Fizessen különadót, akinek más a véleménye, mint a kormánynak?

Kádár András Kristóf Kádár András Kristóf (Fotó: Farkas Norbert)

Alkotmánybírósághoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány a Stop, Soros! miatt, mert a szervezet szerint a törvény elhallgattatná azokat, akik nem osztják a kormány álláspontját a migrációval kapcsolatos kérdésekben. A Soros Györgyhöz kapcsolódó alapítvány támogatja a Magyar Helsinki Bizottságot is, amely szintén az Alkotmánybíróságon támadta meg a migránsokat segítőket börtönbüntetéssel fenyegető jogszabályt. Kádár András Kristóffal, a bizottság társelnökével erről az új jogszabályról és arról beszélgettünk, hogy rájuk miért nem vonatkozik a különadóról szóló törvénymódosítás.

Hirdetés

– A múltkor véletlenül odakapcsoltam az egyik televíziós csatornára, ahol sehogy se sikerült megválaszolnia egy kérdést, mert valahányszor megpróbálta, a műsorvezető belefojtotta önbe a szót. Ezért nem sikerült megtudnunk, hogy miért nem vonatkozik a Helsinki Bizottságra a bevándorlást támogató civilszervezetekre kirótt 25 százalékos adó. Elmondaná nekünk?
– Mindenekelőtt azt fontos tisztázni, hogy ez nem adó, hanem egy sarc. Ami egyébként nem vonatkozik ránk – elsősorban azért, mert a bevándorlást úgy definiálja az adójogszabály, hogy az az emberek véglegesnek szánt áttelepülése egyik országból másik országba, márpedig a menekült-státuszt és egyéb hasonló státuszokat bizonyos időközönként felülvizsgálják a magyar hatóságok, és ha már nem állnak fent a feltételei, például megszűnik az üldöztetés veszélye, visszavonják. Szóval aki menedékkérelmet nyújt be, eleve nem gondolhat végleges áttelepülésre.

A Helsinki Bizottság állítja, nem képviselte a nemi erőszakkal gyanúsított afgánt – Magyar Hang

Közben pedig az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

Olyan tevékenységünk sincs pillanatnyilag, ami az adótörvény hatálya alá tartozna, most nem tartunk médiaszemináriumokat, és oktatási tevékenységet sem folytatunk. További indok, ami miatt nem vonatkozik ránk a törvény, hogy az ENSZ és az Európai Unió mentesek az adó alól, márpedig a mi menekültügyi, idegenrendészeti tevékenységeinknek ők a szponzorai.

Nem tudtam elmondani, pedig nagyon szerettem volna, hogy ez egy véleményadó. A jogszabály szerint a bevándorlást támogató, tehát például azt „pozitív színben feltüntető propagandát” folytató szervezetnek adományt nyújtó szervezet, vagy ha a támogató nem fizet adót, akkor a támogatott szervezet köteles adót fizetni a támogatás, vagy azon kiadások után, amelyek ezzel kapcsolatban jelentkeznek. Vagyis aki mást gondol a bevándorlásról, mint amit a kormányzat, az elmondhatja, de csak akkor, ha ezt a 25 százalékos adót megfizeti. Erről alkottak törvényt, ami – ha belegondolunk – elképesztő.

Ott tartunk, hogy a kormányzat azt mondja: szólásszabadság van, azt mondasz, amit akarsz, érvelhetsz a migráció mellett, ellenkezhetsz velem, de csak akkor, ha egy sarccal ezt a jogodat megváltod. Gondoljunk vissza 2006-ra. Vajon mi történt volna, ha akkor a szocialista kormány olyan törvényt kezdeményez, amely szerint lehet őt bírálni, lehet jelentéseket írni a rendőrségi túlkapásokról, de aki a magyar rendőrséget támadja, aki aláássa a bűnüldöző hatóság tekintélyét, az fizessen adót a véleménye miatt?

Velencei Bizottság: nemzetközi egyezményt sért a Stop Soros – Magyar Hang

Szerintük hatályon kívül kell helyezni.

– Akkor a Helsinki Bizottságnak komoly summát kellett volna kifizetnie.
– Igen. És arról még nem is beszéltünk, hogy milyen „precizitással” rakták össze a jogszabályt. A törvény indokolása szerint azért van szükség erre az adóra, mert aki a bevándorlást támogatja, az megterheli az államháztartást, mert az állami szerveknél többletfeladatok jelentkeznek a migráció miatt. Megemelkednek a költségek, például azzal, amit a határvédelemre kell fordítani. Ha tényleg az lenne a szabályozás indoka, hogy hozzá kell járulni az állami költségvetéshez annak, aki a migrációs folyamatot támogatja, akkor teljesen mindegynek kellene lennie, hogy ezt másnak a pénzéből, azaz támogatásból, vagy a saját pénzéből teszi-e.

