Kezdőlap Belföld Több lehet, m...

Több lehet, mint a minimálbér: ennyibe kerül egyetemistának lenni

Körülbelül hetvenezer forint – ha kap kollégiumi elhelyezést, és óvatosan bánik a pénzzel, ennyiből jön ki egy vidéki egyetem hallgatója havonta, legalábbis Pécsett. Igaz, ebben nincs benne a hazautazás, pláne egy-egy kulturális program, de képzelt hallgatónk még azt is nagyon megnézi, mit eszik, a tankönyveit pedig kivétel nélkül használtan vagy a kari könyvtárból szerzi be. Ha esetleg nem kap kollégiumi helyet, és albérletbe kell mennie, a szükséges összeg több tízezer forinttal magasabbra ugrik. Ha mindehhez hozzáadjuk a közlekedést és egy szerény telefonszámlát, akkor pillanatok alatt meghaladhatja a vidéki egyetemista havi kiadása a nettó minimálbér összegét, vagyis a 91 ezer forintot. Ha pedig valaki csak költségtérítéses képzésre került be, tandíjat is fizet.

HIRDETÉS

Persze jóval könnyebb a hallgató helyzete akkor, ha a lakóhelyén vagy annak közvetlen közelében jár egyetemre. A családi kasszát azonban ebben az esetben is megterheli az egyetemistává válás: amint a gyermek a felsőoktatásba kerül, megszűnik a családi pótlék, és elesnek a szülők a családi adókedvezménytől is, ha már nincs több, érettségi előtt álló csemete a családban. Állami segítségként maradnak az egyetemi ösztöndíjak és a szociális támogatások. Összegük nagyon változó: egyetemtől, tanulmányi eredménytől, szociális helyzettől függ. Az ösztöndíjak összege egyébként 2007 óta nem emelkedett, a költségek viszont nem maradtak meg a tizenegy évvel ezelőtti szinten.

Nagy a kilátástalanság a fiatalok körében – Magyar Hang

Bár többen tudnak elhelyezkedni, mint tíz éve, de anyagi helyzetüket továbbra sem érzik jobbnak a 15-29 év közöttiek.

A havi minimális költségek becslésében a Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületének elnöke, Orlovácz Katalin segített nekünk, bár azt leszögezte: a hetvenezer forint, amit megjelölt, minimális összeg, és az elsődleges feltétele, hogy a hallgató kapjon kollégiumot. 12–18 ezer forintba kerül a lakhatás a pécsi kollégiumokban, utóbbi a gyakoribb. Pécsett 35–60 ezer forint között szoktak albérleti helyet keresni az egyetemisták, de a negyedéves Orlovácz Katalin szerint náluk általában a kollégiumi elhelyezést is megkapja az, aki kéri. A tankönyvek egyik karon sem olcsók, de az orvosi ezek közül is kiemelkedik. Az első év második felében kell a legtöbb pénzt kiadni tankönyvekre, 60–80 ezer forintot, de ha valaki újonnan vásárol, többet is költhet.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy vélekedett lapunknak: abban, hogy a pedagógushallgatók 45 százaléka otthagyja a képzést, sok esetben az anyagiaknak van szerepe. Így gondolja ezt a bölcsészkarra járó, 23 éves Éva is (nevét megváltoztattuk), aki Pécsett fejezte be az alapképzést. – Szülői segítség nélkül lehetetlen egyetemre járni. Ismerek jó pár olyan embert, akinek anyagi okok miatt kellett abbahagynia az egyetemet – mondja.

A negyedéves miskolci informatikus hallgató, Hanna (az ő nevét is megváltoztattuk) szintén találkozott már ezzel a jelenséggel. Két ismerőse a közelmúltban azért döntött így, mert átkerültek költségtérítéses képzésre. Hanna a miskolci kollégiumban államilag finanszírozott hallgatóként havonta 11 ezer forintért lakik. A párjával ketten több mint negyvenezer forintot költenek élelmiszerre. „Attól függ, mennyi gyümölcsöt, zöldséget veszünk” – világít rá arra, hogy min múlhat a költségvetés egyensúlya. Náluk igazán nagy tanulmányi beruházásnak az átlagosnál jobb teljesítményű számítógép számít, amelyet kétszázezer forintnál kevesebből nem lehet kihozni, a szakirodalmat a könyvtárból és az internetről szerzik be, néha ők is fénymásolnak.

A lakást bérlő diákok tízszer annyit fizetnek, mint a kollégisták – Magyar Hang

A mintegy 200 ezer felsőoktatásban tanulóra mindössze 45 ezer állami fenntartású kollégiumi hely jut.

Az étkezés, a kollégium és a buszbérlet költségére a Pécsett tanuló Éva 42 ezer forintos költséget számolt úgy, hogy az ember maga főz, és nem költ felesleges dolgokra. Ebben sincs benne a hazautazás és a tankönyv. „És akkor nem ültem be egy kávét meginni, nem mentem moziba, színházba. Ezeket nem is engedhettem meg magamnak, a bulikat is a lehető legcsóróbb módon hoztuk ki, és én még középosztálybeli családból jöttem” – mondja. Igyekezett nem költeni tankönyvekre, inkább könyvtárazott. „Sokan így voltunk vele, illetve olyanok is voltak, akik születésnapra vagy karácsonyra kapták meg a több száz oldalas, 5-6 ezer forintos könyveket.” A kollégiumi helyzet szerinte is jó Pécsett: itt be lehet kerülni, ami Budapesten a túljelentkezés miatt kevésbé valószínű.

Ez hatalmas problémát jelent a fővárosban tanuló hallgatóknak, mert itt magasabbak az albérleti árak. Gábor negyedéves bölcsészhallgató az ELTE-n, 60 ezer forintot fizet egy szobáért egy négyfős albérletben. Ezenfelül a saját megélhetési költségeit havi 50-80 ezer forintra teszi. Náluk is jellemző, hogy nem vagy keveset költenek tankönyvre. „A tanulnivalót az internetről szedjük le, vagy a tanár beszkenneli, és megosztja a tananyagot a hallgatókkal, hogy minél olcsóbb legyen” – meséli.

Semmelweis hazájában nyomorognak az egyetemi laborok – Magyar Hang

Annyira nagy a forráshiány, hogy sokszor a beszállítóktól könyörgik ki az intézmények a lejárt vegyszereket, különben elmaradnának a gyakorlatok.

A tanulmányi ösztöndíjak összege nagyban függ attól, melyik egyetemre jár a hallgató. Gábor esetében a legmagasabb ösztöndíj 47 ezer forint volt. Ennél többet elmondása szerint nem nagyon lehet elérni a karon. A Pécsett tanuló Éva legnagyobb tanulmányi ösztöndíja ennek fele, 23 ezer forint volt, úgy véli, ez náluk már nagyon jónak mondható.

Ezt az összeget egyébként havi 35 óra (heti 1 munkanap) diákmunkával meg lehet keresni a diákmunkáért fizethető minimális órabérrel. Így – pusztán anyagi értelemben – a diákoknak gyakorlatilag jobban megéri az egyetem mellett dolgozni, mint csak a tanulmányokra koncentrálni, és jó eredményt elérni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 17. számában jelent meg, 2018. szeptember 7-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 17. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

23,187lájkolóTetszik
1,033követőKövetés
11,707feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Dolgoznék, de már nem kellek – Magyar Hang-ajánló

2019. évi harmadik számunk jelenik meg január 18-án, pénteken. Keressék a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Kiemelt cikkek