Szél Bernadett: Az LMP nem viselkedhet így

Szél Bernadett (Fotó: Farkas Norbert)

Olyan embereket büntetett meg az LMP etikai bizottsága, akik döntéseket hoztak a kampányban, és ezekért felelősséget vállaltak. Csak azt tudom tenni, hogy szolidaritást vállalok a társaimmal és lemondok – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szél Bernadett. Az LMP távozó társelnökét és frakcióvezetőjét az ellenzék újraformálásának esélyeiről is kérdeztük.

Hirdetés

– Az LMP etikai bizottságának döntése után, amely önt megfosztotta a lehetőségtől, hogy párttisztségre jelölhető legyen, miközben megtartotta társelnöki pozíciójában, bejelentette, hogy visszavonul egy kis időre gondolkodni. Mire jutott?
– Nem akartam hirtelen döntést hozni, mert komoly döntéshez idő kell. És ezt az időt én meg akartam adni magamnak. Arra jutottam – és ez összefüggésben van az etikai bizottság döntésével –, hogy lemondok minden tisztségemről, amit az LMP-ben viselek. Ez két tisztséget érint: az egyik a társelnöki, a másik pedig parlamenti frakcióvezetői pozíció. Annak érdekében, hogy az LMP frakciója ne maradjon vezető nélkül, az új vezető megválasztására legyen optimális idő, ezért szeptember 15-i hatállyal mondok le a frakcióvezetői posztról. Úgy tudom, hogy ezen a héten már ülésezni fog az LMP-frakció, hogy megtalálják az új vezetőt.

– Hallottunk olyan véleményt, hogy aki igazán kárt akar okozni a Fidesznek, az eléri, hogy az önök etikai bizottságát beléptessék hozzájuk. Kik ezek az emberek igazából?
– Az etikai bizottságnak olyan LMP-sek a tagjai, akiket a párt kongresszusa választott a bizottságba, és ők maguk közül választják meg az elnököt. Aki korábban Moldován László volt, most pedig Kerékgyártó István.

– Ez világos, de az etikai bizottság mintha önmaga paródiájává vált volna az elmúlt időszakban. Már szinte mindenkit kizártak vagy megbüntettek, aki valamit is tett ebben a pártban.
– Számomra is nehezen értelmezhető volt ez a döntéssorozat, itt az történt, hogy jelölteket és a kampány vezetésében részt vevő embereket büntettek meg. Tehát olyanokat, akik döntéseket hoztak a kampányban és ezekért felelősséget vállaltak. Egyszerű vezetőként nekem nincs ráhatásom az etikai bizottság működésére, az alapszabályból következik ez. Mivel ezekkel a döntésekkel azonosulni nem tudok, csak azt tudom tenni, hogy szolidaritást vállalok a társaimmal és lemondok. Akkor is lemondtam volna, ha engem nem, csak őket büntetik meg. A lényeg: a párt nem bánhat így az embereivel. Azt gondolom, hogy ez azoknak is arculcsapás, akik velünk voltak a kampányban: a szavazópolgárok, a szimpatizánsok számára is az. Olyan emberekről van szó, akik a hidegben főzték nekünk a teát, hordták nekünk az aláírásokat, szurkoltak, drukkoltak nekünk. És méltatlan ez az egész helyzet azzal a több mint négyszázezer emberrel szemben, akik az LMP-re szavaztak áprilisban, és akik nyilván nem ezt várták a párttól. Nagyon nehéz kampány volt. Hatalmas túlerővel mentünk szembe. Komoly küzdelem volt. Olyan módszereket alkalmaztak velünk szemben, amiket mi legfeljebb amerikai sorozatokban láttunk korábban. Elképesztő kampány volt, ezt mindenki látta. Aki küzdött, az nem érdemel ilyen elbánást.

Demeter Márta: Nem fúrjuk egymást az LMP-ben

Az MSZP és a DK kizárólag a saját túléléséért küzd, és egyaránt részei a NER-nek – mondja az LMP politikusa. A teljes interjú.

