Nem tudják még a Fidesznél, mi lesz a lakástakarék után

A lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetésérõl szóló javaslat szavazásának eredménye a kijelzõn az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. október 16-án (Fotó: MTI/Soós Lajos) A lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetésérõl szóló javaslat szavazásának eredménye a kijelzõn az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. október 16-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A lakástakarékpénztárak állami támogatását megszüntető előterjesztést jegyző fideszes Bánki Eriknek fogalma sincs, hogy bevezet-e mást a kormány e népszerű megtakarítási forma helyett, de mint azt a Hír TV stúdiójában kedd este elmondta nagyon reméli, hogy a kormány kitalál valamit a lakástakarékpénztárak támogatása helyett – adta a hírül a 444.hu.

Hirdetés

Bánki Erik beterjesztése nyomán a kormánypártok két nap alatt lezavarták a lakástakarékpénztárak (ltp) állami támogatásának kinyírását. A kormányhoz közel álló Hír TV kedd esti műsorában a kormányzó párt bennfentes ügyeiben amúgy nagyon jól tájékozott Földi-Kovács Andrea arról kérdezte Bánkit, hogy mikor lép hatályba a kivételes eljárásban lezavart törvénymódosítás, mire Bánki azt válaszolta:nem tudja pontosan, szerinte néhány nap múlva kihirdetik.

Amikor ez elhangzott, a Magyar Közlönyben már ki is volt hirdetve a törvénymódosítás.

Már ki is hirdették a lakástakarékokat kivégző jogszabályt, szerdától hatályos – Magyar Hang

A keddi vitán sem sok fideszes igyekezett megvédeni a javaslatot, Bánki Erik inkább újságot olvasott. Aztán fegyelmezetten megszavazták.

Az 1996-ban bevezetett előtakarékossági forma, amely túlélt öt kormányváltást, így múlt ki két nap alatt egy olyan szektorban (család- és otthonteremtés), ahol a kiszámíthatóság és a tervezhetőség a legfontosabb szempont.

Bánki Erik amúgy felkészült a tévéinterjúra. Arról tájékoztatta a nézőket, hogy lakástakarékpénztári megtakarításoknak csak egynegyede ment új lakás építésére. A többit felújításra, átalakításra költötték az emberek. Hogy ez miért baj, azt nem magyarázta el. Viszont szerinte voltak “takarékoskodók”, akik “luxuskiadásokat” fedeztek a pénzből. Részleteket nem közölt.

A műsorvezető arról is érdeklődött, hogy vajon az eddigi megtakarítások biztonságban vannak-e. Bánki nem volt túl megnyugtató:„Az országos betétvédelmi alap ott áll mögötte. Ha az [ltp-t kezelő] intézetekkel bármi történne is, a lakosság pénzei egyáltalán nincsenek veszélyben.”

Márpedig azok az intézetek, amelyek csak a lakástakarékpénztári befizetésekre álltak rá, most elég nehéz helyzetbe kerültek. Bánki szerint nem történt más, minthogy „egy közvetítőt” kivettek a rendszerből, az állam szeretné az előtakarékoskodást közvetlenül támogatni. Bánki újra elmondta, hogy az állam évenként 70 milliárdot tolt bele az ltp-kbe, miközben 2010 óta 60 milliárd profitot tettek zsebre a pénzintézetek.

Gulyás Gergely: A pénzt a csok bővítésére költik

„A lakáskassza-rendszer megszüntetése”, így fogalmazott a kedden elfogadott jogszabály-változásról Gulyás Gergely a Kormányinfón, hozzátéve, hogy azt a kormány is támogatta. Majd megismételte a már korábban hangoztatott fideszes érveket. „A lakáskassza inkább volt kassza, mint lakás” – fogalmazott és a bankok extraprofitjáról beszélt. A politikus szerint a baloldal azért tiltakozik, mert a bankok érdekeit védik. A magyar kormány még idén fog dönteni a csok kiszélesítéséről, szerinte a gyakorlatban is igazolódni fog, hogy a csok keretében ez jobban fog hasznosulni.

A kibővített csok „szinte biztos”, hogy lakásfelújításra is vonatkozni fog – mondta.

Megszólalt a Bankszövetség

Hirdetés

A Magyar Bankszövetség kedd este közleményben reagált a lakástakarék „statáriális” megszüntetésére. A visszafogottan tárgyilagos hangvételű közlemény az Index tájékoztatása szerint megvédte a most megszüntetett lakástakarékot, a megtakarítást „a felelős gazdálkodás fontos sarokkövének” nevezte. „Senki által nem vitatott tény, hogy ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet” – áll a közleményben.

A Bankszövetség álláspontja szerint lakástakarékpénztári megtakarítás az elmúlt két évtizedben a pénzügyi tudatossági stratégia egyik legelfogadottabb és legnépszerűbb eszközévé vált. Hazánkban a lakástakarékpénztári rendszeren keresztül eddig több, mint 3,7 millió lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok teremtéséhez, csakúgy, mint a hasonlóan alapvető szükségletet kielégítő lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2.000 milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül 1 millió család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van).

A közlemény szerint a lakástakarékpénztári termék érdemben hozzájárul az új lakás építési piac fellendítéséhez, az ügyfelek ugyanis szívesen kombinálják a kamattámogatott hitelekkel. Kiegészíti továbbá a csok igényléseket is, és a jogszabályban előírt önerő előteremtéséhez is kiváló lehetőséget biztosít. Ezeken kívül jelentős szerepet játszik a gazdaság fehérítésében is, hiszen a pénz felhasználását mindenkor számlával kell igazolni, ezáltal jelentős ÁFA jövedelmet csatornázott be az állami költségvetésbe. A bankszövetség számításai szerint a rendszer közvetlen és közvetett hatásain keresztül a támogatási kiadásokat tartósan meghaladóan járul hozzá a költségvetés bevételi oldalához – írják közleményükben.

A Magyar Bankszövetség kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett forma helyett, szakmai egyeztetés alapján legyen lehetőség olyan új konstrukció mihamarabbi közös kialakítására.