Egy váratlan fordulattal felmentették László Petrát

A Kúria felülvizsgálta, és kedden megváltoztatta a Szegedi Törvényszéknek azt a – mostanáig jogerős – határozatát, amely László Petra 2015 szeptemberi röszkei migránsrugdosása kapcsán született tavaly. A legfelsőbb bírói fórum Kónya István elnökhelyettes által vezetett tanácsa egy váratlan fordulattal bűncselekmény hiányában felmentette a korábban első és másodfokon is garázdaságért elítélt operatőrt – noha leszögezték, tettét korántsem tartják jogszerűnek.

Hirdetés

Az N1 TV azóta elbocsátott munkatársáról három évvel ezelőtt a magyar és a nemzetközi sajtóban is megjelent több videó, amelyeken az látható, hogy a nő a déli határszakasznál az ország területére illegálisan belépő, rendőrök elől menekülő migránsokba, köztük egy gyerekbe rúgott bele. 2017 januárjában az elsőfokon eljáró Szegedi Járásbíróság a történtek miatt garázdaságban mondta ki bűnösnek László Petrát. A járásbíróság nem tartotta szükségesnek büntetés kiszabását; a vádlottat három évre próbára bocsátották.

A másodfokú tárgyaláson a Magyar Helsinki Bizottság jogásza is megjelent, a több helyen csak „felrúgott szír fociedzőként” emlegetett férfi képviseletében, és azt szerette volna elérni, hogy László Petrát gyűlöletbűncselekmény – közösség tagja elleni erőszak – miatt vonják felelősségre. A törvényszék ennek nem tett eleget, álláspontjuk szerint ugyanis a vádirat erre nem terjed ki, a vádiraton pedig a bíróság nem terjeszkedhet túl. Annyiban súlyosítottak az elsőfok megállapításain, hogy az edző felé tett, ám a férfit el nem érő rúgást is garázda magatartásként minősítették. A próbára bocsátáson mint jogkövetkezményen nem változtatott a másodfok.

László Petra azonban nem nyugodott bele ügye jogerős lezárásába, képviseletében immár Gaudi-Nagy Tamás fordult a Kúriához felülvizsgálatért. Az ügyvéd szerint védence saját magát, társait és közérdeket is védelmezve cselekedett, amikor határsértést elkövető, a rendőri intézkedés alól magukat kivonó, ijesztő bevándorlótömeg egyes tagjai felé rúgott – egyszóval jogos védelmi helyzetben volt, tehát nem büntethető. Megjegyezte, szerinte e körben László Petra keményebb eszközökkel is élhetett volna,

például a nála lévő kamerával jogszerűen üthette is volna a migránsokat,

mégsem tette. Gaudi-Nagy úgy véli, az alsóbb fokú bíróságok túl szűklátókörűen, csupán a tekintetben vizsgálták a jogos védelem kérdését, hogy történt-e a vádlott személye elleni támadás, amit el kellett hárítania (szerintük nem) – holott a jogos védelem a közérdek javára is megilleti az embert. Ráadásul – folytatta érvelését – a büntetőeljárási törvény is megengedi, hogy az állampolgárok tetten ért bűnelkövetőket forró nyomon üldözőbe vegyenek és fogjanak el. Szavaiból úgy tűnt, az ügyvéd az ilyen üldöző-elfogó cselekmények közé sorolja, hogy László Petra megrúgott többek között egy lányt.

A Kónya István által kihirdetett ítélet szerint azonban egy rendőri intézkedés közepette szó sincs arról, hogy valaki rúgásokkal jogosan védi a közérdeket – még akkor sem, ha a helyzetet a hatóság nem tudta teljes mértékben uralma alatt tartani. Mi több:

egy serdülő gyerekbe belerúgni nem csak jogtalan, de ízléstelen is – értékelt a tanács elnöke

Ugyanakkor közölte, a büntetőeljárásban rögzített eseménysor nem felel meg a garázdaság büntetőjogi fogalmának.

Minden bűncselekmény közösségellenes, a garázdaság tényállása viszont ezen túl azt is magába foglalja, hogy a tett a köznyugalom ellen hat, amennyiben „alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen” – fejtette ki a bíró. De hogy egy mozdulatsor valóban alkalmas-e erre, azt az elkövetéskori, pillanatnyi környezetnek megfelelően kell vizsgálni, nem pedig utólag, az eredeti helytől és időtől függetlenül, kiragadva, ahogy a hírekben tálalva látjuk.

Márpedig – magyarázta Kónya István – László Petra cselekménye nem hathatott a köznyugalom ellen ott és akkor, ahol addigra már nyoma sem volt köznyugalomnak, tehát nem illik rá a Büntető törvénykönyvbeli fogalom. Hangsúlyozta, ettől a cselekmény még nem jogszerű.

A Kúria szerint a helyes jogi minősítés rendzavarás szabálysértés lett volna.

Hirdetés

Azért csak „lett volna”, mert a szabálysértés – ellentétben a bűncselekménnyel – mára elévült. Tehát nem maradt más választás, mint a felmentés – derült ki a szóbeli indoklásból.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.