Miután átvette az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), Schmidt Máriának semmi szerepe nem lesz a Sorsok Házában – erről beszélt csütörtök este a Bálint Házban Köves Slomó. A vallási vezető a Dohány utcai zsinagóga főrabbijával, Frölich Róberttel ült le vitázni a Sorsok Háza koncepciójáról, az eseményről pedig a Magyar Narancs tudósított. A nagy vihart kavart projekt sok évig parkolópályán állt, majd az utóbbi hónapokban fordult ismét egyenesbe. A korábbi leállásban nagy szerepe volt Lázár Jánosnak, aki 2015-ben a Mazsihisz tiltakozására állíttatta le a beruházást. A holokausztmúzeumot egyébként a józsefvárosi pályaudvaron alakítják ki, és 7,5 milliárdot fordítanak rá.
A többi kritikussal együtt Frölich is úgy látta, hogy a gyerekeket megszólító kiállítás olyanok visszaemlékezéseire épít, akik egy sor eseményt nem láthattak vagy érthettek meg. A II. világháborút gyerekként megélők a holokauszt elmesélése szempontjából nagyon releváns információknak nem lehetnek birtokában, így sokan úgy vélik, nem kellene pusztán rájuk építeni az egész koncepciót. Frölich úgy véli továbbá, hogy a személyes elbeszélések önmagukban nem alkalmasak a történelem hiteles elbeszélésére. A rabbi számára problémás a Terror Háza Múzeum főigazgatójának személye is, aki „nem garancia arra, hogy a Sorsok Háza a holokauszt történetét hitelesen mutassa be.”
A kiállítás 1938-cal nyit, többek szerint pedig ezzel elkendőzi, hogy milyen szerepe volt például az 1920-ban megszületett numerus claususnak. Köves erre a Magyar Narancsnak adott legutóbbi interjújában azt válaszolta: „az, hogy a központi kiállítás a történet egy részére fókuszál, az nem azt jelenti, hogy a holokauszt többi részét és annak teljes kontextusát bármilyen módon szeretné elpalástolni. Mi ezt a kontextust meg fogjuk teremteni az időszaki kiállítással és az oktatási programmal.”
Köves most is elismételte, hogy az érzelmi bevonódás fontos számukra, amit a gyerekek elbeszéléseivel könnyebb elérni. Példaként hozza: „ha elolvassuk a Sorstalanságot, nem tudunk meg mindent a holokausztról, de jól átadja annak drámaiságát, tragédiáját.” Az EMIH vezető rabbija ismertette a tervezett tárlatot. Nagyjából hetven túlélővel készítettek félszáz órányi anyagot, a kiállítás megtekintése pedig ötven percet vesz majd igénybe. A videóinterjúk után lesz egy rész, ami a „holokauszt mélyebb rétegeit” tárja fel, bemutatva az antiszemitizmus egyetemes történetét és a modern kori Magyarországot is. Ez alapján meg lesz teremtve az a kontextus mégis, amit hiányolnak többen.
Akad pedig, aki nem feltétlen elutasító: a hvg.hu publicistája, Seres László pénteken írt arról, hogy érdemes lehet egy esélyt adni a Sorsok Házának.
