Kezdőlap Belföld A jómódú fiat...

A jómódú fiatalok is megjelentek a zombik földjén

Szinte mindegyik Hős utcai varázsdohányos csoszog egy kicsit. Ezt akkor vettem észre, amikor elkezdtem nézegetni a „zombik” cipőit.

HIRDETÉS

– Nézd, mi van a lábukon, én 16 óra vendéglátózással nem engedhetnék meg magamnak ilyeneket, nekik meg telik – mondja Reni, a Kőbánya alsó vasútállomás melletti Liget Söröző csaposa. És tényleg: sokszor nem koszlott kínai tornacipő, hanem Nike, Adidas, Asics van a lábán azoknak a lépcsőn fetrengő vagy ájuldozó drogosoknak, akiket vagy ő, vagy a közelben működő pékség alkalmazottja fotózott le. Sőt azokon is, akiket a saját szememmel láttam a magára hagyott, külvárosi pályaudvaron.

De láttam olyat is, hogy a peron melletti padnál egy vasalt pantallós, kék inges, bőrcipős fiatalember szájából folyt a nyál, a repedezett, elgazosodott bitumenen már tócsa állt. Láttam kifejezetten szálkásra gyúrt felkarú srácokat is fényes nappal összezuhanni az utasok között.

Az igazoltató rendőröktől néhány méterre árulják a kábítószert

Bár már tervben van a Hős utcai gettó felszámolása, egyelőre semmi sem történt, a telepen továbbra is elképesztő állapotok uralkodnak.

Vagyis a nyomordrognak nevezett herbál, illetve varázsdohány már nem csak a vidéki szegregátumokban vagy a fővárosi gettókban tengődők és a hajléktalanok között hódít, hanem felsőbb társadalmi osztályokba is eljutott. Képviselői többnyire vonattal érkeznek Cegléd, Lajosmizse és Monor felől, és már mennek is a 95-ös busz megállójába. Kőbánya alsó vasútállomástól csak hármat kell menni a Hős utcáig.

– Sokan inkább nem szállnak le itt, pedig innen lenne közel a munkahelyük. Inkább felkelnek korábban, és kerülnek – mondja a pékség alkalmazottja.

– Félnek tőlük? De hát magukról sem tudnak, olyanok, mintha el lennének ájulva – vetem közbe. Példa is akad, mert néhány méterre a hátam mögött épp mozdulatlanul kábul egy félmeztelen fiú. Hiába van mellette kilöttyentve a műanyag flakonos kocsis bor, hiába árad a friss ürülék szaga a peronkorlát mellől, a varázsdohány illata mindent elnyom a fiú környékén. Nem tudom mihez hasonlítani, talán ilyen lehet, ha leég egy vegyszerraktár.
– Na igen, amikor bekábulnak, akkor ilyenek, de ha nincs meg nekik a szerrevaló, akkor nagyon agresszívak. Fenyegetik a nőket és az időseket, még egymást is kirabolják.

– Miért fotóztad le őket? – kérdem immár újra Renitől.
– Mert a közteresek meg a rendőrök sokszor nem hisznek nekem. Kihívom őket, hogy itt fenyegetőzik egy Hős utcai zombi, de mire kiérnek, eltelik húsz perc. Ez pont elég idő ahhoz, hogy kitisztuljanak és elsétáljanak, mintha mi sem történt volna.

Élőlánc kellene

– Élőláncot kellene alkotnia itt a helyieknek, vagy valami olyasmit csinálnunk, mint amikor fákhoz láncolják magukat az emberek – mondja feldúltan.

Kőbánya-alsó vasútállomás (Fotó: Farkas Norbert)

– Hol húzódna az élőlánc?
– Az állomás előtt, és nem engednénk be olyanokat, aki közülük való. Ha már nincs biztonsági őr, akinek már a látványától is elpucolnának. Mert a MÁV biztonsági őrei nem csinálnak semmit. Egész nap a jegypénztárban ülnek.

Ha van anyag, akkor mindenki tesó, ha nincs, meg vannak őrülve

Megoldhatók-e a Diószegi Sámuel utca problémái?

