Török Gábor: Ez nem rendszer, nem korszak, ez színtiszta orbánizmus

Török Gábor (fotó: Végh László)

Ha lehet, igyekezzünk a jövő heti Magazin-leadásokkal, hiszen csütörtökön Magyar Nemzet-konferencia lesz Egerben, addigra nem ártana elkészülni a szombati melléklettel – intett bennünket mindig pontos rovatvezetőnk április ötödikén, néhány nappal a választások előtt. A tervek már kész voltak, szó volt Julia Child-portréról, tinnyei riportról, na és egy helyzetértékelő Török Gábor-interjúról, aminek felvételét Kósa András kolléga következő hét szerdára ígérte.

Hirdetés

Alig több, mint egy héttel később a beszélgetés valóban meg is jelent. Abban a Szamizdat Magyar Nemzetben olvashatták az érdeklődők, amit a lap bezáratása után készítettünk, s a Kossuth térnél, ingyen terjesztettük a nem mindennapi körülmények között kinyomtatott példányokat. Minderre, azaz hogy kinek mennyit is jelent és jelentett a Magyar Nemzet, érdemes felhívni a figyelmet akkor, amikor a hírek arról szólnak: Harrach Péter KDNP-s politikus „méltányosnak” és „igazságosnak” tartaná a kormánypártivá fazonírozandó Magyar Nemzet augusztusi újraindítását.

„Orbán Viktor most már tényleg mindent megtehet”

A Fideszben nincs helye a méltányosságnak, a miniszterelnök pedig akár az utódlását is előkészítheti ebben a ciklusban, visszavonulni azonban biztosan nem fog. Interjú Török Gáborral.

Úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát. Az augusztus 9-ei Heti Válaszban is Török Gábor-interjút találhattak volna az olvasók. A cikk el is készült, a csődeljárás alá vont, kizárólag digitálisan megjelenő lap munkatársainak, úgy tűnik, nem szóltak, hogy már felesleges dolgozniuk. Pénteken jelentette be a Nyerges Zsolthoz került kiadó, hogy a Válasz.hu nem frissül tovább, és több lapszám sem jelenik már meg. A Magyar Nemzet munkatársai még készíthettek áprilisban egy búcsúszámot, ez lett az emlékezetes Magyar Nemzet 80, a Heti Válasz újságírói már nem.

A politológus pénteken tette közzé blogján az Ablonczy Bálint által készített interjút. Kitért arra is: mindig csodálkozik azokon, akik képesek kárörvendeni egy lap megszűnésekor. Szerinte „annak, aki szereti a vélemények és értelmezések szabadságát, sokféleségét, minden sajtótermék eltűnése rossz érzés”. A Heti Válasz fennmaradásáért egyébként szót emelt korábban többek között Sólyom László, Lackfi János, Csukás István és Tátrai Tibor is. Törökhöz szintén közel állt a lap, amit a Fidesz-közelinek nevezett korszakában is nagyra tartott. Elmondása szerint évekig írhatott úgy cikket az újságba, hogy soha, senki nem kért kisebb-nagyobb módosításokat. Ugyanez volt igaz 2015 után is, amikor rendszeresen vett részt páros interjúban Mráz Ágoston Sámuellel.

Az interjúban felmerült, van-e még értelme politikáról beszélgetni, miközben rengeteg dolog hosszú időre eldőlt. A kétharmados Fidesz-győzelmet elvégre időköziken aratott sikerek követték, és nem úgy tűnik, mintha valaki meg tudná rengetni a kormány hatalmát. Török úgy is látja, ha értelme lehet is, kérdés, hogy tétje van-e. A miniszterelnök szerinte áprilisban nem egy újabb csatát, hanem a háborút nyerte meg. „A helyzet kicsit olyan, mint Károly Róbert idejében: amikor a király hosszú küzdelem után legyőzte a trónbitorlókat meg a tartományurakat, mindenki szépen hazament, és hosszú időre megszilárdult a központi hatalom” – fejtette ki Török, aki szerint viszont nem egy politikai erő, inkább egy ember az egyeduralkodó. „Egy dolog biztos csak: abban a pillanatban, ahogy Orbán Viktor – akár saját, akár választói döntés nyomán – lelép a színpadról, új időszámítás kezdődik. Szerintem ez nem »rendszer«, nem »korszak«, ez színtiszta orbánizmus. Itt nincs a főhatalomra eséllyel váró második vonal, nincsenek trónörökösök, nincsenek kihívók. Csak karizma van, egy ember karizmája, az meg nem örökíthető. Orbán Viktor nélkül ez a hatalompolitika nem tudna így működni” – fogalmazott.

A jobboldalon belüli kultúrharcról szintén középkori analógia, az udvaron belüli politika jutott eszébe. Szerinte egyedül ez most a lényeges, és az irreleváns, mi van az ellenzékkel, vagy hogy ők az interjú során miről beszélgetnek. Szerinte 28 évig folyamatosan a főhatalomról beszéltünk, de most meg kell szoknunk, hogy az a téma: ki süllyed, ki emelkedik, ki kapja meg javadalmakat.

Hirdetés

Török elmondása szerint talán túlságosan is szerette volna, hogy téttel bíró hatalmi helyzet alakuljon ki, ezért nem adott nagyobb esélyt az újabb kétharmadnak. A választás napján a magas részvétel miatt pedig több fideszes politikus is aggódott, és koalíciós kombinációkat vetett fel neki. A politológus mostanra már úgy látja, hogy az elmúlt húsz-huszonnyolc év lehetett inkább a kivétel. Ami most létrejött, az szerinte közelebb áll az elmúlt évszázadok magyar történelmi valóságához, és a politika természetéhez is. Török megjegyezte, hogy legkésőbb április 9-én mindenki megérthette: amíg Orbán Viktor nem varázstalanodik, más nem rúg labdába. Szerinte aki most akar labdába rúgni, annak esélye sem lesz, hogy később megtegye.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.