Hogy lehet folytatni így a munkát az LMP-n belül? Miért nem hagyja el a pártot is?
– Azért nem hagyom el, mert az LMP etikai bizottsága nem egyenlő az LMP-vel, és legfőképpen nem egyenlő az LMP-re szavazókkal. Másrészt pedig én a zöld eszmében és az ökopolitika helyességében maximálisan hiszek. Azt szoktam mondani, hogy a jövő az vagy zöld, vagy semmilyen. Ennek az ideológiának a magyarországi formációja az LMP. És minden, amit az LMP mond arról, hogy milyen víziónk van az országról, hogy milyen országot akarunk építeni, a bérektől elkezdve az energiaforrásokon, az oktatáson át az egészségügyig, azokkal én egyetértek. Itt most egy olyan helyzetről van szó, ami abból következik, hogy a pártban bázisdemokrácia van. Divat volt ezt szidni, én ezt nem teszem. Viszont egyértelműen ki szeretném jelenteni, és ez erős üzenet a pártomnak is, az, hogy ez megtörténhetett, hogy az etikai bizottság egy ilyen politikai következményekkel járó döntéssorozatot hozott, azt jelenti, a párt jelenleg inkább a bázisdemokráciának a hátrányait szenvedi el, semmiképpen nem az előnyeit élvezi. Ez a történet elcsúszott, helyre kell hozni. De ezt vezetőként nem én fogom megcsinálni. Az, hogy a párt nem tudott növekedni az elmúlt években, és folyamatos vezetőcserék vannak – nem az első társelnök vagyok, aki lemond –, összefügg azzal, hogy a bázisdemokrácia nem jól működik ebben a pártban. Tehát ketté kell választani: van a pártstruktúra, ami nem jó, vagy nem jól működtetjük és van a mögöttes tartalom, maga az LMP, mint eszme, vízió, ami működik. És az jó. És ez az, amivel én azonosulni tudok.

– Az etikai bizottság döntésének egyik fő indokolása az volt, hogy a kampányban egyeztetett a visszalépésekről a többi ellenzéki párttal. Ezek szerint az LMP-ben az erre jogosult fórum nem hozott korábban olyan tartalmú döntést, ami az ellenzéki pártokkal való együttműködésről szólt?
– Az országos politikai tanács olyan döntést hozott, amely akár a teljes együttműködést is nem hogy elfogadta, hanem kifejezetten pártolta. Viszont az, hogy a baloldali pártokkal milyen legyen az együttműködés, mindig is vitás kérdés volt az LMP-n belül. Egy pártnak nyilvánvalóan fontos a szövetségi politikája. De attól, hogy a jelöltünk visszalépett a baloldali jelölt javára Csepelen, és emiatt Németh Szilárd nem tudott bejutni egyéniben, csak listáról a parlamentbe, ettől még nem lesz az LMP kevésbé zöld párt. Nem leszünk kevesebbek attól, és ebben nyugodtan lehet magabiztos a pártom, hogy szóba állunk más politikusokkal. Ez az egyik dolog. A másik az, hogy voltak belső működésünkkel kapcsolatos problémák, az elnökség egyszerűen nem jól működött a kampány ideje alatt. És ezért olyan helyzetek alakultak ki, mint amire az előbb is céloztam. Itt szembesültem vele, és nem csak én, mások is, hogy az a fajta bázisdemokrácia, amit mi működtetünk, az egy kampányban, élesben elvérezteti a pártot. Nem tudtunk éles helyzetekben megfelelően gyorsan reagálni úgy, hogy minden előírást pontosan betartsunk. Egy kampányban nem lehet hosszú vitákat meg egyeztetéseket tartani úgy, hogy minden egyes döntést összevetünk az alapszabályunkkal is. Ezért kell egyszerűsíteni a működést.

– A választások után azt mondták, soha ennyien nem szavaztak az LMP-re, és hogy ez milyen csodálatos eredmény. Ön azt gondolja, hogy nincs plafon az LMP fölött az elérhető eredmény tekintetében? Van még olyan társadalmi bázis, amelyet be lehetne húzni a párt mögé?
– A mi kampányunk akkor működött, amikor nem az ellenzék, hanem az emberek problémáival foglalkoztunk. Amikor jártuk az országot és beszélgettünk az emberekkel, amikor ott voltunk a tereken, a piacokon. Amikor bekényszerültünk a stúdiókba, és az összefogás volt a téma, ott valóban nem volt annyi tapasztalatunk, mint azoknak, akik már nyolc éve folyamatosan ezzel vannak elfoglalva. De a konkrét kérdésre válaszolva, azt kell mondjam: nincs ilyen plafon. Ha jól végzi el a feladatát az LMP, ha a belső működésében meglévő hibákat korrigálja, és közvetlenül az embereknek tudja közvetíteni azt a szerethető, szimpatikus és nagyon emberséges politikát, ami a mienk, amit mi kidolgoztunk, akkor a párt előtt nagyon komoly lehetőségek állnak. Soha ne felejtsük el, hogy ebben az országban a torz választási rendszer miatt alakult ki ez a túlhatalom. De ha nem magunkkal, hanem az emberekkel foglalkozunk, akkor még ez sem jelenthet akadályt. Az egész világ ebbe az irányba megy. A XXI. századi gondolatok, az okosforradalom, az, hogy méltó béreket fizetünk az embereknek, az, hogy az oktatásba, az egészségügybe fektetjük az energiáinkat, a világ boldogabb országaiban ez az irányzat hódít. És ezt mi képviseljük Magyarországon. Ráadásul mi vagyunk azok, akik a Fidesztől is el tudnak venni szavazatokat. Meg lehet nézni! Azokban a kerületekben, ahol az LMP erősödni tudott, ott a Fidesz gyöngült.

