Kétharmadot hozott a lakáskassza megszüntetése

Lakások (Fotó: Unsplash/Norbert Levajcsics) Fotó: Unsplash/Norbert Levajcsics

Indokoltnak látja – vagy most már inkább így helyes: indokoltnak látná – a lakástakarékok állami támogatását a túlnyomó többség, és a lakástakarék-pénztári konstrukciót sokkal jobban szeretik a csok-nál – ezek a fő megállapításai annak a reprezentatív kutatásnak, amelyet a Ténygyár végzett a Pulzus kutatási applikációval a lakástakarék-pénztárak beszántásának napján – írja a 24.hu.

Hirdetés

Két nappal a bejelentés után, a pénztárak állami támogatásának megszüntetéséről szóló parlamenti szavazással egy időben kérdezték meg a 18-49 éves korosztály véleményét a statáriális döntésről. A megkérdezettek közel fele (46 százalék) válaszolta azt, hogy vagy neki vagy a családjában valakinek van lakástakarék-pénztári megtakarítása. A teljes lakosságnak egyébként közel hatoda fizetett a lakáskasszák valamelyikébe, az elmúlt 22 évben körülbelül 4 millió szerződés született.

A lakáskassza-konstrukció tehát igen népszerű (volt), bizonyítják ezt az utolsó napokban a pénztárak és a bankok előtti sorok. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a rohamtempót is ezzel indokolta: azért kellett 24 óra alatt dönteni a megszüntetésről, mert különben még többen kötöttek volna szerződést az utolsó pillanatban.

Mindenesetre a kormányzati érveléssel a megkérdezettek több, mint kétharmada nem ért egyet.

Miért kellett kinyírni a lakástakarékokat? Itt a Kötöttfogás 11. adása – Magyar Hang

Résztvevők: Konok Péter, Csintalan Sándor, Herczeg Zoltán és Pörzse Sándor. A műsorvezető ezúttal Szerető Szabolcs.

A kormány szerint azért kellett az állami támogatást eltörölni, mert a lakástakarék nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók „extraprofitot” realizálnak. Az ellenérvek szerint a  60-70 milliárd forint támogatás mellett évente legalább 20 ezer ember lakhatását segítette ezt a szisztéma. A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék), úgy tűnik, egyelőre kevéssé rezonált a kormányzati érvekre, az állami támogatást indokoltnak tartja.

A kormányzati megszólalók a lakáskasszákat rendre a csok-kal vetették össze, Gulyás Gergely szerint például a családi otthonteremtési kedvezménnyel három év alatt több lakás épült, mint tíz év alatt a lakáskasszával. A kormány a hírek szerint a csok kiterjesztésével hűtené a kedélyeket. A kedélyek karbantartása indokoltnak is tűnik, hiszen a Ténygyár kutatásának eredményei szerint szignifikánsan többen vannak azok (54 százalék), akik a lakástakarék-pénztári megoldást hatékonyabbnak látják a csok-nál (22 százalék).

A Parlament által kedden elfogadott, szerdán pedig már hatályba is lépő 2018. évi LXIII. törvény értelmében az aznaptól megkötött lakás-előtakarékossági szerződések esetében a lakás-előtakarékoskodót állami támogatás nem illeti meg. Továbbá az állami támogatás a törvény hatályba lépését megelőzően kötött lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének meghosszabbítása esetén a meghosszabbított megtakarítási időre nem illeti meg a lakás-előtakarékoskodót.

„Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat előremutató, mert egy olyan rendszertől vonja meg a támogatást, ami nem működik hatékonyan” – mondta kedd reggel a Parlamentben a lakástakarékok beszántásáról szólót vita expozéjában a javaslatot jegyző Bánki Erik. A fideszes országgyűlési képviselő szerint a lakástakarék extraprofitot termelt a szolgáltatóknál.

Bánki hangsúlyozta: nem szüntetik meg a lakástakarékokat, az öngondoskodási forma megmarad, csak az állami támogatás marad el. Hogy a pénztárak fenn tudnak-e maradni a jövőben is, az csak az ott dolgozókon múlik, tette hozzá. A kormánnyal való egyeztetésre hivatkozva Bánki Erik kijelentette: a lakástakarékokra fordított 70 milliárdos költségvetési támogatás a jövőben is az otthonteremtést szolgálja majd, de hogy milyen formában, azt még nem tudja.

Nem tudják még a Fidesznél, mi lesz a lakástakarék után – Magyar Hang

A csokkal valami lesz, de hogy mi, az még rejtély. A Bankszövetség nagyon nem örül, a megtakarítási hajlandóságot kellene erősíteni szerintük.

A kormány részéről a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tállai András kijelentette: ha valaki egy kicsit körülnéz a lehetőségek között, akkor egy dolog biztosan állítható, hogy nem igaz, hogy a kormány nem támogatja az otthonteremtést. Szerinte ilyen a csok.

A vitában felszólaló ellenzéki képviselők szerint ha valóban segíteni szeretnének a kormánypárti képviselők, akkor korrigálnák a konstrukció hibáit, nem pedig megszüntetnék azt. Vagy bejelentenék azt a támogatási formát, ahová a most felszabaduló összeg kerül.

Mint rámutattak, ha valóban extraprofit keletkezett volna a szolgáltatóknál, akkor nem hagyták volna nyolc évig változtatás nélkül a rendszert. Nyolc évig nem nyúltak hozzá, most két nap alatt döntenek róla úgy, hogy sem a lakosságot, sem a szakmát, sem a szakmában dolgozókat nem tájékoztatták megfelelően.

A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának a pénzügyi szektor résztvevői véleményezték a történtekről. A legnagyobb érintett, a Fundamenta. Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy ma mintegy 1,5 milliós szerződés van a piacon, ami azt jelenti, hogy nagyjából 2-3 millió ember élet- és lakhatási körülményein javít a rendszer, ami igen hatékony volt: egy forintból 7 forintot generált a gazdaságnak. A lakástakarékoknak fontos szerepük volt a hitelezésben is. Szerinte az állami támogatási büdzsé 60-70 milliárd forint körül volt idén az ltk-kre, de ez mind az ügyfeleké, emellett a lakástakarékok 110 milliárd forintnyi bevételt generálnak a gazdaságnak és ezzel az államkasszának, tehát nettó pozitív eredményről beszélünk az állam oldaláról.

Már ki is hirdették a lakástakarékokat kivégző jogszabályt, szerdától hatályos – Magyar Hang

A keddi vitán sem sok fideszes igyekezett megvédeni a javaslatot, Bánki Erik inkább újságot olvasott. Aztán fegyelmezetten megszavazták.

Azt mondta, hogy a Fundamentánál viszont a cég által eddig befektetett tőkéje máig nem térült meg, ennek ellenére a szolgáltató elkötelezett a piac és az ügyfelek irányába. Kitért arra is, hogy szerinte a lakástakarékok igenis elősegítik az újépítésű otthonok megépülését, a kihelyezett hitelösszegből ugyanannyit folyósítanak új építésre, mint a bankok. Egy család számára azonban nem csak egy új építésű ház jelent új otthont, hanem ugyanígy egy felújított ház is, a felújítási cél a hitelkihelyezések 20 százalékát tette ki – idézte az elnök-vezérigazgató szavait a Portfolio.hu.

Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese az ltp-knél fellépő változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a rendszernek voltak problémái, a támogatási rendszer átalakítására megérett az idő, ezt maguk a piaci szereplők is elismerték. Ha a teljes támogatást kihúzzuk egy rendszerből az teljesen megszüntetheti az emberek motivációját – figyelmeztet. Szerinte lényegesen kisebb állami ösztönzővel is jól fenntartható lenne az ltp-k rendszere.

Hirdetés

Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója elmondta: hasonló most a szituáció, mint a magán-nyugdíjpénztári rendszer beszántása idején. Szerinte itt súlyos kulturális probléma van, hogy ilyesmi megtörténhet. A piaci szereplők közül csak nagyon keveseket kérdeztek meg egy ilyen horderejű döntés előtt, és ez semmiképpen sem előremutató – tette hozzá.

Kafetéria: „a kormány most hirtelen satuféket nyom” – Magyar Hang

Azért sem értik a szakértők a tervezett változásokat, mert a kormány még tavaly is bővítette a kedvezményesen adható céges juttatások körét.

Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója és a MABISZ elnöke szerint minden olyan üzenet, ami az öngondoskodást támadja – mint a mostani kormányzati döntés – jó pár lépéssel visszaveti a küzdelmet az öngondoskodás előmozdítására. A másik nagy probléma – tette hozzá –, hogy ezzel a kiszámíthatóság is megkérdőjeleződik a rendszerrel kapcsolatban, pedig az öngondoskodás egyik legfontosabb pontja az állandóság és megbízhatóság.

A Bankszövetség egy új konstrukció közös kialakítását kéri a kormánytól a lakástakarékokkal kapcsolatos döntésre reagálva. A szövetség erről közleményt adott ki, amelyben azt írja: vitathatatlan tény, hogy a sikeres gazdaság és a fenntartható fejlődés érdekében erősíteni kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet. A szervezet arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy állítsák vissza a cafetéria rendszerbe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét. A most megszüntetett lakás-takarékpénztári forma helyett pedig – szakmai egyeztetés alapján – alakítsanak ki egy olyan konstrukciót, amelyben az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhet hosszú távon.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.