A belügyminiszter elképzelésének lényege, hogy első körben a fővárosban a közterület-felügyelet és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kameráinak felvételeit, később pedig már országosan a közútkezelő, az úgynevezett VÉDA- rendszer, illetve egyes bankok rögzített kép- és hangfelvételeit is egyetlen közös tárhelyen tárolnák. A javaslat szerint kizárólag tárolásról van szó, a különféle hatóságok pedig egy egyedi informatikai rendszeren keresztül férhetnének hozzá a felvételekhez, persze azt is szabályozzák, hogy pontosan kik és mihez.
Biztonságpolitikai szempontból legitim törekvés, hogy a nyomozások és felderítések sikeressége érdekében minél több információ és minél gyorsabban álljon a hatóságok rendelkezésére – mondta lapunknak Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója – által felhozott példa szerint nem is feltétlenül csak a terrorcselekmények megelőzésére kell gondolni, hanem akár olyan kisebb súlyú cselekményekre, mint amikor valaki egy utcában sétálva minden parkoló autót végigkarcol egy kulccsal. Egy ilyen rendszer segítheti, hogy minél gyorsabban elfogják az illetőt.
Szemet hunynak a méregdrága szupertraffipaxok - Magyar Hang
Több mint három évvel az üzembe állításuk után sem használják a darabonként 5,7 millió forintot érő mobil kamerák valamennyi funkcióját.
A szakember felvetette ugyanakkor azt a szempontot is, hogy egyetlen helyen tárolni sok információt mindig veszélyes. Hiszen egy esetleges „behatolás vagy kíbertámadás” esetén így rengeteg adathoz lehet hozzájutni. – Nem véletlenül mondják azt sem, hogy ne tároljuk egy helyen a jelszavainkat – érzékeltette a helyzetet.
Bűnüldözési és nemzetbiztonsági szempontokat tekintve kérdésünkre az MSZP-s Molnár Zsolt is indokolhatónak nevezte az elképzeléseket. Ám a nemzetbiztonsági bizottság korábbi elnöke szerint jelentősen árnyalja a képet, hogy nem lehet erre pusztán szakmapolitikaként tekinteni egy olyan országban, ahol „a jogállami garanciák sorozatos felszámolása zajlik, jelentős csorbát szenvedett a fékek és ellensúlyok rendszere, és eleve nagyon alacsony a társadalmi közbizalom a hatalommal, a kormánnyal szemben”. Bármilyen rendszerek összekapcsolása ráadásul hordozza azt a kockázatot is, hogy nehezebbé válik az ellenőrzés, a társadalmi vagy a civil kontroll.
Nagyon nagy testvér - Nem Kína és nem 2020 - Magyar Hang
Megszokásból az RTL-re kapcsol, de már nincs, a helyén a TV2 jön be. Egy darabig bámulja a már egy évtizede a migráció csapdájába esett, haldokló Európáról szóló híreket.
A Magyar Hang által megkérdezett másik szakértő azt is kiemelte, hogy habár a hatóságok technikai fejlődése nélkül komoly lépéselőnybe kerülnének a szervezett bűnözői körök vagy akár a terroristák, ha létrejön ilyen sok adatot tartalmazó rendszer, akkor a csábítás is nő a visszaélésekre. A jogszabályok alapján ugyan minden adatkérést rögzíteni kell, ugyanakkor az informatikai rendszereknél a hozzáértők ezt akár ki is játszhatják, ráadásul ilyet bizonyítani szinte lehetetlen.
A lapunk által megkérdezettek kockázatokat ugyan soroltak, de senki sem tartott attól, hogy a személyiségi jogokat sárba tipró kínai modell kiépülésének „nulladik lépéséről” lenne szó.
Mindenkit megfigyelnek? Itt a Flaszter 7. adása - Magyar Hang
Dévényi István e heti vendégei: Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója és Pető Péter, a 24.hu főszerkesztő-helyettese.
A Pintér Sándor nevével jegyzett javaslat egyébként számos más törvényt is módosítana, közülük több sarkalatos, vagyis kétharmados parlamenti támogatottságra van hozzá szükség. Ez a kormánypártoknak megvan, úgyhogy ha nincs semmilyen belső vita a kérdés kapcsán, nagy eséllyel meg is szavazzák majd.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 25. számában jelent meg, 2018. október 31-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 25. számban? Itt megnézheti!