Fotó: Farkas Norbert

– A választás után az ellenzéki pártok azzal támadták az LMP-t, hogy ha még néhány helyen visszaléptették volna jelöltjeiket a fővárosban, akkor megakadályozható lett volna a Fidesz kétharmados győzelme. Erről beszéltek a választás után a pártban?
– Ez mindenkire igaz. Az összes ellenzéki pártról ugyanezt el lehetne mondani, a legkisebbtől a legnagyobbig. Ezt nevezik „hibáztatós játék”-nak”. A probléma az, hogy ezzel nem lehet kormányra kerülni, de még csak gyengíteni sem lehet vele a Fideszt. Ezért nem szállt bele az LMP ebbe a játékba. Én is tudtam volna a saját választókerületemben azt mondogatni, hogy ki nem lépett vissza, és ezért maradtam le 300 szavazattal, de nincs értelme ennek már. Meg kell tanulni partnerként kezelni a másikat. Mert van betyárbecsület a politikában is. Ez a helyzet. És abban az esetben, ha ezek az emberek elkötelezettek abban, hogy itt kormányváltás legyen, és tényleg szövetségeseket keresnek, vagy legalább taktikai együttműködésre szorulnak más pártokkal, akkor nagyon fontos, hogy a betyárbecsület megjelenjen ezekben a helyzetekben.

– És mi lesz most az LMP-vel? Ki fog nyilatkozni a párt nevében, ha olyan helyzet adódik, addig, amíg nem lesz új elnök? Az etikai bizottság?
– Én ma reggel lemondtam. Van még egy társelnök. Új női társelnököt választ a kongresszus, a szabályoknak megfelelően. A parlamenti választás után, május végén egyébként engem a kongresszus az összes létező információ birtokában választott újra társelnöknek. Az etikai bizottság döntése ezt követően született. Az én döntésem arról szól, hogy az LMP nem viselkedhet így a saját tagjaival és vezetőivel szemben. Ez a kritikám a párt felé. Nem kértem méltányos elbánást a magam számára, de azt elvárom, hogy az LMP következő kongresszusa rehabilitálja a társaim jó hírnevét. Ilyen horderejű büntetések kiszabása emberileg nem elfogadható. Annak lett volna értelme, ha az LMP olyan szempontból vizsgálja meg a választási kampányt, hogy azon szabályok, amelyek alapján működnünk kellett, életszerűek-e egy választási kampányban. Egy ilyen vizsgálat eredménye alapján képesek lennénk hosszú távon korrigálni a hibákat. Abban reménykedtem, hogy ezek a vizsgálatok erről fognak szólni, és hogy végül kiderül, hogy be nem tartható szabályok között próbáljuk az LMP-t vezetni. A kampányban döntéseket kellett hozni. És ezt a kampányfőnök és a helyettese tehette meg. Ezek után az én legközvetlenebb munkatársaim is büntetést kaptak. Ha nem hoztak volna döntést, akkor is ugyanúgy döntést hoztak volna, mert a nem döntés is döntés egy kampányban.

Apátia, mély gödör

Soha nem jártunk még olyan közel ahhoz, hogy az ellenzék pusztán a többpártrendszer formális létezését igazoló díszletelemként működjön, mint most.

– Az LMP ismert arcainak háromnegyede már lemondott vagy távozott. Mi lesz így a párttal?
– Nem követem azt a hagyományt, hogy újsághírből értesüljenek a kollégáim a döntésemről, kellőképpen időben szóltam azoknak, akik érintettek, s akiknek lépniük kell. És velük maradok. Én a szavazóinknak sok mindent ígértem, és ezeket az ígéreteimet be is tartom. Ezen fogok dolgozni. Ott maradok az LMP frakciójában, és mindennap a zöldpolitikai sikeréért fogok dolgozni. Ebben abszolút számíthatnak rám. Ugyanazokat az ügyeket továbbra is képviselni fogom, amiket már megszoktak tőlem az emberek. Vezetői posztot viszont nem tudok vállalni. Az LMP-nek valóban el kell gondolkodnia azon, hogy vajon miért van az, hogy a vezetőik sorra elmennek. Az önvizsgálatnak van itt az ideje, mert igenis valami rosszul működik nálunk is. És emiatt lehet ott az LMP felett az a plafon, amire önök is rákérdeztek, és ennek nem kellene ott lennie. Mert arra az eszmére, arra a gondolatiságra, amit mi képviselünk, lenne fogadókészség.

