Ma jutottunk el oda, ahol Ausztria 30 éve tartott, Románia több mindenben ügyesebb volt

Életkép Encs-Fügedről (Fotó: Farkas Norbert) Életkép Encs-Fügedről (Fotó: Farkas Norbert)

Mi történt Magyarországon az elmúlt két évben? Tizenötödjére válaszol erre a kérdésre a Tárki szerkesztésében létrejött Társadalmi Riport című kiadvány, amit hatalmas érdeklődés mellett mutattak be kedden a budapesti Rózsavölgyi Szalonban. A megjelentek számáról talán az árulja el a legtöbbet, hogy amikor Kolosi Tamás, a Tárki elnöke már azt ismertette, hogy a kiadványuk ugyan adatokra és tényekre épül, de nem nélkülözi a nemzetközi kitekintést sem, még akkor is voltak akik sorban álltak és regisztrációra vártak.

Hirdetés

Nem véletlen, hogy ilyen sokan jelentek meg, egyrészt a Társadalmi Riport régiós szinten egyedülálló kiadvány, világszinten is a top 50-ben foglal helyet. Státuszát és fontosságát viszont ennél is jobban jellemzi, amit Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója osztott meg a „viszonylag állandó kérdésszettel operáló, szerkesztett kötetről”: sokszor a politikai döntéshozók is forgatják, „még ha tagadják is”.

Apropó politika: 2012-ig az volt a hagyomány, hogy az aktuális kormány szociális tárcája finanszírozza a Társadalmi Riport megjelenését, ám ekkor ez megszakadt és egy német alapítvány segítségével jött létre a projekt. 2014-ben pedig úgy tűnt véget ér az addig minden páros évben megjelenő sorozat, de egy közadakozás keretében két hét alatt összeadták a költségeket. Kolosi Tamás elmondása szerint a legnagyobb adakozó a református szeretetszolgálat vezetője, Czibere Károly volt. Ő egy ciklus erejéig betöltötte a szociális ügyekért felelős államtitkári pozíciót így aztán a Társadalmi Riport ismét visszakerült a kabinet látókörébe.

A 2018-as kötet 22 tanulmánya a társadalomszerkezet, a demográfia, a gazdaság, a humán infrastruktúra és az attitűdök tematikáját járja körül. Ezeken beül is voltak kulcskérdések, amikre ha éppen nem is fókuszáltak kimondottan a felkért szerzők, de búvópatakként felbukkantak a szövegekben.

A felzárkózás

Ilyen volt például a felzárkózás tematikája, amit több szempontból vizsgáltak: hazánk felzárkózását az Európai Unióhoz, illetve a különböző magyarországi társadalmi csoportok felzárkózását. Előbbi kérdést járja körbe Kolosi Tamás és Szivós Péter a könyvben szereplő első, Európa messze van? című tanulmánya is. Szivós a rendezvényen ismertette is dolgozatukat, amiben a magyar mutatókat Ausztria (a gazdag nyugati szomszéd), Lengyelország (egy gazdagabb állam a régiónkból), Románia (egy szegényebb régiós ország) valamint Portugália (egy szegényebb nyugati ország) számaival hasonlították össze, sokszor 1987-es adatokig visszamenve.

Ebből például az derült ki, hogy a GNI, vagyis az egy főre jutó bruttó jövedelem tekintetében a nyugatiakhoz képest a keletiek gyorsabban fejlődtek: Magyarország történetesen a legkevésbé. Összevetették a születéskor várható élettartam alakulását is, ami szintén egy releváns fejlettségi mutató. Eszerint a mai Magyarország legyűrte az 1987-es Ausztriát: mert míg a rendszerváltás előtt két évvel nálunk 70 év volt a születéskor várható élettartam – 2016-ban ez az adat már felment 75 évre –, addig nyugati szomszédunknál 1987-ben 74 év volt a kiinduló szám. Két éve pedig már 81 esztendőnél tartottak a sógorok.

Mitől lesz itt osztrák életszínvonal? – Magyar Hang

A jegybank tanulmánya elismeri, az elmúlt 10-15 évben egyik kormány sem hajtotta végre azokat a reformokat, amelyek nélkül esélyünk sincs felzárkózni.

Beszédes a felsőfokú beiratkozási ráta is: nagyon mélyről indultunk, de 2007-ben leelőztük az osztrákokat is, mára viszont nagyon visszaestünk e tekintetben: egészen pontosan ott tartunk, mint Románia.

