Mulatságot is rendezünk – képriport a csatkai cigánybúcsúról

Mulatságot is rendezünk – képriport a csatkai cigánybúcsúról

Fotó: Balogh Dávid

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Ver, tép, vérez az élet vad vihara Segíts az éjben és vészben, Mária. S lesz-e az éjnek fénylő csillaga? Csak te tudod, csatkai Szűzanya.”

Én édes, drága jó, egyetlen anyácskám, Szűz Mária, aki az Úr Jézust szülted a világra, hogy megváltson minket a bűneinktől, eljöttem hozzád megint, a csatkai búcsúba, mert bűnös vagyok, ahogyan mindenki bűnös, akit anya szült. Itt vagyok, sír és ragyog a szívem. És mielőtt elvennéd tőlem a szót, azt mondom, adjon a búcsúnak hosszú életet az évszázados hagyomány: cigány, magyar, magyar–cigány, cigány–magyar együtt imádkozik itt, megpihenve márványos kebeled árnyékában, és nem gondol a harcos hétköznapokra.

„Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek, jaj, egyszer azért visszanézek.” Ezt énekeltük idefelé jövet. Messziről jöttünk, Mennyország Királynője! Onnan fölülről ránk tekintve azt hihetnéd, Anyácskánk, hogy csak az arany meg a csillogás a fontos nekünk itt, e könnyektől szabdalt országban, pedig ezzel is csak téged éltetünk, Magyarok Nagyasszonya!

[caption id="attachment_7341" align="aligncenter" width="1000"]

Fotó: Balogh Dávid[/caption]

Édesanyánk! Öregapánk szépapja mesélte először, hogy itt egy vak ember, bizonyos Meizler Vilmos a Te közbenjárásodra csodálatosan meggyógyult, és azóta is minden évben történnek csodák. És mi hisszük. Ezért is vagyunk itt minden esztendőben, kerekesszékes apánkat, dúlt feleségünket, bicegő fiúcskánkat vagy csak az épeket idehozva, a további egészség reményében. Ha a csoda véletlenül el is maradna, tudjuk jól, a csatkai Szentkút vize gyógyítja a lábfájást és a bénaságot. Visszük is a forrás vizét haza, az otthon maradottaknak.

És Te tudod a legjobban, áldott Szűz, hogy bizony itt házasságok ügyében is eldől néhány dolog, Isten áldja azokat, akik közbenjárnak Nálad, vajdákat, papokat egyaránt. És persze keresztelőket is tartunk, mert azt a legjobb közvetlenül az Áldás forrásánál tartani, nehogy a babona elvegye a kisded szerencséjét. Aztán ha belefáradtunk az imádságba meg a körmenetbe, letesszük hatalmas szívünk irdatlan terhét, és mulatságot rendezünk, de azt is csak a Te dicsőségedre, Mária, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen.

[caption id="attachment_7342" align="aligncenter" width="1000"]

Fotó: Balogh Dávid[/caption]

A csatkai búcsú a kárpát-medencei oláh cigányok számára a legfontosabb egyházi ünnep. A búcsút Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án tartják. A vak Meizler Vilmos gyógyulását 1792-ből jegyezték fel, a kút vize a búcsújárók szerint bénaságot, lábfájást is gyógyít. A Komárom-Esztergom megyei község az 1860-as években vált búcsújáróhellyé, templomát 1864-ben szentelték fel. Ott áll, ahol megjelent az összesereglett falusiak előtt Boldogságos Szűz Mária.

[caption id="attachment_7350" align="aligncenter" width="1000"]

Fotó: Balogh Dávid[/caption]

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 18. számában jelent meg, 2018. szeptember 14-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál! És hogy miről olvashat még a Magyar Hang 18. számában? Itt megnézheti.

Címkék: cigányság, búcsú, Csatka