– Már most is egy olyan társelnöke van a pártnak, akinek az ismertsége lényegesen alacsonyabb szintű, mint Schiffer Andrásé, Hadházy Ákosé vagy az öné. Ki tud-e állítani a párt még olyan ismert arcokat, akikkel egy kampányba be lehet szállni?
– Keményen kell dolgozni. Az LMP-ben van lehetőség arra, hogy aki tenni akar az ügyért, az helyzetbe kerüljön. Ha olyan munkát fog végezni, ami figyelmet érdemel, meg fogják őt ismerni. Az igaz, hogy politikus személyekkel azonosítják be a pártokat, ezért is fontos, hogy az emberek tudják: az LMP tagja maradok, mégpedig azért, mert bízom abban, hogy azokat a változtatásokat végre fogja hajtani a párt, amelyekre szükségünk van. E nélkül nem lesz fényes a jövőnk, szerintem sem.

Hirdetés

– Vona Gábor szerint a Jobbiknak, a Momentumnak és az LMP-nek kellene valamilyen együttműködést kialakítani. Hogy látja egy ilyen összefogásban az LMP szerepét?
– Erről társelnökként sem beszélhettem volna, mert ehhez kongresszusi döntésre van szükség. Amit én látok, az az, hogy az LMP-nek nem szabad feladnia az identitását. Nem szabad sem jobbra, sem balra eltolódnunk, hanem ezt a felosztást kell meghaladnunk. Az LMP-nek konzervatív, liberális és baloldali értekei is vannak. Ha bármelyiket ezek közül elhagynánk, olyan lenne, mintha a nevünkből veszítenénk el egy betűt. De külön kell választani a stratégiai és taktikai együttműködést. Hangsúlyozom, erről a kongresszus jogosult dönteni. Az én véleményem az, hogy a taktikai együttműködés nem megkerülhető a mostani választási rendszerben. Engem úgy választottak meg társelnöknek május végén, hogy az elnöki bemutatkozómban benne volt: olyan választási rendszerünk van, amely taktikai együttműködésre kényszerít bennünket. Ez tény. Nincs kétharmadunk, hogy ezt megváltoztassuk.

– Azt látjuk, mint ahogy lassan Orbán Viktor személye is fontosabb, mint a Fideszé, úgy Vona Gábor brandje is legalább olyan erős, mint a Jobbiké, ugyanúgy Szél Bernadett neve is hasonlóan erős, mint amilyen erős az LMP brandje. Nyilván ön is elgondolkodik néha azon, hogy merre lehet hosszú távon elmozdulni. Márki-Zay Péter is jelezte, valamilyen mozgalomban érdekelt lenne. Gondolt-e arra, hogy valamilyen új mozgalom felé mozduljon, aminek hosszabb távon jó esélye lehetne a Fidesszel szemben?
– Én mindent el fogok követni azért, hogy azok a jó szándékú emberek, akik csalódtak április 8-án, mert nem olyan eredmény született, mint ami születhetett volna, ne csalódjanak még egyszer. Ezt tudom mondani. Az LMP tagja vagyok, terveim szerint az is maradok. Zöld értékeket képviselek, ez az én identitásom. Nem fogok megváltozni, sem jobbra, sem balra, amit tőlem megszoktak, az megmarad. A következő időszakban viszont sokkal szabadabb leszek, ugyanis azt a rengeteg energiát, amit a pártépítésbe és a pártvezetésbe fektettem, most közvetlenül a választópolgárok érdekében végzett munkába tudom beletenni. Ispirál is ez a munka, mert van bőven feladat, meggyőződésem, hogy a siker, az ellenzék sikere is ebben keresendő. Ez az április 8-ai fiaskó mindannyiunk számára fiaskó volt. És az egészen biztos, hogy én mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy itt több kudarc ne legyen.

– Tehát, ha jól értjük, nem zárja ki, hogy valamilyen pártok fölött álló mozgalomban részt vegyen.
– Az LMP-hez kötődöm, viszont semmi jónak nem leszek az elrontója. Én most a terepmunkában szeretnék tevékenyebben részt venni. Az elmúlt időszakban elvonultam, sok mindent végiggondoltam. Semmit nem zárok ki, ami arról szól, hogy ezt, a mostani rendszert meg tudjuk haladni. Azonban azt pontosan látom, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy ha ez a rendszer bukik, akkor ki jön a helyére. Nagyon fontos, hogy egy felvilágosult, XXI. századi csapat kezébe kerüljön az ország. Tehát itt mindenképpen erőterekben kell gondolkodni, ne egyszemélyes dolgokról beszéljünk, hanem a NER meghaladásáról. Ezt a rendszert az utolsó szögig fölépítették a Fideszben, 2006-ban kezdve a munkát, ezt pontosan tudjuk.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.