Elszakad a társadalom felső tizede

A társadalmi mobilitás is sok szövegben feltűnik, a kiadványban hagyományosan nagy figyelmet szentelnek ugyanis annak, hogy egy ország mennyire bánik jól a tehetségeivel: ennek hátterében főleg az iskolarendszer áll, így aztán az oktatás környékén kutakodtak a szerzők. Beszédes például ebben a szekcióban Lannert Judit a 444 által ismertetett tanulmányának a címe is: „Nem gyermeknek való vidék – A magyar oktatás és a 21. századi kihívások”.

Csath Magdolna: A BMW nem hazánk, hanem saját versenyképességét növeli – Magyar Hang

Összeszerelő üzemek helyett tudásalapú munkahelyek kellenek – mondja a közgazdász. A teljes interjú.

Szelényi Iván és Tóth István György közös munkájában – Társadalmi mobilitás – kapcsolathálózati megközelítésben – pedig azt vizsgálták a szakemberek, hogy miként szakadt el a társadalom felső tizede, amely Szelényi Iván fogalmazásában „valószínűleg egyre nagyobb százalékát tudja magáénak az összvagyonnak”. A professzor főleg az amerikai társadalommal hasonlította össze a magyart.

– Az amerikai álom alaptétele, nagy az egyenlőtlenség, de a mobilitás is az. A magyar képlet ennek a fordítottja. Nem nagy a társadalmi egyenlőtlenség, de a mobilitás sem nagy.

Ragadós padló

Mindezt főleg három adat segítségével vizsgálták: a vagyon átöröklődését, a már említett oktatási rendszert, és a párválasztást figyelték. Ezen mutatók alapján állították fel diagnózisukat az úgynevezett ragadós plafonról és ragadós padlóról: nehéz bekerülni a felső tíz százalékba, de kiesni is nehéz onnan. De ilyen ragadós a padló is: nem igazán engedi el a kitörni vágyókat.

Branyiczki Réka pedig azt vizsgálta Gábos Andrással, hogy mennyire „ragadós” a szegénység és a súlyos anyagi depriváció. Főleg a 2008-as válsághoz viszonyítottak, arra voltak kíváncsiak, hogy aki egyszer egy adott évben szegény volt, az a következőkben is az marad-e.

Megvásárolt életek – Magyar Hang

Immár tényleg a sör-virsli-ötezres kombinációkkal megvásárolható közösségek döntésén múlnak városvezetői pozíciók, képviselői mandátumok.

Munkájukból az derült ki, hogy a szegénység tekintetében Magyarország ugyan a középmezőnyben van, de a súlyos anyagi deprivációban viszont nagyon rosszul áll. A jó hír az, hogy ez ellen az iskolai végzettség és munka nyújtja a leghatékonyabb védelmet, hiszen felsőfokú végzettséggel 16 százalékkal csökken az esélye, hogy valaki a súlyos anyagi depriváltság állapotába kerüljön. A rossz hírt lásd fentebb, a legfrissebb felsőoktatási beiratkozási rátánál.

Bizalom?

Medgyesi Márton pedig az intézményekbe vetett bizalomról beszélt Boda Gáborral közös munkája kapcsán.

Hirdetés

– Ez egy visszajelzés az állampolgárok részéről, ahol magasabb az intézményekbe vetett bizalom, kisebb a normaszegés, például az adóelkerülés, vagyis ez a fajta bizalom az egyénre is kihat – fogalmazott.

A gazdasági válságról megjegyezte, hogy az egyben egy bizalmi válság is volt mindenhol Európában, kivétel éppen Magyarország, Németország volt és Bulgária. 2011-ben aztán megfordult a trend nagyon erős lett az intézményi bizalom, különösen az alsó jövedelmi helyzetben lévőknél növekedett. Általános jellemzőként megjegyezte, hogy ahol a korrupció mértéke csökken, ott nőtt a politikai intézményekbe vetett bizalom, ahogyan ott is, ahol kisebbek a feszültségek a társadalmi csoportok között.

Óvatosan

A további tanulmányok mindezeken túl foglalkoznak még az elvándorlás, a magánegészségügy, a versenyképesség kérdésével. Ezek visszatérő témái a Társadalmi Riportnak, új elemként viszont bekerült a birtokszerkezet átalakulásának vizsgálata, Oroszországhoz való viszonyunk, a családi vállalkozások elemzése, és a jogtudatosság helyzete.

– Ezek a tanulmányok azt járják körül, hogy miként csapódik le Magyarországon a demokratikus intézményrendszer és a jogállam átalakulása, hogy óvatosan fogalmazzak – fogalmazott Tóth István György. Óvatosan.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.