Bevándorlásról, otthonápolásról és az azonos neműek gyerekvállalásáról is kikérné a kormány az új, családokról szóló nemzeti konzultáció során az emberek véleményét, igaz, utóbbiról csak bújtatott formában. A kérdőív tartalmát hétfőn tették közzé, miután Novák Katalin sajtótájékoztatón számolt be a kabinet elképzeléseiről. Nincs elég gyermek, Európa az üres bölcsők kontinense – mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, a kérdéssor pedig ennek megfelelően a kabinet kedvenc tárgykörével, a migrációval nyit. „Egyetért-e ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni?” – olvasható rögtön az elején, az indoklásban azzal az állítással, hogy a „brüsszeli bürokraták” a migránsokban látják a probléma megoldását.
A teljes ívet a Magyar Idők tette közzé, a tíz felvetést végigolvasva pedig jól látszik, hogy a kabinet ezúttal sem szándékozott valódi kérdéseket feltenni. Nem túl valószínű elvégre, hogy sokan elutasítanák a több gyermek esetén járó magasabb támogatást, vagy a fiatal házaspárok segítését az önálló életkezdésben. Az egyik legkülönösebb kérdés a vége felé érkezik, ez így szól: „Egyetért-e ön azzal az alapelvvel, miszerint a gyermeknek joga van anyához és apához?” Miközben nyilván senki nem jelölné be, hogy ezzel nem ért egyet, a kérdés láthatólag arra vonatkozik, támogatja-e a kitöltő az azonos neműek örökbefogadását, gyermekvállalását.
Nőügyekkel foglalkozna Orbán Viktor - Magyar Hang
Nem valami biztató, hogy a demográfiai helyzetről akarnak nemzeti konzultációt folytatni.
Novák Katalin szerint a magyar emberek erős üzenetet küldhetnek Brüsszelnek, „azt, hogy Európa megújulása elképzelhetetlen a családok megerősítése nélkül.” Rejtély ugyanakkor, hogy például az otthonápolás támogatásával miért Brüsszelnek üzennének a megkérdezettek. A kérdések közt ugyanis ott szerepel: „Egyetért-e ön azzal, hogy a beteg gyermeküket otthon ápoló családtagok nagyobb támogatást kapjanak?” Az indoklásban olvasható viszont, hogy a gyermeküket otthon gondozók számára továbbra sem terveznek a megélhetést biztosító fizetést felajánlani. A kormány döntése szerint januártól bruttó százezer forintra nőne ez az összeg, a cél pedig, hogy 2022-re elérje a minimálbér összegét. Nyilván akkor persze, ha a válaszadók elsöprő többsége nem válaszol nemmel, de utóbbinak csekély a valószínűsége.
Rejtély az is, milyen intézkedésre mond igent az, aki rábólint a következőre: „a gyermekeink szellemi, lelki és fizikai fejlődése olyan érték, amelyet a magyar államnak is védenie kell.” Nyilván ezzel is mindenki egyetért, miközben a válaszból következhet bármiféle újabb ideológiai front megnyitása. Kormánypárti politikusok előszeretettel beszélnek az iskolákban szükséges „hazafias nevelésről”, ahogy arról is, hogy nemet kell mondani a „genderszemléletre”.
Négy hét alatt a Magyar Posta közel nyolcmillió küldeményt juttat el a címzettekhez. A kérdőívek visszaküldési határidejeként december 21-ét jelölték meg. Sorban ez már a nyolcadik nemzeti konzultáció, és a korábbiakhoz hasonlóan ezt is országos médiakampány kíséri. Korábban az alkotmány és a gazdasági, szociális kérdések mellett olyan életbe vágó problémákról kérdezték meg az emberek véleményét, mint a „Soros-terv”, illetve az, hogy állítsuk-e meg Brüsszelt. Úgy tűnik ugyanakkor, hiába állították meg a válaszadók Brüsszelt, újra üzenni kell a belga fővárosnak.
