Viharos tanévkezdés: új alaptanterv jöhet, de ki fogja megtanítani?

Iskolatáska Fotó: Unsplash/Scott Webb

Viharosra sikerült a tanévkezdet, és nem lehet arra számítani, hogy egyhamar elülnek a közoktatással kapcsolatos viták: hiszen alig egy év múlva, 2019 szeptemberére be kellene vezetni az új nemzeti alaptantervet, amelynek egyelőre csak egy háromszáz oldalas tervezete látott napvilágot.

Hirdetés

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a pénteken megjelent Magyar Hangban arról beszélt: az alaptanterv elindult ugyan egy progresszívebb oktatási modell irányába, de nem ment ezen a téren olyan messzire, amennyire a szakma szerette volna.

Néhány olyan kérdésre, amely régóta foglalkoztatja a társadalmat és a pedagógusokat, láthatóan megpróbál válaszolni a tervezet. Sokkal nagyobb hangsúlyt fektetne a gyakorlati tudásra, a társadalomismeretre, az ellátórendszerekben és a pénzügyekben való tájékozottságra, a környezetvédelemre, az alapjogokra, és a mindennapokban is használható tudást igyekezne átadni minden tárgyból.

Diploma nélküli tanárok lephetik el az iskolákat – Magyar Hang

A jövőben akár érettségizettekkel is pótolhatják a munkaerőhiányt – mondta a Magyar Hangnak Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke.

Szűcs Tamás szerint nem csökkenti annyira a tanterv a megszerzendő lexikális tudás mennyiségét, mint kellene – ezt jó ideje pedagógusok, diákok is irreálisan soknak tartják. Sok kérdés az eztán készülő kerettantervben és a helyi tantervekben dől majd el.

Hogy az új alaptanterv egyben teljesen új tankönyvekkel is járna-e, arról megoszlanak a vélemények. Szűcs Tamás szerint valószínűleg erről is szó van; Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint viszont nem biztos, hogy feltétlenül új tankönyvekre lenne szükség. Azonban úgy véli, új segédanyagokat mindenképpen kell majd készíteni, és a pedagógusoknak biztosan számos új feladatot – például továbbképzéseket – jelenthet az új NAT.

A Nemzeti Pedagus Kar vezetője optimistább Szűcs Tamásnál, szerinte nem lehetetlen, de nagyon szoros a 2019 szeptemberi határidő. Ők egyébként október végéig kaptak véleményezési lehetőséget a 300 oldalas tervezettel kapcsolatban. Azt pár nap alatt még magának az elnöknek sem sikerült végigtanulmányoznia, így a tanterv-tervezet egészéről nem is tudott megalapozott véleményt mondani lapunknak. A nyilvánosan meghirdetett határidő a társadalmi egyeztetésre egyébként az általa említett október végi dátumnál is szűkebb, szeptember 30-i határidő van megjelölve.

Az új alaptanterv elfogadása időigényes lehet: több jogszabályt is meg kell alkotni, először az alaptantervről, aztán a kerettantervről. A helyi tanterveket pedig minden esetben az iskolafenntartóval is jóvá kell hagyatni; ezek a folyamatok hónapokig is eltarthatnak. Nem beszélve az új segédanyagokról, esetleg tankönyvekről, a pedagógusok képzéséről.

Számháborús övezet – Magyar Hang

Ha az ember nem járna iskolák környékén, nem beszélne pedagógusokkal, tényleg azt hihetnénk, az oktatás körül minden rendben.

Horváth Péter szerint már csak utóbbi miatt is szükség van a tanárok munkaidejét érintő felmérésre, amelyet most a Századvég Gazdaságkutató Intézet készít majd el. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már korábban jelezte: vannak kételyei, hogy a valóságot tükrözi-e majd az eredmény. Egyelőre azonban még nem készült el a felmérés; Szűcs Tamás is csak a Tárki 2010-es adataira tudott hivatkozni. Ezek szerint heti 51,5 órát, vagyis napi több mint tíz órát töltöttek munkával a pedagógusok a kutatás idején; szerinte ez a teher mára biztosan növekedett.

A kilátásokon nem javít a pedagógushiány sem. Az Index.hu portál által beszerzett adatok szerint az általános iskolákból 3945 pedagógus hiányzik, a gimnáziumokban 461 az üres állások száma. Horváth Péter is azt mondta a Magyar Hangnak: az általa megismert háttéranyagban négy és ötezer közötti szám szerepelt.

A Klebelsberg Központ szerint viszont az országos – mintegy 170 ezer fős – pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 százaléka betöltetlen, ami a 170 ezres pedagógusi összlétszám mellett 1700-3400 főt jelentene, utóbbi elég közel áll a négy-ötezerhez. A hiány Horváth Péter szerint nem csak az általános- és középiskolákban, hanem az óvodákban is kezd jelentkezni, valamint a szakszolgálatoknál is – gyógypedagógusokra is szükség lenne.

„Ez a rendszer már összeomlott” – Ki fog az óvodákban dolgozni? – Magyar Hang

A fizetés továbbra is alacsony, ráadásul egyre többet kell dolgozni az óvodákban.

Hirdetés

„Jelenleg a pedagógusok majdnem fele 50 és 65 év között van, az elkövetkező 15 év alatt legalább 70 000-en érik el a nyugdíjkorhatárt. Az előző években a pedagógusképzésben végzettek mindegyikének a pályán kellene maradnia, ahhoz, hogy fedezni lehessen a hiányt” – írta helyzetértékelésében a Nemzeti Pedagógus Kar.

Az elnök arra számít, hogy most, a választás után ősszel jogalkotás kezdődik az oktatás területén is. A Nemzeti Pedagógus Kar össze is állított egy év eleji helyzetjelentést és javaslatcsomagot. Horváth Péter szerint a béremelés mellett a munkakörülmények javítása is sokat számítana, ha arról van szó, hogy sikerüljön a fiatalokat a pályára vonzani. A javaslatcsomagban újra felvetették a pedagógusbér minimálbérhez kötését, és sok más mellett a fiatal pedagógusok lakhatásának támogatását is.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.