Alkotmánybíróság: jogellenesen vette el a kormány a rokkantnyugdíjakat

Fotó: Unsplash/rawpixel Fotó: Unsplash/rawpixel

Cikkünk frissül!

Hirdetés

Jogellenesen vette el a kormány 2012-ben a rokkantnyugdíjakat – így döntött hosszú vita után az Alkotmánybíróság. Az Index szerint a testület úgy döntött: olyan emberekről állapították meg, hogy jobban vannak, akik továbbra is rokkantak voltak, csak egy új vizsgálattal jobb értékeket adtak nekik, erre hivatkozva pedig megvonták a rokkantsági ellátásuk nagy részét.

Emiatt az ellátást átalakító 2011-es törvény egyes részei ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével – mondta ki a testület.

Az ügy, amelyben az Alkotmánybíróságnak döntenie kellett, már megjárta a Kúriát, ott viszont felfüggesztették a per tárgyalását, és arra kérték az AB-t, vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, ami alapján sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint a felét elvette az állam.

Recseg-ropog a hajléktalantörvény – Magyar Hang

Úgy tűnik, onnan éri támadás a kormány által áterőltetett hajléktalantörvényt, ahonnan talán a legkevésbé számított rá: a bíróságok részéről.

A 2011. évi, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló CXCI. törvénnyel (Mmtv.) 2012 januárjától gyakorlatilag megszüntették a rokkantsági nyugdíjat, helyette pedig bevezették a rokkantsági ellátást. Ennek megszerzéséhez viszont felülvizsgálaton kellett átesni.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége szerint a felülvizsgálat után voltak, akiknek havi 122 ezer forintról 30 ezer forint alá esett az ellátása, tíz százalék pedig semmit sem kapott utána. Az Alkotmánybíróság szerint azonban nem az emberek lettek egészségesebbek, hanem a szempontok változtak.

Az Alkotmánybíróság most arra kötelezte a bíróságokat, hogy a rokkantsági ellátás visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne az új rendszerben kapott százalékos minősítéseket vegyék figyelembe, hanem azt, hogy az emberek egészségi állapota javult-e. A parlamentnek pedig 2019. március 31-ig új törvényt kell alkotnia.

Hirdetés

Az kérdéses, hogy a parlament mennyire veszi majd komolyan az AB határidejét és kijavítja-e azokat a rendelkezéseket, amelyek a döntés szerint nemzetközi emberi jogokat sértenek. Az viszont biztos, hogy a bíróságoknak komolyan kell venni az AB határozatát, így sorra nyerhetik meg a pereket azok, akik a bírósághoz fordulnak, ez pedig sürgetni fogja a kormányt a helyzet rendezésére – írja az Index.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.