A Magyar Idők értesülése szerint Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő megkapta a menekültstátuszt. A lap a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól nem kapott megerősítést. A hivatal arra hivatkozott, hogy a hatályos törvények szerint erről csak az érintettnek és az ENSZ menekültügyi főbiztosságának adhatnak tájékoztatást. Ennek ellenére a lap részleteket közölt a döntés indoklásából egy másik cikkben.
Gruevszki Facebook-oldalán megerősítette a számára pozitív döntést.
A Magyar Idők úgy tudja, a hatóság megalapozottnak tekinti Gruevszki félelmét, hogy hazájában veszélyben lenne az élete, ugyanis a hatóságok nem biztosítanának neki védelmet, hiszen a kormány – amely a macedón hatóságokat is irányítja – nem demokratikus lépésekkel kívánja korlátozni és elvenni a volt miniszterelnök személyes szabadságát. „A hatóság a kérelmező macedón politikus nyilatkozatait összevetette az eseményeket taglaló dokumentumokkal, sajtóhírekkel, és megállapította, hogy azokban nem volt olyan ellentmondás, amely alapján megkérdőjeleződött volna Gruevszki szavahihetősége és az általa elmondottak valóságtartalma” – írták.
„A bevándorlási hivatal arra a következtetésre jutott, hogy Gruevszki visszatérése esetén hazájában a politikai múltja és véleménye, illetve az új kormány részéről őt ért koholt vádak miatt a hatalom üldöztetésének lenne kitéve” – írta a lap.
A lap szerint Gruevszki kérelmét azzal indokolta, hogy a jelenlegi macedón kormány antidemokratikus lépésekkel, mindennemű jogi bizonyíték nélkül akarja elvenni a szabadságát, visszaélve az ügyészi és bírósági rendszerrel. Gruevszki szerint koholt vádak alapján eljárások indultak ellene, amelyek folyamán a bírók súlyos szabálytalanságokat követtek el és jogszerűtlen döntéseket hoztak.
A Magyar Idők információja szerint Gruevszki indoklásában az is szerepel, hogy tíz év kormányzás után számos bűnöző célpontjává vált, akik a börtönből üzentek neki: már várnak rá, hogy megöljék. Ilyen körülmények között értesült a médiából, hogy nemzetközi körözést adtak ki ellene. Megerősítette a magyar menekültügyi hatóságnak, hogy a nyilvánvaló politikai üldöztetés, valamint a bíróság részéről tapasztalt diszkrimináció miatt folyamodott menedékjogért.
És hogy miért nem volt lehetősége a Magyarországra érkezéséig érintett biztonságos harmadik országnak minősülő két államban – Szerbiában és Montenegróban – védelmet igényelni, illetve azt a védelmet miért nem ítélte hatékonynak? Ennek oka, hogy Macedónia mindkét említett országgal jó kapcsolatot ápol, kiváló az együttműködés köztük, ezért Gruevszki attól fél, hogy akár Szerbiába, akár Montenegróba való visszatérése esetén átadnák őt a macedón hatóságoknak.
Ismert, sajtóértesülések szerint Gruevszkit a magyar nagykövetségek munkatársai segítették Magyarországra jutni, miután Tiranában jelentkezett a magyar képviseleten.
A döntésen nem lehet igazán meglepődni, főleg az után, hogy a kormánymédiában ma reggel több cikk is megjelent, melyek szerint Soros György buktatta meg Gruevszkit.
Mikor döntöttek?
Ugyanakkor valami nagyon furcsa az ügyben. Mirkóczki Ádám, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke azt mondta az Indexnek, hogy Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetője ma a testület ülésén arról beszélt, hogy Gruevszki kérelmének elbírálása még nem zárult le és az egy hosszadalmas folyamat, sokáig tart majd. Majd rá néhány órával kijött a hír.
Az Index azt írja, hogy Gruevszki „nagyon szerencsés”, mivel 2017-ben például 106 fő, azaz az összes menedékkérő mindössze 3 százaléka kapott menekültstátuszt. Sőt, a volt macedón elnök abban is fehér hollónak számít, hogy egy európai országból kért magyar védelmet. Tavaly az összes menedékkérőnek mindössze 1,5 százaléka érkezett a kontinensünkről.
A 444.hu vette észre, hogy Alekszander Vucsics szerb miniszterelnök hétfőn megerősítette, hogy valóban Szerbia felől érkezett Magyarországra Gruevszki, a horgosi átkelőhelyen lépte át a szerb-magyar határt. Mint mondta, Szerbiának semmiféle jogalapja nem lett volna a Grueszkit szállító autó feltartóztatására.
Külügyi bekéretés
Bekérették a macedón külügyminisztériumba hétfőn Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra utazásával és ott benyújtott menedékkérelmével kapcsolatos legutóbbi információk ügyében – írta az MTI.
A macedón külügyi tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint a magyar nagykövetet Viktor Dimovszki külügyi államtitkár fogadta. Dimovszki reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország a jó kétoldalú kapcsolatok, valamint a jogállamisággal összefüggő európai értékek és elvek szellemében fog cselekedni, haladéktalanul elutasítja „az elítélt szökevény”, Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmét, és kiadja őt Macedóniának börtönbüntetése letöltése és a vele szemben fennálló bírósági eljárások folytatása érdekében.
Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor arról számolt be az MTI-nek, hogy a macedón parlament elnöke örömmel nyugtázta a magyar álláspontot Gruevszki ügyében.
Németh Zsolt a kanadai Halifaxban a NATO Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán vesz részt. Az ülésszak keretében a külügyi bizottság elnöke és a macedón házelnök négyszemközti megbeszélést is folytatott egymással. Németh Zsolt az MTI-nek elmondta: a megbeszélésen azt hangsúlyozta, hogy a Gruevszki-ügyet Budapest jogi kérdésnek tekinti, és a menedékkérelem elbírálása nem változtat Magyarország Macedónia iránti elkötelezettségén. Talat Xhaferi örömmel nyugtázta a magyar álláspontot, leszögezve azt is, hogy országa örömmel fogadta és fogadja Magyarország támogatását a NATO-csatlakozáshoz – tette hozzá a bizottsági elnök.
Különleges elbánás, de kinek?
Amint ezt várni lehetett, hétfőn a parlamentben a napirend előtti felszólalások központi témája a jelenleg Budapesten tartózkodó volt macedón kormányfő volt. Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár arról beszélt, hogy Gruevszkinek azért nem lenne a tranzitzónában a helye, mert a 2007. évi LXXX. törvény 71/A § (7) bekezdése alapján – amely kimondja, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylő személyekkel szemben – éppen a menekülttörvény ad lehetőséget arra, hogy vele szemben különleges bánásmódot alkalmazzon a kormány.
Csakhogy – mint az Index megírta – az értelmező rendelkezések elég nyilvánvalóan tartalmazzák, hogy a különleges bánásmód nem korábbi miniszterelnökökre vonatkozik. Hanem a kísérő nélküli kiskorúakra, vagy olyan kiszolgáltatott személyekre – kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy –, akiről ez valóban megállapítható.
Ráadásul éppen a kormány javaslatára ezt a törvényt a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetben nem alkalmazzák. Pontosan emiatt vannak várandós anyák és kiskorúak a tranzitzónában.
