Köves Slomó: Schmidt Máriának nem lesz szerepe a Sorsok Házában

Miután átvette az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), Schmidt Máriának semmi szerepe nem lesz a Sorsok Házában – erről beszélt csütörtök este a Bálint Házban Köves Slomó. A vallási vezető a Dohány utcai zsinagóga főrabbijával, Frölich Róberttel ült le vitázni a Sorsok Háza koncepciójáról, az eseményről pedig a Magyar Narancs tudósított. A nagy vihart kavart projekt sok évig parkolópályán állt, majd az utóbbi hónapokban fordult ismét egyenesbe. A korábbi leállásban nagy szerepe volt Lázár Jánosnak, aki 2015-ben a Mazsihisz tiltakozására állíttatta le a beruházást. A holokausztmúzeumot egyébként a józsefvárosi pályaudvaron alakítják ki, és 7,5 milliárdot fordítanak rá.

Hirdetés

A többi kritikussal együtt Frölich is úgy látta, hogy a gyerekeket megszólító kiállítás olyanok visszaemlékezéseire épít, akik egy sor eseményt nem láthattak vagy érthettek meg. A II. világháborút gyerekként megélők a holokauszt elmesélése szempontjából nagyon releváns információknak nem lehetnek birtokában, így sokan úgy vélik, nem kellene pusztán rájuk építeni az egész koncepciót. Frölich úgy véli továbbá, hogy a személyes elbeszélések önmagukban nem alkalmasak a történelem hiteles elbeszélésére. A rabbi számára problémás a Terror Háza Múzeum főigazgatójának személye is, aki „nem garancia arra, hogy a Sorsok Háza a holokauszt történetét hitelesen mutassa be.”

A kiállítás 1938-cal nyit, többek szerint pedig ezzel elkendőzi, hogy milyen szerepe volt például az 1920-ban megszületett numerus claususnak. Köves erre a Magyar Narancsnak adott legutóbbi interjújában azt válaszolta: „az, hogy a központi kiállítás a történet egy részére fókuszál, az nem azt jelenti, hogy a holokauszt többi részét és annak teljes kontextusát bármilyen módon szeretné elpalástolni. Mi ezt a kontextust meg fogjuk teremteni az időszaki kiállítással és az oktatási programmal.”

Köves most is elismételte, hogy az érzelmi bevonódás fontos számukra, amit a gyerekek elbeszéléseivel könnyebb elérni. Példaként hozza: „ha elolvassuk a Sorstalanságot, nem tudunk meg mindent a holokausztról, de jól átadja annak drámaiságát, tragédiáját.” Az EMIH vezető rabbija ismertette a tervezett tárlatot. Nagyjából hetven túlélővel készítettek félszáz órányi anyagot, a kiállítás megtekintése pedig ötven percet vesz majd igénybe. A videóinterjúk után lesz egy rész, ami a „holokauszt mélyebb rétegeit” tárja fel, bemutatva az antiszemitizmus egyetemes történetét és a modern kori Magyarországot is. Ez alapján meg lesz teremtve az a kontextus mégis, amit hiányolnak többen.

Akad pedig, aki nem feltétlen elutasító: a hvg.hu publicistája, Seres László pénteken írt arról, hogy érdemes lehet egy esélyt adni a Sorsok Házának.

Hirdetés

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.