Húsz éve nem fogadtak annyi gyermeket örökbe, mint tavaly – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal napokban nyilvánosságra hozott, lapunk által megismert adataiból. Az engedélyezett örökbefogadások száma 1996 óta először 2017-ben emelkedett ezer fölé, összesen 1025 gyermek került új családba. Ez igen jelentős növekedés, hiszen 2016-ban még csak 896, 2015-ben 829, négy éve pedig mindössze 784 eltaszított gyermek számára sikerült családot találni. Ez azt jelenti, hogy 2017-ben egy év alatt 15, a négy évvel korábbi számokhoz viszonyítva pedig 30 százalékkal növekedett az adoptált gyermekek száma.
Az adatokból első ránézésre arra következtethetnénk, hogy végre sokkal könnyebbé vált a gyermekre vágyó magyar házaspárok helyzete, ám sajnos korántsem ennyire idilli a kép. A növekedés ugyanis jórészt a nemzetközi örökbefogadásoknak köszönhető, vagyis az állami gondoskodásban nevelkedő magyar gyerekek egyre nagyobb része kerül külföldre, így a gyermek az új család mellett új hazát is kap magának, megfosztva anyanyelvétől.
Minden negyedik örökbefogadott külföldre kerül
Tavaly összesen 234 gyereket adott a magyar állam külföldre örökbe, 70 fővel többet, mint egy évvel korábban – ami 40 százalékos növekedés. Négy éve még mindössze 129 gyerek került külföldre, vagyis alig négy esztendő alatt 80 százalékkal nőtt a nemzetközi adoptációk száma. Ezzel ma már minden negyedik magyar örökbefogadott gyermek külföldre kerül, aminek nyilván vannak pozitív és negatív következményei is. Jó oldala, hogy külföldre csak olyan gyerekek kerülhetnek, akinek az állami szervek Magyarországon nem találtak örökbefogadó szülőt, vagyis ők itthon állami gondozásban nőnének föl. A rossz oldala azonban az, hogy így minden évben több száz magyar gyermeket veszít el az ország.
Szakadék tátong a kormánypropaganda és a valóság között
Mostanában lépünk rá a nyílegyenesen a demográfiai katasztrófához vezető útra. A kormányzat tisztában van a tényekkel – mégsem tesz semmit.
Az örökbefogadás egyik formája a titkos eljárás. A gyerekek jelentős része először általában évekre állami gondozásba kerül, a vér szerinti szülő nem tudja, végül kihez kerül a gyermeke, és azok, akik magukhoz veszik, sem ismerik a származást. A titkos örökbefogadások száma nagyjából az összessel arányosan emelkedett 2014-hez képest. Mindeközben a nyílt örökbefogadás során családba kerülő gyermekek száma egyre lassuló ütemben növekszik. Ma már csak az összes örökbefogadás alig több mint egyharmada, 36 százaléka zajlik ilyen keretek között. 2015-ben ez az arány még 43 százalék volt. Nyílt örökbefogadáskor a vér szerinti és az örökbefogadó szülő ismerik egymást, az előbbi hozzájáruló nyilatkozatot tesz, így a gyermek általában egy napot sem tölt állami gondozásban, új családja a kórházból egyenesen hazaviheti az újszülöttet. Szülőnek és gyermeknek is ez a legjobb módszer.
Hófehér bőr, kék szem
– Először a megyében keresnek a gyerekeknek örökbefogadót, majd ha ott nem sikerült, akkor országosan. Ha így sem találnak családot, akkor jöhetnek a külföldiek – mondta el a Magyar Hangnak Budavári Zita, az 1995 óta működő, nyílt örökbefogadással foglalkozó Bölcső Alapítvány vezetője. A szakember leszögezte: Magyarországon sajnos a szülők elsöprő többsége hófehér bőrű, szőke, kék szemű, makkegészséges csecsemőt szeretne, sokszor még a roma örökbefogadók is. A kreol bőrű, kisiskolás, vagy fogyatékkal élő gyerekek itthon szinte senkinek sem kellenek. Ahogy a gyerek egyre nagyobb lesz, egyre több pénzbe kerül az államnak, így megpróbálkoznak a külföldi örökbeadással, hogy az iskolás gyerek nevelése már ne az állami kasszát terhelje. Elgondolkodtató – tette hozzá Budavári Zita –, hogy az elmúlt években hány gyermekből csinált ily módon külföldit a magyar állam, miközben folyamatosan küzd a népességfogyással. (Csak 2014 és 2018 között 676 gyereket adtak külföldre örökbe – a szerk.)
A Bölcső Alapítvány vezetője szerint Nyugat-Európában sokkal elfogadóbbak az emberek a magyaroknál, ott nem félnek sem a roma, sem az idősebb gyerekektől, sokan akár négy-öt testvért is magukhoz vesznek. A gyerekek pedig nagyon gyorsan alkalmazkodnak, és az új közegben akár néhány hónap alatt is áttérnek anyanyelvükről új családjuk nyelvére.