Valami hasonló fogalmazódott meg a Liget Sörözőben azon a fórumon, amelynek fő szónoka Kovács Róbert volt, a szeptember 30-án esedékes kőbányai időközi választás momentumos, de a baloldali pártok által is támogatott jelöltje. A varázsdohány egyébként nemcsak arra képes, hogy fiatal srácokat üssön ki, hanem arra is, hogy egyetértésbe kovácsoljon DK-s nénit és „Harcos” pólós, tetovált férfi akat.

Ennek az összhangnak lett a Facebook-csoport, azaz egy riadólánc az eredménye, amelyen a kőbányai lakosok, ha lakókörnyezetükben drogost észlelnek, egyszerre többen értesítik a rendőrt vagy a mentőt.

Hasonló a hangulat itt is, mint pár héttel ezelőtt a zuglói Pillangó parkban, ahol ugyancsak a Hős utcai varázsdohányosok ellen tüntetett és vonult fel fáklyával több tucat helyi a Betyársereg, a Magyar Önvédelmi Mozgalom és az Identitesz vezetésével. A XIV. kerületi paneltelepre egyébként pontosan ugyanúgy jutottak el a kábítószeresek, mint Kőbánya belsejébe: az amúgy „első ajtós” 95-ös busszal.

Aki a Hős utcába menne, már nem tud futni

Egy névtelenséget kérő pongráctelepi lakos elmeséli, hogy milyen a sofőrök hozzáállása „ezekhez” – ő ugyanis már zombiknak sem nagyon nevezi őket.

– Van, aki felengedi őket. Gondolom, azok, akik nem akarják, hogy szétrúgják a buszukat, mert ilyesmire is volt példa. Aztán vannak, akik egyszerűen továbbhajtanak, és nem érdekli őket, hogy más is áll a megállóban. És vannak a fifikások. Ők egy kicsit előrébb gurulnak, és aki tud, az odaszalad és felszáll. Aki meg a Hős utcába menne, az már nem tud futni – mondja keserűen nevetve.

Míg a telep sarkán, a 95-ös megállójától három lépésre állunk tíz perc különbséggel jön oda hozzánk egy nagydarab fiú és egy fiatal lány.

Fotó: Farkas Norbert

– Hallod, tudnál adni háromszáz forintot? Egész nap nem ettem, párizsire kellene – mondja a srác. Kap tőlem négyszázat, erre olyan gyorsan indul meg a Hős utca felé tartó busz megállójába, hogy arra sincs időm, hogy szóljak neki: ha megfordul, a háta mögött talál egy hentest. A lány méreget minket, aztán egy kis darab papírt kér. Nem mondja el, mire.

A pongráciak már közel négyszáz aláírást gyűjtöttek össze, és elküldték Tarlós István főpolgármesternek. Nyílt levelet is mellékeltek, amelyben többek között azt írják, hogy panaszaikkal elakadnak a X. kerületi városházán, és megoldásért könyörögnek, mert nem merik kiengedni gyermekeiket az utcára. Talán a legérdekesebb a levelükben az a megállapítás, hogy szerintük minek tulajdonítható ez az áldatlan állapot: „amióta a Hős utcában állandó rendőri intézkedés van, azóta a közbiztonság folyamatosan romlik”.

A lábak között

– Olyan ez, mint egy hangyaboly. Amíg nem rúgunk bele, addig a hangyák bent maradnak. De ha csak kicsit megpiszkáljuk, akkor aztán mennek a hangyák mindenfelé – szól a hasonlat. Beszéltem az egyik szerhasználóval, aki mindennapos vendég a Hős utcában, nevezzük Dávidnak. Ő vázolta, miképp lehet megúszni a hatósági igazolást.

– Van, aki egyszerűen bent elszívja, és kijön elbódulva. Én viszont kihozom, mert nem szeretek szétesni nyilvános helyen.

– Hogy hozod ki?
– Beteszem a golyóim alá, a lábaim közé, és úgy.

Aztán – ezt már magam láttam – ott szívják el és fújják egymás arcába a füstöt a 95-ös megállójában. A hátuk mögött ott áll a rendőr, mindössze huszonöt lépésre – leléptem, megszámoltam. Kicsit odébb a vasúti töltésre kitaposott ösvények vezetnek, mellettük pakettek és fóliadarabok, valamint az ingyenesen osztott bulvárlap csíkra tépett darabjai. A „kis papír”.