Ha azért van szükség erre az adóra, mert a bevándorlás költséget eredményez, és ehhez hozzá kell járulni, akkor a letelepedési kötvényeket forgalmazó cégeknek is ugyanúgy adózniuk kellene, hiszen az állami szerveknek a letelepedési kötvényesekkel kapcsolatban is keletkeznek többletfeladatai, ráadásul az államháztartásnak végső soron rengetegbe kerül ez a konstrukció. Eszerint a logika szerint annak is adóznia kellene, aki a nagycsaládosok adókedvezményéért, vagy a családi pótlék növeléséért lobbizik, hiszen ha sikerrel jár, megnövekednek az állami kiadások. Vagy a fogyatékossággal élők szervezeteinek is, akik – nagyon helyesen – a középületek akadálymentesítéséért lobbiznak. Sok pénzbe kerül az akadálymentesítés az államnak? Sokba. Akkor ugyanezen logika mentén nekik is adózniuk kellene a „propaganda” tevékenységük miatt.

Megerőszakolt ország – Magyar Hang

Évente átlagosan 400-500 szexuális bűncselekményt jelentenek be Magyarországon. De a többi valahogy nem kap akkora figyelmet, mint Ahmad esete.

Természetesen valójában nem gondolom, hogy ez jó lenne, csak érzékeltetni próbálom az indokolásban szereplő érvelés abszurditását. A legnagyobb probléma persze az, hogy a kormány adóterhet rak egy olyan álláspontra, amelyik nem egyezik az övével. Nem lehet ilyen diszkriminatív módon megadóztatni a hataloméval ellentétes véleményt! Aki bármilyen oktatásügyi, egészségügyi kérdésben nem ért egyet a kormánnyal, elgondolkodhat azon, vajon milyen lenne, ha azt mondanák neki, hogy érvelhet, kampányolhat, de csak akkor, ha fizet.

– Nem az volt az indok, hogy az emberek nem akarják Magyarország etnikai összetételét megváltoztatni, nem akarják, hogy bevándorlók tömegei jöjjenek ide, hogy iszlám kultúra elterjedjen, és hogy ennek az akaratuknak – több módon is – hangot adtak a magyarok?
– Ezeknek az érveknek egy részét a júliusban hatályba lépett „Stop Soros” törvény indokolása tartalmazza. Azé a törvényé, amelyik büntetőjogilag szankcionálhatóvá tette a menedékkérők segítését. De speciel az adótörvénynél nem ezt mondták. Az adótörvénynél az volt a hivatalos érv, hogy mivel ez a tevékenység növeli az államháztartás kiadásait, az állami szervek feladatait szaporítja, ezért elvárható, hogy a közkiadásokhoz hozzájáruljanak azok a szervezetek, amelyek ilyen tevékenységet végeznek.

– A Stop, Soros! törvénycsomag vonatkozik a Helsinki bizottságra?
– Nem.

– Miért nem?
– A „Stop Sorosnak” nevezett törvény némiképp leegyszerűsítve azt teszi büntethetővé, aki szervező tevékenységet folytat annak érdekében, hogy olyan menedékkérők is be tudják nyújtani a menedékjogi kérelmüket, akiket nem illet meg menedékjogi védelem. Ezzel is több probléma van. Az első az az, hogy ennek a büntetőjogi tényállásnak a címében az szerepel, hogy ez a jogellenes bevándorlás támogatására, segítésére vonatkozik. Az indokolásában is benne van, hogy ez a szabály arra szolgál, hogy a menedékjogi és idegenrendészeti szabályokkal való visszaélést szankcionálja.

Határ és felelősség – Magyar Hang

A magyar kormány fél, frusztrált, agresszív és óriási energiájába telik ezt átszivárogtatnia a társadalomba is.

Azok azonban, akiknek a Helsinki Bizottság segítséget nyújt, semmi jogelleneset nem követnek el. Ők jogszerűen lépnek be Magyarországra, ahol benyújtják a menedékjogi kérelmüket, amelyet a menedékjogi törvény szigorítása miatt, lehet, hogy végül elutasít a magyar hatóság, de számukra nemzetközi szerződés és az Alaptörvény biztosít jogot arra, hogy belépjenek a tranzitzónába, ha beengedik őket, és ott menedékjogi kérelmet nyújtsanak be. Mi ebben segítünk. És ha valaki jogszerű tevékenységhez nyújt segítséget, az nem lehet jogellenes. Ezek az emberek nem követnek el semmilyen törvénytelenséget. Annak is joga van kérvényt benyújtani, aki végül nem lesz jogosult a védelemre.

