Indokoltnak látja – vagy most már inkább így helyes: indokoltnak látná – a lakástakarékok állami támogatását a túlnyomó többség, és a lakástakarék-pénztári konstrukciót sokkal jobban szeretik a csok-nál – ezek a fő megállapításai annak a reprezentatív kutatásnak, amelyet a Ténygyár végzett a Pulzus kutatási applikációval a lakástakarék-pénztárak beszántásának napján – írja a 24.hu.
Két nappal a bejelentés után, a pénztárak állami támogatásának megszüntetéséről szóló parlamenti szavazással egy időben kérdezték meg a 18-49 éves korosztály véleményét a statáriális döntésről. A megkérdezettek közel fele (46 százalék) válaszolta azt, hogy vagy neki vagy a családjában valakinek van lakástakarék-pénztári megtakarítása. A teljes lakosságnak egyébként közel hatoda fizetett a lakáskasszák valamelyikébe, az elmúlt 22 évben körülbelül 4 millió szerződés született.
A lakáskassza-konstrukció tehát igen népszerű (volt), bizonyítják ezt az utolsó napokban a pénztárak és a bankok előtti sorok. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a rohamtempót is ezzel indokolta: azért kellett 24 óra alatt dönteni a megszüntetésről, mert különben még többen kötöttek volna szerződést az utolsó pillanatban.
Mindenesetre a kormányzati érveléssel a megkérdezettek több, mint kétharmada nem ért egyet.
Miért kellett kinyírni a lakástakarékokat? Itt a Kötöttfogás 11. adása - Magyar Hang
Résztvevők: Konok Péter, Csintalan Sándor, Herczeg Zoltán és Pörzse Sándor. A műsorvezető ezúttal Szerető Szabolcs.
A kormány szerint azért kellett az állami támogatást eltörölni, mert a lakástakarék nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók „extraprofitot” realizálnak. Az ellenérvek szerint a 60-70 milliárd forint támogatás mellett évente legalább 20 ezer ember lakhatását segítette ezt a szisztéma. A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék), úgy tűnik, egyelőre kevéssé rezonált a kormányzati érvekre, az állami támogatást indokoltnak tartja.
A kormányzati megszólalók a lakáskasszákat rendre a csok-kal vetették össze, Gulyás Gergely szerint például a családi otthonteremtési kedvezménnyel három év alatt több lakás épült, mint tíz év alatt a lakáskasszával. A kormány a hírek szerint a csok kiterjesztésével hűtené a kedélyeket. A kedélyek karbantartása indokoltnak is tűnik, hiszen a Ténygyár kutatásának eredményei szerint szignifikánsan többen vannak azok (54 százalék), akik a lakástakarék-pénztári megoldást hatékonyabbnak látják a csok-nál (22 százalék).
A Parlament által kedden elfogadott, szerdán pedig már hatályba is lépő 2018. évi LXIII. törvény értelmében az aznaptól megkötött lakás-előtakarékossági szerződések esetében a lakás-előtakarékoskodót állami támogatás nem illeti meg. Továbbá az állami támogatás a törvény hatályba lépését megelőzően kötött lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének meghosszabbítása esetén a meghosszabbított megtakarítási időre nem illeti meg a lakás-előtakarékoskodót.
„Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat előremutató, mert egy olyan rendszertől vonja meg a támogatást, ami nem működik hatékonyan” – mondta kedd reggel a Parlamentben a lakástakarékok beszántásáról szólót vita expozéjában a javaslatot jegyző Bánki Erik. A fideszes országgyűlési képviselő szerint a lakástakarék extraprofitot termelt a szolgáltatóknál.
Bánki hangsúlyozta: nem szüntetik meg a lakástakarékokat, az öngondoskodási forma megmarad, csak az állami támogatás marad el. Hogy a pénztárak fenn tudnak-e maradni a jövőben is, az csak az ott dolgozókon múlik, tette hozzá. A kormánnyal való egyeztetésre hivatkozva Bánki Erik kijelentette: a lakástakarékokra fordított 70 milliárdos költségvetési támogatás a jövőben is az otthonteremtést szolgálja majd, de hogy milyen formában, azt még nem tudja.
Nem tudják még a Fidesznél, mi lesz a lakástakarék után - Magyar Hang
A csokkal valami lesz, de hogy mi, az még rejtély. A Bankszövetség nagyon nem örül, a megtakarítási hajlandóságot kellene erősíteni szerintük.
A kormány részéről a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tállai András kijelentette: ha valaki egy kicsit körülnéz a lehetőségek között, akkor egy dolog biztosan állítható, hogy nem igaz, hogy a kormány nem támogatja az otthonteremtést. Szerinte ilyen a csok.
A vitában felszólaló ellenzéki képviselők szerint ha valóban segíteni szeretnének a kormánypárti képviselők, akkor korrigálnák a konstrukció hibáit, nem pedig megszüntetnék azt. Vagy bejelentenék azt a támogatási formát, ahová a most felszabaduló összeg kerül.
Mint rámutattak, ha valóban extraprofit keletkezett volna a szolgáltatóknál, akkor nem hagyták volna nyolc évig változtatás nélkül a rendszert. Nyolc évig nem nyúltak hozzá, most két nap alatt döntenek róla úgy, hogy sem a lakosságot, sem a szakmát, sem a szakmában dolgozókat nem tájékoztatták megfelelően.
A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának a pénzügyi szektor résztvevői véleményezték a történtekről. A legnagyobb érintett, a Fundamenta. Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy ma mintegy 1,5 milliós szerződés van a piacon, ami azt jelenti, hogy nagyjából 2-3 millió ember élet- és lakhatási körülményein javít a rendszer, ami igen hatékony volt: egy forintból 7 forintot generált a gazdaságnak. A lakástakarékoknak fontos szerepük volt a hitelezésben is. Szerinte az állami támogatási büdzsé 60-70 milliárd forint körül volt idén az ltk-kre, de ez mind az ügyfeleké, emellett a lakástakarékok 110 milliárd forintnyi bevételt generálnak a gazdaságnak és ezzel az államkasszának, tehát nettó pozitív eredményről beszélünk az állam oldaláról.
Már ki is hirdették a lakástakarékokat kivégző jogszabályt, szerdától hatályos - Magyar Hang
A keddi vitán sem sok fideszes igyekezett megvédeni a javaslatot, Bánki Erik inkább újságot olvasott. Aztán fegyelmezetten megszavazták.
Azt mondta, hogy a Fundamentánál viszont a cég által eddig befektetett tőkéje máig nem térült meg, ennek ellenére a szolgáltató elkötelezett a piac és az ügyfelek irányába. Kitért arra is, hogy szerinte a lakástakarékok igenis elősegítik az újépítésű otthonok megépülését, a kihelyezett hitelösszegből ugyanannyit folyósítanak új építésre, mint a bankok. Egy család számára azonban nem csak egy új építésű ház jelent új otthont, hanem ugyanígy egy felújított ház is, a felújítási cél a hitelkihelyezések 20 százalékát tette ki – idézte az elnök-vezérigazgató szavait a Portfolio.hu.
Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese az ltp-knél fellépő változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a rendszernek voltak problémái, a támogatási rendszer átalakítására megérett az idő, ezt maguk a piaci szereplők is elismerték. Ha a teljes támogatást kihúzzuk egy rendszerből az teljesen megszüntetheti az emberek motivációját – figyelmeztet. Szerinte lényegesen kisebb állami ösztönzővel is jól fenntartható lenne az ltp-k rendszere.
Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója elmondta: hasonló most a szituáció, mint a magán-nyugdíjpénztári rendszer beszántása idején. Szerinte itt súlyos kulturális probléma van, hogy ilyesmi megtörténhet. A piaci szereplők közül csak nagyon keveseket kérdeztek meg egy ilyen horderejű döntés előtt, és ez semmiképpen sem előremutató – tette hozzá.
Kafetéria: „a kormány most hirtelen satuféket nyom" - Magyar Hang
Azért sem értik a szakértők a tervezett változásokat, mert a kormány még tavaly is bővítette a kedvezményesen adható céges juttatások körét.
Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója és a MABISZ elnöke szerint minden olyan üzenet, ami az öngondoskodást támadja – mint a mostani kormányzati döntés – jó pár lépéssel visszaveti a küzdelmet az öngondoskodás előmozdítására. A másik nagy probléma – tette hozzá –, hogy ezzel a kiszámíthatóság is megkérdőjeleződik a rendszerrel kapcsolatban, pedig az öngondoskodás egyik legfontosabb pontja az állandóság és megbízhatóság.
A Bankszövetség egy új konstrukció közös kialakítását kéri a kormánytól a lakástakarékokkal kapcsolatos döntésre reagálva. A szövetség erről közleményt adott ki, amelyben azt írja: vitathatatlan tény, hogy a sikeres gazdaság és a fenntartható fejlődés érdekében erősíteni kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet. A szervezet arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy állítsák vissza a cafetéria rendszerbe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét. A most megszüntetett lakás-takarékpénztári forma helyett pedig – szakmai egyeztetés alapján – alakítsanak ki egy olyan konstrukciót, amelyben az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhet hosszú távon.