– Sokan azon versenyeznek, hogy mennyire korán tudják összeszedni a pénzt az első adagjukra. Egyébként most emeltek az áron: 400 forint volt eddig az adag, most felment 500-ra. És sokan este is mennek, sötétedés után, na ez az, amit soha nem csinálnék. Egy zsák aranyért se.

– Miért nem?
– Egyrészt félnék, olyan sötét van. Másrészt ilyenkor mindig a földre világítanak a dílerek, nem a zacskóra, vagy a fóliába, úgyhogy ilyenkor fals dohányt adnak, ami nem ér semmit. Van, aki reklamál is, de azt elhajtják.

Megváltozott a mozgásuk

Van még valami, amit Dávid soha nem szokott tenni, és amivel ugyancsak szinte egyedül van: sosem szívja tisztán a varázsdohányt. Ekkor derül csak ki, hogy hiába feszíti szét körmeit a piszok, hiába olyanok a vörös vérerek a szemében, mint a pókháló, még mindig van értelem és tisztaság a tekintetében. Dávid ugyanakkor arra nem tudja a választ, mi lehet az oka annak, hogy egybehangzó vélemények szerint egyik napról a másikra megváltozott a beállt varázsdohányosok mozgása.

Fotó: Farkas Norbert

– Régen menet közben is összecsuklottak – magyarázza Reni, és mutatja is közben –, mintha lehajoltak volna megkötni a cipőfűzőjüket, csak közben elaludtak. Most egyszerűen összezuhannak a lépcsőn. És ami változott még: korábban nem voltak fenyegetőek és agresszívak. Vagy vizet kértek, vagy negyven forintot. Most viszont őrjöngenek és nem félnek semmitől, a rendőrtől sem – valóban nem.

A 95-ös busszal hagyom el Kőbányát. A buszon mögöttem sodorják egy jó harminc centis cigarettába a biofüvet, a töltésen csapatokba verődött fiatalokat látok, tekintetüket a földre szegezik, keresnek valamit. A Hős utcánál egy kócos alak száll fel, a Stadionoknál száll le, és már a lépcsőn elalszik. Arra sem ébred fel, ahogy az egyik zöldséges egy koldulót próbál elkergetni. Így a készenlétisek rázzák fel az igazoltatáshoz. Nem láttam, milyen cipője volt, de egy biztos: egy szem por sem volt rajta.

A serkentő kréta

Megjelent egy új, krétaként emlegetett szer a dizájnerdrogok piacán, ami az elmúlt években elterjedt szintetikus kannabinoidok hatásával ellentétben inkább serkentőként hat – mondta a Magyar Hangnak Szemelyácz János addiktológus-pszichoterapeuta. Ez válthatja ki a szerhasználókból az agresszív viselkedést. Ám a szakértő hozzátette: mivel mindig többféle anyagot kevernek össze, kiszámíthatatlan, miként fog viselkedni tőle a szerhasználó. Kiemelte ugyanakkor, hogy ezt a szert újabban intravénásan is használják, ami növeli a Hepatitis C terjedésének kockázatát.

Szemelyácz szerint nagyon nehéz megbecsülni a fogyasztók számát, hiszen a Hős utcába – többek között a média „reklámja” révén is – sok helyről járnak szerért, olyanok is például, akiknek „nincs internetük a rendeléshez”. A szakember elmondta kérdésünkre azt is, hogy nagyon nehéz dolguk van az anyagok hosszú távú hatásának elemzésével, mert a rendőrségi lefoglalásokkal kapcsolatos adatokhoz sokszor nem jutnak hozzá, valamint problémát jelent a gyorsaság is. „Néhány hónappal a piacra kerülése után akár el is tűnhet egy-egy anyag, így pedig félő, hogy nem fogunk megfelelő tudással rendelkezni róluk, amikor gyorsan szükségünk lesz rá, mondjuk, egy esetleges tömeges rosszullét esetén” – jegyezte meg.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 14. számában jelent meg, 2018. augusztus 17-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 14. számban? Itt megnézheti

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,920lájkolóTetszik
861követőKövetés
10,209feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek