Viharosra sikerült a tanévkezdet, és nem lehet arra számítani, hogy egyhamar elülnek a közoktatással kapcsolatos viták: hiszen alig egy év múlva, 2019 szeptemberére be kellene vezetni az új nemzeti alaptantervet, amelynek egyelőre csak egy háromszáz oldalas tervezete látott napvilágot.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a pénteken megjelent Magyar Hangban arról beszélt: az alaptanterv elindult ugyan egy progresszívebb oktatási modell irányába, de nem ment ezen a téren olyan messzire, amennyire a szakma szerette volna.
Néhány olyan kérdésre, amely régóta foglalkoztatja a társadalmat és a pedagógusokat, láthatóan megpróbál válaszolni a tervezet. Sokkal nagyobb hangsúlyt fektetne a gyakorlati tudásra, a társadalomismeretre, az ellátórendszerekben és a pénzügyekben való tájékozottságra, a környezetvédelemre, az alapjogokra, és a mindennapokban is használható tudást igyekezne átadni minden tárgyból.
Diploma nélküli tanárok lephetik el az iskolákat - Magyar Hang
A jövőben akár érettségizettekkel is pótolhatják a munkaerőhiányt – mondta a Magyar Hangnak Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke.
Szűcs Tamás szerint nem csökkenti annyira a tanterv a megszerzendő lexikális tudás mennyiségét, mint kellene – ezt jó ideje pedagógusok, diákok is irreálisan soknak tartják. Sok kérdés az eztán készülő kerettantervben és a helyi tantervekben dől majd el.
Hogy az új alaptanterv egyben teljesen új tankönyvekkel is járna-e, arról megoszlanak a vélemények. Szűcs Tamás szerint valószínűleg erről is szó van; Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint viszont nem biztos, hogy feltétlenül új tankönyvekre lenne szükség. Azonban úgy véli, új segédanyagokat mindenképpen kell majd készíteni, és a pedagógusoknak biztosan számos új feladatot – például továbbképzéseket – jelenthet az új NAT.
A Nemzeti Pedagus Kar vezetője optimistább Szűcs Tamásnál, szerinte nem lehetetlen, de nagyon szoros a 2019 szeptemberi határidő. Ők egyébként október végéig kaptak véleményezési lehetőséget a 300 oldalas tervezettel kapcsolatban. Azt pár nap alatt még magának az elnöknek sem sikerült végigtanulmányoznia, így a tanterv-tervezet egészéről nem is tudott megalapozott véleményt mondani lapunknak. A nyilvánosan meghirdetett határidő a társadalmi egyeztetésre egyébként az általa említett október végi dátumnál is szűkebb, szeptember 30-i határidő van megjelölve.
Az új alaptanterv elfogadása időigényes lehet: több jogszabályt is meg kell alkotni, először az alaptantervről, aztán a kerettantervről. A helyi tanterveket pedig minden esetben az iskolafenntartóval is jóvá kell hagyatni; ezek a folyamatok hónapokig is eltarthatnak. Nem beszélve az új segédanyagokról, esetleg tankönyvekről, a pedagógusok képzéséről.
Számháborús övezet - Magyar Hang
Ha az ember nem járna iskolák környékén, nem beszélne pedagógusokkal, tényleg azt hihetnénk, az oktatás körül minden rendben.
Horváth Péter szerint már csak utóbbi miatt is szükség van a tanárok munkaidejét érintő felmérésre, amelyet most a Századvég Gazdaságkutató Intézet készít majd el. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már korábban jelezte: vannak kételyei, hogy a valóságot tükrözi-e majd az eredmény. Egyelőre azonban még nem készült el a felmérés; Szűcs Tamás is csak a Tárki 2010-es adataira tudott hivatkozni. Ezek szerint heti 51,5 órát, vagyis napi több mint tíz órát töltöttek munkával a pedagógusok a kutatás idején; szerinte ez a teher mára biztosan növekedett.
A kilátásokon nem javít a pedagógushiány sem. Az Index.hu portál által beszerzett adatok szerint az általános iskolákból 3945 pedagógus hiányzik, a gimnáziumokban 461 az üres állások száma. Horváth Péter is azt mondta a Magyar Hangnak: az általa megismert háttéranyagban négy és ötezer közötti szám szerepelt.
A Klebelsberg Központ szerint viszont az országos – mintegy 170 ezer fős – pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 százaléka betöltetlen, ami a 170 ezres pedagógusi összlétszám mellett 1700-3400 főt jelentene, utóbbi elég közel áll a négy-ötezerhez. A hiány Horváth Péter szerint nem csak az általános- és középiskolákban, hanem az óvodákban is kezd jelentkezni, valamint a szakszolgálatoknál is – gyógypedagógusokra is szükség lenne.
„Ez a rendszer már összeomlott" - Ki fog az óvodákban dolgozni? - Magyar Hang
A fizetés továbbra is alacsony, ráadásul egyre többet kell dolgozni az óvodákban.
„Jelenleg a pedagógusok majdnem fele 50 és 65 év között van, az elkövetkező 15 év alatt legalább 70 000-en érik el a nyugdíjkorhatárt. Az előző években a pedagógusképzésben végzettek mindegyikének a pályán kellene maradnia, ahhoz, hogy fedezni lehessen a hiányt” – írta helyzetértékelésében a Nemzeti Pedagógus Kar.
Az elnök arra számít, hogy most, a választás után ősszel jogalkotás kezdődik az oktatás területén is. A Nemzeti Pedagógus Kar össze is állított egy év eleji helyzetjelentést és javaslatcsomagot. Horváth Péter szerint a béremelés mellett a munkakörülmények javítása is sokat számítana, ha arról van szó, hogy sikerüljön a fiatalokat a pályára vonzani. A javaslatcsomagban újra felvetették a pedagógusbér minimálbérhez kötését, és sok más mellett a fiatal pedagógusok lakhatásának támogatását is.