Kádár András Kristóf
Fotó: Farkas Norbert

– Rögzítsük, kik is jogosultak menedékjogi státusra. Azok például, akiket politikai, vagy vallási okból, vagy társadalmi csoporthoz tartozásuk miatt üldöznek hazájukban. És azok is, akik háborús övezetből menekülnek.
– Vannak a védelemnek alacsonyabb szintű, kevesebb jogot biztosító formái is. Azok, akik nem jogosultak a menekült-státuszra, de olyan helyről jönnek, ahol az alapvető jogaik, az életük, a fizikai integritásuk veszélyben van, azok is kaphatnak egyfajta védelmet. Ők nem menekültek lesznek, hanem például oltalmazottak. Magyarország részese egy nemzetközi egyezménynek, és beleírta az Alaptörvényébe is, hogy menedékjogot biztosít az üldözötteknek. Mi csupán számon kérjük a kormányon, hogy ezt a jogot tisztességesen biztosítsa is.

 – Soros Györgyhöz köthető szervezet támogatja most a Helsinki Bizottságot?
– Igen. A Nyílt Társadalom Alapítványoktól kapjuk a teljes költségvetésünknek 25-27 százalékát. Ezt azonban elsősorban a börtönprogramokra, a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatokra fordítjuk, illetve az iroda fenntartását, működtetését finanszírozzuk belőle.

– A nagy migrációs hullám előtt is volt már olyan ügye a Helsinkinek, amelyben egy kitoloncolásra váró elutasított menedékkérőt képviseltek.
– Igen, természetesen. 1994 óta végezzük ezt a munkát. Pontosan ugyanazt a jogvédő tevékenységet folytatjuk, amit korábban, csak a világ fordult el alattunk. Az állami szervekkel elég sokáig harmonikus volt az együttműködésünk. A jogi képviselet szükségszerűen azt jelenti, hogy adott esetben ütköznek az álláspontok, de hosszú időn keresztül normális, korrekt együttműködés volt közöttünk. Az utóbbi egy-két év fejleménye, hogy ez ma nincs így. Mi a tisztességes eljáráshoz való jogot biztosítjuk a menekültügyi, idegenrendészeti eljárásokban.

Ha az ember semmit nem hisz el, mindenről meggyőzhető – Magyar Hang

A kormánynak az a célja, hogy megfossza a közéleti diskurzust a szakpolitikai kérdésektől – mondja Krekó Péter. Interjú.

Hirdetés

2015 elejétől 2018 közepéig körülbelül 5200 menedékkérő fordult hozzánk, közülük mintegy 1250-nek nyújtottunk ügyvédi képviseletet, a többiek általános tanácsadásban részesültek a menekültügyi eljárásról, a jogaikról és kötelezettségeikről. Azt gondoljuk, hogy mindenkit, aki védelmet kér Magyarországtól, megillet az a jog, hogy tisztességes eljárásban, a történetét alaposan megvizsgálva, megalapozott döntést hozzanak az ügyében. A jogállami elvek érvényesüléséért dolgozunk. Ez a menekültügyi területen szükségszerűen olyan kontextusban történik, amely a migrációhoz kapcsolódik.

De ettől még a mi tevékenységünk nem a migráció támogatására irányul. Ha valamit propagálunk, az a tisztességes jogállami eljárás és a nemzetközi jogi kötelezettségek betartása. Egyébként ahogy a különadóval, úgy a „Stop Soros” törvénnyel a Btk.-ba iktatott 353/a szakasszal kapcsolatban is elmondható, hogy olyan ködösen van megfogalmazva, hogy pontosan nem lehet tudni, kire vonatkozik. Az a gyanúm, hogy szándékosan írták ilyen „slamposra”, nagyon nehéz értelmezni, ahogy akkor most ki követi el, és mikor.

A büntetőjogi normákkal szemben az az abszolút elvárás, hogy világosak, előre kiszámíthatóak legyenek, hogy az állampolgár tudja, hogyha ezt teszi, az jogszerű, ha meg azt teszi, akkor törvényt sért. Ez itt egyáltalán nem érvényesül, aminek tényleg az az eredménye, hogy úgy kell munkába mennünk nap, mint nap, hogy bár azt gondoljuk, abszolút törvényes, amit csinálunk, nem tudhatjuk, hogy mikor rángatják elő ezt tényállást, és mikor kopogtatnak az ajtónkon, hogy itt bizony megvalósult egy bűncselekmény.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.