Több lehet, mint a minimálbér: ennyibe kerül egyetemistának lenni

Az elsõéves hallgatók eskütétele a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanévnyitó ünnepségén az egyetem aulájában 2018. szeptember 1-jén Az elsõéves hallgatók eskütétele a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanévnyitó ünnepségén az egyetem aulájában 2018. szeptember 1-jén (MTI Fotó: Kovács Attila)

Körülbelül hetvenezer forint – ha kap kollégiumi elhelyezést, és óvatosan bánik a pénzzel, ennyiből jön ki egy vidéki egyetem hallgatója havonta, legalábbis Pécsett. Igaz, ebben nincs benne a hazautazás, pláne egy-egy kulturális program, de képzelt hallgatónk még azt is nagyon megnézi, mit eszik, a tankönyveit pedig kivétel nélkül használtan vagy a kari könyvtárból szerzi be. Ha esetleg nem kap kollégiumi helyet, és albérletbe kell mennie, a szükséges összeg több tízezer forinttal magasabbra ugrik. Ha mindehhez hozzáadjuk a közlekedést és egy szerény telefonszámlát, akkor pillanatok alatt meghaladhatja a vidéki egyetemista havi kiadása a nettó minimálbér összegét, vagyis a 91 ezer forintot. Ha pedig valaki csak költségtérítéses képzésre került be, tandíjat is fizet.

Hirdetés

Persze jóval könnyebb a hallgató helyzete akkor, ha a lakóhelyén vagy annak közvetlen közelében jár egyetemre. A családi kasszát azonban ebben az esetben is megterheli az egyetemistává válás: amint a gyermek a felsőoktatásba kerül, megszűnik a családi pótlék, és elesnek a szülők a családi adókedvezménytől is, ha már nincs több, érettségi előtt álló csemete a családban. Állami segítségként maradnak az egyetemi ösztöndíjak és a szociális támogatások. Összegük nagyon változó: egyetemtől, tanulmányi eredménytől, szociális helyzettől függ. Az ösztöndíjak összege egyébként 2007 óta nem emelkedett, a költségek viszont nem maradtak meg a tizenegy évvel ezelőtti szinten.

Nagy a kilátástalanság a fiatalok körében – Magyar Hang

Bár többen tudnak elhelyezkedni, mint tíz éve, de anyagi helyzetüket továbbra sem érzik jobbnak a 15-29 év közöttiek.

A havi minimális költségek becslésében a Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületének elnöke, Orlovácz Katalin segített nekünk, bár azt leszögezte: a hetvenezer forint, amit megjelölt, minimális összeg, és az elsődleges feltétele, hogy a hallgató kapjon kollégiumot. 12–18 ezer forintba kerül a lakhatás a pécsi kollégiumokban, utóbbi a gyakoribb. Pécsett 35–60 ezer forint között szoktak albérleti helyet keresni az egyetemisták, de a negyedéves Orlovácz Katalin szerint náluk általában a kollégiumi elhelyezést is megkapja az, aki kéri. A tankönyvek egyik karon sem olcsók, de az orvosi ezek közül is kiemelkedik. Az első év második felében kell a legtöbb pénzt kiadni tankönyvekre, 60–80 ezer forintot, de ha valaki újonnan vásárol, többet is költhet.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy vélekedett lapunknak: abban, hogy a pedagógushallgatók 45 százaléka otthagyja a képzést, sok esetben az anyagiaknak van szerepe. Így gondolja ezt a bölcsészkarra járó, 23 éves Éva is (nevét megváltoztattuk), aki Pécsett fejezte be az alapképzést. – Szülői segítség nélkül lehetetlen egyetemre járni. Ismerek jó pár olyan embert, akinek anyagi okok miatt kellett abbahagynia az egyetemet – mondja.

A negyedéves miskolci informatikus hallgató, Hanna (az ő nevét is megváltoztattuk) szintén találkozott már ezzel a jelenséggel. Két ismerőse a közelmúltban azért döntött így, mert átkerültek költségtérítéses képzésre. Hanna a miskolci kollégiumban államilag finanszírozott hallgatóként havonta 11 ezer forintért lakik. A párjával ketten több mint negyvenezer forintot költenek élelmiszerre. „Attól függ, mennyi gyümölcsöt, zöldséget veszünk” – világít rá arra, hogy min múlhat a költségvetés egyensúlya. Náluk igazán nagy tanulmányi beruházásnak az átlagosnál jobb teljesítményű számítógép számít, amelyet kétszázezer forintnál kevesebből nem lehet kihozni, a szakirodalmat a könyvtárból és az internetről szerzik be, néha ők is fénymásolnak.

A lakást bérlő diákok tízszer annyit fizetnek, mint a kollégisták – Magyar Hang

A mintegy 200 ezer felsőoktatásban tanulóra mindössze 45 ezer állami fenntartású kollégiumi hely jut.

Az étkezés, a kollégium és a buszbérlet költségére a Pécsett tanuló Éva 42 ezer forintos költséget számolt úgy, hogy az ember maga főz, és nem költ felesleges dolgokra. Ebben sincs benne a hazautazás és a tankönyv. „És akkor nem ültem be egy kávét meginni, nem mentem moziba, színházba. Ezeket nem is engedhettem meg magamnak, a bulikat is a lehető legcsóróbb módon hoztuk ki, és én még középosztálybeli családból jöttem” – mondja. Igyekezett nem költeni tankönyvekre, inkább könyvtárazott. „Sokan így voltunk vele, illetve olyanok is voltak, akik születésnapra vagy karácsonyra kapták meg a több száz oldalas, 5-6 ezer forintos könyveket.” A kollégiumi helyzet szerinte is jó Pécsett: itt be lehet kerülni, ami Budapesten a túljelentkezés miatt kevésbé valószínű.

Ez hatalmas problémát jelent a fővárosban tanuló hallgatóknak, mert itt magasabbak az albérleti árak. Gábor negyedéves bölcsészhallgató az ELTE-n, 60 ezer forintot fizet egy szobáért egy négyfős albérletben. Ezenfelül a saját megélhetési költségeit havi 50-80 ezer forintra teszi. Náluk is jellemző, hogy nem vagy keveset költenek tankönyvre. „A tanulnivalót az internetről szedjük le, vagy a tanár beszkenneli, és megosztja a tananyagot a hallgatókkal, hogy minél olcsóbb legyen” – meséli.

Semmelweis hazájában nyomorognak az egyetemi laborok – Magyar Hang

Annyira nagy a forráshiány, hogy sokszor a beszállítóktól könyörgik ki az intézmények a lejárt vegyszereket, különben elmaradnának a gyakorlatok.

A tanulmányi ösztöndíjak összege nagyban függ attól, melyik egyetemre jár a hallgató. Gábor esetében a legmagasabb ösztöndíj 47 ezer forint volt. Ennél többet elmondása szerint nem nagyon lehet elérni a karon. A Pécsett tanuló Éva legnagyobb tanulmányi ösztöndíja ennek fele, 23 ezer forint volt, úgy véli, ez náluk már nagyon jónak mondható.

Ezt az összeget egyébként havi 35 óra (heti 1 munkanap) diákmunkával meg lehet keresni a diákmunkáért fizethető minimális órabérrel. Így – pusztán anyagi értelemben – a diákoknak gyakorlatilag jobban megéri az egyetem mellett dolgozni, mint csak a tanulmányokra koncentrálni, és jó eredményt elérni.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 17. számában jelent meg, 2018. szeptember 7-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 17. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.