Vannak nehézségek
Budavári Zita beszélt arról is: a nyílt örökbefogadást nehezíti az is, hogy sok pár túl későn, akár 45 éves korában szánja el magát az örökbefogadásra, mert előtte – az orvosok hitegetése mellett – sokan akár 15 éven keresztül próbálkoznak a meddőségi kezelésekkel. Ezután pedig mindent elkövetnek, hogy gyerekük legyen, egyesek még a gyerekkereskedelmi technikáktól sem riadnak vissza. A terhesség alatt pénzt adnak az anyának, aki aztán lehet, mégsem adja nekik a gyermeket. Olyan is előfordul, hogy az örökbefogadó apát ráveszik, vallja magát vér szerinti szülőnek, úgy csak párjának kell adoptálnia a gyereket, ami sokat egyszerűsít a procedúrán. Ez azonban – azon kívül, hogy csalás – óriási kockázat, hiszen akár évek múlva is jelentkezhet a valódi apa, aki esetleg nem is tudott a gyermekéről, és visszakövetelheti őt az örökbefogadóktól.
A gyerekként örökbe adott Mary Pennsylvaniából tért vissza a...
17 éve adták örökbe a szülei. Most az új családjával megkereste őket.
A legtöbb nyílt örökbefogadást lebonyolító, eddig közel 900 gyermeknek új családot találó civil szervezet a Gólyahír Egyesület. Szomorú hír, hogy az egyesület elnöke, Mórucz Lajosné néhány hete elhunyt. A szakember korábban többször nyilatkozott nekünk a témán belül zajló kedvező és kedvezőtlen folyamatokról.
Olaszország az élen
Legutóbb – amikor még a Magyar Nemzet színeiben kérdeztük őt – azt mondta: az életkor előrehaladtával egyre kevesebb az esélye a gyermeknek arra, hogy itthon „találjon családot”, ha pedig eléri az iskoláskort, az esélye gyakorlatilag nullára csökken. A legtöbb gyermek Olaszországba kerül, az ottani családok ugyanis szívesen fogadják a fogyatékkal élő és a roma gyermekeket is, utóbbiak ott a bőrszínükkel kevésbé „lógnak ki a sorból”. Az alapítvány elnöke egy évvel ezelőtt leszögezte: az egyre több külföldi örökbefogadás ellenére nem csökkennek hazánkban az örökbefogadási várólisták, a csecsemőkre továbbra éveket kell várni.
Mórucz Lajosné korábban egyetlen területet említett, ahol az utóbbi években rossz irányba változott a szabályozás. És ez magyarázatot adhat arra, miért nem növekszik gyorsabban a nyílt örökbefogadás keretében megvalósuló adoptálások száma. A vér szerinti szülőnek korábban nem volt lehetősége meggondolnia magát a gyermek születése után. Amint aláírta a gyermek örökbefogadásáról szóló hozzájáruló nyilatkozatot, döntése véglegesnek és visszavonhatatlannak bizonyult. 2014 márciusa óta azonban az érintettek kapnak még egy esélyt: a vér szerinti szülő ugyanis a gyermek születésétől számított hat héten belül visszavonhatja hozzájáruló nyilatkozatát, vagyis hiába írta alá már a gyermek születésekor, hogy örökbe adja a babát, hathetes koráig meggondolhatja magát, és visszakérheti a gyereket az örökbefogadóktól.
Egyre hosszabb várólista
A friss adatok teljes mértékben alátámasztják a szakember korábbi szavait. Folyamatosan nő az örökbefogadásra váró szülők száma: tavaly év végén 2753 ember szerepelt a várólistákon. Tavaly ennél 350-nel, négy évvel ezelőtt pedig több mint nyolcszázzal kevesebb ember várakozott, vagyis a várólista hossza közel másfélszeresére nőtt. Mindeközben az örökbe fogadható gyermekek száma (2017- ben 1972 fő) az egy évvel korábbihoz képest alig 35-tel nőtt, a négy évvel ezelőttihez viszonyítva pedig még csökkent is, 165 fővel. Az örökbe adható gyerekeknek ráadásul csak nagyon kis része talál itthon családot, közülük alig 283 (14 százalék) volt tavaly háromévesnél fiatalabb, és azok aránya, aki közülük egészséges is, 10 százalék alatt van. Még egy tragikusan beszédes adat: tavaly összesen 657 fogyatékkal élő gyermek várt örökbefogadásra, közülük összesen 7 (!) talált szerető családra.
Nagyon ritkán kerül sor az örökbefogadások felbontására, 2017-ben összesen 10 ilyen eset történt. Négy alkalommal a gyermek nagykorúvá válása után került sor a keletkezett családjogi viszony megszakítására.
A külföldiek részére engedélyezett eljárások során igen nagy területi különbségek figyelhetők meg. Csongrád, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében egyáltalán nem történt ilyen, a legmagasabb arányban a délnyugati és északkeleti megyékből kerülnek külföldre a gyerekek. Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az örökbefogadások legalább harmada nemzetközi eljárás volt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 16. számában jelent meg, 2018. augusztus 31-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 16. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
