Hiába tiltották be az egész országban a köztéri hajléktalanságot és szigorították ezzel együtt a szabálysértési törvényt, csak elvétve jutnak hajléktalanság miatti ügyek a bíróságra. Vagy ha mégis, az eljáró bírótól függ, miként ítéli meg – derült ki a megkeresésünkre az ország húsz törvényszékéről érkezett válaszból. Eszerint egy hónap alatt mindössze tíz eljárás indult köztéri hajléktalanság miatt az országban, és négy embert ítéltek el. Két hajléktalant a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, egyet-egyet pedig a Gödöllői Járásbíróságon és a Nyíregyházi Járásbíróságon mondtak ki bűnösnek.
Az ügyek alacsony száma azért meglepő, mert október 15-én nagy erőkkel kezdte meg a rendőrség a hajléktalanok kiűzését a fővárosi aluljárókból. Három fedélnélkülit pedig már azon a héten elítéltek, amikor hatályba lépett az alaptörvény közterületi hajléktalanságot tiltó rendelkezése és a szabálysértési törvény módosítása. A kormány ezzel akarja elérni, hogy eltűnjenek a papírdobozokon kucorgó otthontalanok a forgalmas aluljárókból, parkok padjairól. Az új szabályozás alapján – szemben a korábbiakkal, amikor például a kulturális értékek közelében való hajléktalankodást pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával meg lehetett úszni – a negyedik köztéri figyelmeztetés után elzárást is kiszabhatnak rájuk. Bár volt, akire a vádat képviselő rendőr kérte is az elzárást, ilyen büntetést egyikük sem kapott. Mind a négy érintett hajléktalan megúszta a legenyhébb jogkövetkezménnyel, figyelmeztetéssel. Az eljárás költségét azonban rájuk terhelték.
Az EMMI nem tudja, mennyire érezték meg a kórházak a hajléktalanrendeletet - Magyar Hang
Bő másfél hónapja már élesben zajlik a hajléktalanrendelet végrehajtása, ám azt nem tudni, vajon mennyien kerültek az érintettek közül kórházba.
A konkrét ügyeket vizsgálva az is látszik, mennyire nem egységes a hajléktalansággal összefüggő ügyek megítélése az ország különböző bíróságain. Mert miközben Budapesten, Gödöllőn és Nyíregyházán megállapították a szabálysértést, a Pécsi Járásbíróságon egy férfi esetében – akit már kétszer állítottak bíróság elé – a kétséges tényállás miatt mindkétszer megszüntették az eljárást.
Az anomáliákat azonban csak fokozza, hogy más bíróságokon, ha indult is eljárás – mint Kaposváron és Székesfehérváron –, rögvest felfüggesztették. Még októberben mindkét megyeszékhely járásbírósága az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, mivel az ügyeket tárgyaló bírák alaptörvénybe ütközőnek vélték a szabálysértési törvény új passzusait. A kaposvári bíró szerint sértik az alaptörvénynek az elesettek és szegények megsegítésének kötelezettségére és az alapvető jogokra vonatkozó rendelkezéseit, míg székesfehérvári kollégája ellentétesnek tartja az emberi méltóság sérthetetlenségével és azzal, hogy az alaptörvény szerint senkit sem lehet megalázó bánásmódnak alávetni. Novemberben aztán a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik titkára is alaptörvényellenesnek találta a szabálysértési törvényt. Hogy mennyire sürgető lenne az Ab döntése, jól jelzi, hogy bár nem emiatt gyűltek össze a bírósági titkárok Nyíregyházán, a tanácskozás fő témája – írta a Szabolcsihir.hu – mégis ez lett.
A jogszabályváltozások egyébként a bíróságok mellett a közterületek rendjének fenntartását ellenőrző rendőrséget is kellemetlen helyzetbe hozták. Az előző években ugyanis nagy műgonddal építették az emberséges rendőrség arculatát, éppen a hajléktalanok „segítségével”. Minden novemberben egymást érték a megyei kapitányságok híradásai arról, hogy meleg teát és szendvicset vittek a rendőrök a fagyoskodó hajléktalanoknak, amit alaposan dokumentáltak is. Információink szerint a hajléktalanok mostani vegzálása is inkább púp a rendőrség hátán, főként hogy gyakran éppen ők jelentik az információs bázist más ügyekben a nyomozóknak.
Cserét ajánlanak a politikusoknak a hajléktalanok - Magyar Hang
„Ezek az emberek már olyan betegségekkel, mentális problémákkal és sokszor függőségekkel küzdenek, hogy lehetetlen egyik napról a másikra szállóba parancsolni őket.”
Egy hónap elteltével a hatóság lelkesedése némiképp alábbhagyni látszik. A forgalmas budapesti aluljárókból ugyan jórészt eltűntek a hajléktalanok, ám a belvároson kívül eső részeken nem látszik sok foganatja az új rendelkezésnek. Tarlós István budapesti fideszes főpolgármester elégedetlenkedik is. Javaslatára a főváros legnagyobb közlekedési csomópontjaiban éjszakára fizikailag is lezárnák az aluljárókat az utolsó metró után. Eszerint először kilenc aluljárót zárnának le még 2018-ban. Az ügyben a fővárosi önkormányzatnak is döntenie kell, ám ha a fideszes közgyűlési tagok egységesek a kérdésben, nem lesz gond átvinni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 28. számában jelent meg, 2018. november 23-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon!