Szólásszabadság-ellenes az a magyar bírósági döntés, ami elítélte a 444-et egy Jobbikkal kapcsolatos hiperhivatkozásért – állapította meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A lapkiadó Magyar Jeti Zrt.-t a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) mellett a Media Legal Defence Initiative (MLDI) képviselte a nemzetközi fórumon, miután itthon megállapították, hogy az újság sértette a párt jó hírnévhez való jogát.
Öt éve, 2013 szeptemberében írt arról a 444, hogy Romániába tartó futballszurkolók megálltak a határhoz közeli Konyár település iskolája előtt. Az intézményben főleg roma gyerekek tanulnak. A cikk megszületésének pillanatában nem volt egyértelmű, hogy mi történt. A 444 ugyanakkor linkelt egy Youtube-videót, amelyen a helyi cigány önkormányzat vezetője, Gyöngyösi Jenő számolt be a történtekről. Gyöngyösi ebben úgy vélte, a településre jobbikosok érkeztek, ez az állítás viszont a cikkbe már nem került be. A párt pert indított, azt állítva, hogy a linkeléssel a lap megsértette a jóhírnévhez való jogát.
A TASZ úgy látta, a magyar bírósági döntéssel szemben egy sajtótermék nem vonható azért felelősségre, ha anélkül helyez el linket, hogy a céltartalommal azonosulna. Főleg így van ez, ha egymásnak ellentmondó állításokról tudósít egy lap. Hiába, az ügyet mindhárom fokon elvesztette a TASZ, és az Alkotmánybíróság sem különösebben zavartatta magát. A bírói gyakorlat szerint a sajtótermékek minden idézetért úgy kell feleljenek, mintha saját maguk állítanák azt. Ezzel az objektív felelősséggel kapcsolatban állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy sérti az információ szabad áramlását az interneten. Az EJEB szerint a felelősség nem állapítható meg objektív alapon.
A bizalmatlanság maradt, de alakul a digitális jogdíjak körüli hajcihő - Magyar Hang
Ha a digitális jogdíjakra vonatkozó uniós tervből valaha lesz valami, az alapjaiban változtathatja meg az interneten megosztott tartalmak (zenék, fotók, videók, cikkek, de akár egy viccesnek szánt, ám jogdíjkötelesnek számító Szomszédok- vagy bármilyen más mém) után járó jogdíjkötelezettségeket.
Szeptemberben számoltunk be róla, hogy az Európai Parlamentnek második nekifutásra sikerült elfogadni egy a digitális jogdíjakra vonatkozó jelentéstervezetet. Az első változatban még az is helyt kapott volna, hogy a jövőben fizetni kellene még a linkelt jogdíjköteles tartalomért is. Az viszont nem volt egyértelmű, ki fizetne kinek és hogyan, illetve mekkora összeget. Az EP végül július elején nem szavazta meg ebben a formában a tervezetet, így a hírhedt linkadót sem.
