egészen 2030-ig. Az EU öt legjobb országa közé kell kerüljünk, ismételte meg a már hetekkel ezelőtt is kijelölt célt. Meg kell állítani a népesedési hanyatlást, energiafüggetlenség kell, de Pakssal együtt, infrastrukturálisan össze kell kötni az anyaországot az elszakadt nemzetrészekkel.

Orbán Viktor miniszterelnök, Albert Tibor, Tusnádfürdõ polgármestere és Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (j-b) a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2018. július 28-án (MTI Fotó: Veres Nándor)

Újra kell építsük az egész Kárpát-medencét. Úgy látja a történelmi helyzetet, hogy véget ért a száz év magány korszaka. Aki a magyarokkal együttműködik, jól jár. Ajánlatot teszünk a szomszédos országoknak: legyen vasút és autópálya nagyvárosaink között. Kössük össze energiahálózatainkat, hangoljuk össze a védelmi politikát és fektessünk be egymás térségeibe. Mindez megköveteli a kölcsönös tiszteletet és az őszinte beszédet.

A modern Románia 100 éve nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy itt él több mint másfél millió magyar. Pedig Székelyföld még akkor is létezni fog, amikor egész Európa behódolt az iszlámnak. Tekintsünk Erdélyre is erőforrásként – szögezte le.

A Kárpát-medencén túl közép-európai programot is hirdetett. Nagy, erős gazdasági térséget kell létrehozni. Sajátos kultúrájú térségről van szó, fogadtassuk ezt el, fogadja el a térség a világban méltó helyét.

Minden európai országnak joga van megőrizni keresztény kultúráját, elutasítva a multikulturalizmust. Joga van megvédeni a hagyományos családmodellt, a nemzetstratégiai szempontból fontos ágazatait, piacait, joga van megvédeni a határait és elutasítani a bevándorlást. És joga van ragaszkodni az egy nemzet egy szavazat rendszerhez, ezt az EU-ban sem lehet megkerülni.

Orbán Viktor szerint Donald Trump mérnöki pontossággal halad előre, kibontakozik a kétoldalú megállapodásokon nyugvó új rend. A kínai menetélés folytatódik, az oroszok is beváltották ígéretüket, közel vannak ahhoz, hogy megoldják a gázszállítást Ukrajna megkerülésével. Ausztria, Németország, Olaszország bizonyította, hogy általános jobbratolódás figyelhető meg Európában. (Ez is évről évre visszatérő megállapítás.)

Washington folytatni fogja a versenyt, hogy megőrizze szuperhatalmi helyzetét. Az amerikaiak nem akarnak beletörődni abba, hogy az idő Kínának dolgozik. Eltökéltség, erős akarat dolgozik az amerikaiakban, ma még senki sem tudja, hogy súlyos konfliktusok nélkül sikerülni fog-e nagy célja. Ki fognak egyezni az oroszokkal a fegyverzetcsökkentésről, az új gazdasági rendről. Oroszország továbbra is ütközőzónák kialakításán fog dolgozni maga körül, ennek egyik áldozata Ukrajna. De utóbbi NATO- és uniós tagságának esélye zéró, egy széteső ország látszik a szemünk előtt esetükben. Az unió primitív oroszpolitikát folytat. Vannak pedig olyan országok, amelyek valódi fenyegetettséget érezhetnek, ilyenek a Baltikum államai és Lengyelország is. Nincs olyan politika, ami mindenkinek jó, ezen országoknak szuperbiztonságot kellene nyújtania a nyugati együttműködésnek, megadva a többieknek a lehetőséget, hogy üzleteljenek Oroszországgal.

Törökország, Egyiptom és Izrael stabilitása kulcsfontosságú Európa számára a migráció szempontjából is. Nem élhetünk úgy, mint eddig, Európának biztosítani kell saját védelmét. Nem élhetünk örökké Amerika védelmi árnyékában. Szükségünk van az európai haderőre – tette egyértelművé, immár nem először.

Európa megtagadta a keresztény gyökereket. Az alkotást politikai korrektséggel gátolják, kutatás szempontjából elénk lépett a világ, az üzleti vállalkozás szellemét átvette a bürokrácia. Az európai elit csődöt mondott, ennek szimbóluma az Európai Bizottság. De napjaik meg vannak számlálva, ahogyan ezt a miniszterelnök már a Kossuth Rádióban is elmondta pénteken. A bizottság ma a liberálisok pártján áll, Közép-Európa ellen dolgozik, vélekedett.

A liberális Európában élni nem jelent semmit, egy tartalom nélküli forma. A liberális demokrácia liberális nem demokráciává fejlődött, Nyugat-Európában liberalizmus van, demokrácia nincs. Általánossá vált szólásszabadság korlátozása, a cenzúra, állította – ezen a ponton nem térve ki a hazai helyzetre.

Megadta a közelgő EP-választás alaphangját is, óva intve attól, hogy leírjuk annak jelentőségét. Van összeurópai komoly kérdés, ez pedig a bevándorlás. Legyen ez a választás erről a nagy komoly kérdésről szóló véleménynyilvánítás, összpontosítsunk a következő évben erre.

Régebben jótékony hatású volt, hogy a balliberális pártok és a kereszténydemokrata erők versenyeztek egymással. De az egyre nagyobb számban letelepülő muszlimok keresztény pártokra sosem fognak szavazni, ha az ő voksaiakat hozzáadjuk a keresztény tradíciót elhagyó őslakosokéhoz, akkor a kereszténydemokrata pártok soha többé nem fognak tudni felülkerekedni ezekben a térségekben, most kell bizonyítani. Nem keresztény hitelvek képviseletéről van szó, a kereszténydemokrata politika az ebből kinőtt létformákat védelmezi, a családot, a nemzetet, a hitbéli közösségeket.

Orbán Viktor miniszterelnök (k) elõadást tart a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2018. július 28-án. Mellette Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (MTI Fotó: Veres Nándor)

Van egy csali, miszerint a kereszténydemokrácia is lehet liberális. De mondjuk ki: nem lehet, definíciója szerint sem, ha úgy tetszik: illiberális. Utóbbi a multkulti mellett áll, előbbi nem, merőben eltér családmodelljük is.

Nagy pillanat előtt állunk, a 68-as elitnek is búcsút mondhatunk jövőre. És ki jön helyettük? Mi – adta meg az egyszerű választ Orbán Viktor.

Itt volna az idő a megbékélésre

Tőkés László az erdélyi magyarság rendezetlen ügyéről beszélt Orbán Viktor előtt. Az erdélyi helyzet rendezetlen. A román többség felelősségvállalás helyett kriminalizálják a magyarságot. Nacionalista, nacionálkommunista klisékre épülnek nemzeti ünnepeik, ellenségként beállítva a magyarságot. Erre a német származású román elnök is rájátszik. A magyarság autonómiához való joga elvitathatatlan – mondta.

Hirdetés

Orbán Viktor főbb tusnádi gondolatai a múltból

2005-ben, a botrányos gyurcsányi népszavazást követő szomorú időszakban Orbán Viktor erősen általánosítva az egész baloldalnak nekiment. Mint fogalmazott, „a baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére, így tesz a mostani magyarországi baloldal is, amelynek a jövőben nemzeti fordulatot kell végrehajtania.Így tett Kun Béla, Rákosi Mátyás és azok, akik 1956-ban leverték a forradalmat, és a jelenlegi kormány is egyebek mellett azzal is, hogy a kettős állampolgárság ellen foglalt állást a 2004. december 5-i népszavazáskor.” Már az Összetartozunk mottóval megtartott akkori rendezvényen is a Fidesz elnökének beszéde volt a fő attrakció, a beszéd hosszú hetekig tematizálta a közbeszédet.

2010-es, az első kétharmad megszerzését követő beszédéből – visszagondolva – már sok tényező kihallható volt a jelent illetően is. Hiába, Orbán Viktor víziókkal rendelkező vezető, ezt kár volna vitatni. Mint mondta, a nyugati típusú kapitalizmus került válságba, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól. „Egy korszaknak véget vetettünk, ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket. A spekulánsok eddigi húsz évével szemben a becsületes, törvénytisztelő emberek országát akarjuk felépíteni” – mutatott irányt.

A legelhíresültebb beszéd talán a 2014-es, bizony, már négy év telt el azóta, hogy a most már inkább kereszténydemokrata államot hirdető Orbán Viktor a csodás hegyek között leszögezte: újra kell szervezni az államot, liberális demokrácia helyett illiberális demokráciát kell kiépíteni. Mint fejtegette, nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és „hozhatnék még néhányat”, de az új berendezkedés nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítésre épül.

2016 kemény év volt a globális térben, merényletek sora rázta meg Európát, szavaztak a britek az uniós tagságukról, az Egyesült Államok pedig elnökválasztásra készült. A legemlékezetesebb üzenet épp ez utóbbiról szólt: Orbán Viktor az európai vezetők közül elsőként tett hitet Donald Trump mellett. Akkor még nyilván azt remélte, hamarosan kétoldalú találkozójukat követően az új elnök mellett feszíthet – ez mostanáig nem sikerült. Leszögezte azt is: A migráció megöl minket, és a határt megvédeni virággal nem lehet. „Azt akarjuk, hogy Magyarország biztos pont maradjon egy bizonytalan világban” – zárta a beszédet.

A tavalyi tusványosi beszéd a korábbiakhoz képest sokkal üresebb volt, valódi szellemi, eszmei útmutatás nélkül. Az üzenetek szempontjából azonban nem volt hírértéktől mentes. Még lehetünk keményebbek a Soros-birodalom képviselőivel – mondta, egyértelművé téve, hogy szó sincs konszolidációról. „Az autonómiát támogatom. Jobb híján” – ezt is ott és akkor mondta, talányosan, derültséget keltve. – A jövő évi választások tétje, hogy végre tudják-e hajtani a Soros-tervet, le tudják-e bontani a kerítést – jelentette ki 2017-ben Orbán Viktor. Megerősítve: amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, a határokat meg fogják védeni. Hangsúlyozta azt a kampányban sokszor előhozott valótlanságot, hogy az ellenzék lebontaná a kerítést, bevándorlókat hoznának az országba. „Készen állnak arra, hogy Európát átadják egy új, kevert összetételű európai jövő számára. Ez adja a választások európai tétjét” – hangoztatta a fő üzenetet, talán még csak sejtve, milyen jól beválik a következő tavaszon a félelemkeltés. Egy a miniszterelnöki beszéd alatt sípoló lányt a földre vittek, haját megtépték – visszagondolva talán ez a momentum maradt a tavalyi találkozó legemlékezetesebb része.

Idén ez máshogy alakult.