A nemzetközi szinten is elismert OPNI 2007-es bezárása kétségkívül az akkoriban regnáló Gyurcsány-kormány bűne. Ám a pszichiátriai ellátás színvonala, a hozzáférés esélye drasztikusan romlott az azóta eltelt években is, noha kormányra kerülése előtt a rendszerváltás befejezését és az egészségügy rendbetételét ígérte a Fidesz–KDNP.
Pedig az ország általános mentális, lelki, pszichés állapota – mint ahogy arról számos felmérés, illetve adat is árulkodik – igen cudar képet fest. Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a Magyar Hang megkeresésére kifejtette: a lakosság csaknem negyven százaléka küzd valamilyen pszichés zavarral. A depresszió pedig népbetegségnek számít, hiszen száz emberből hetet érint, szemben az európai átlag 5 százalékkal. Havonta 200 ezer embernek van szüksége ellátásra, ám ezt az igényt egyre kevésbé képesek kielégíteni az állami fenntartású intézmények. Ráadásul a várakozások szerint egy-két éven belül a depresszió lesz a szív- és érrendszeri betegségek után a második fő betegségtípus, míg 2030-ra az öngyilkosság a legfőbb, nem szervi betegség okozta halálozási ok.
Plédet gyűjtenek a csepeli mentősöknek, az OMSZ szerint mindenük megvan - Magyar Hang
Tavaly a fűtés romlott el a mentőállomáson, előtte pedig a lélegeztetőgép. Az OMSZ szerint nincs gond, a mentősök viszont várják a takarókat.
Magyarország Litvánia után a második az úgynevezett – de borzasztóan hangzó – befejezett öngyilkosságok számát tekintve az Európai Unióban. Százezer lakosra 19 öngyilkosság jut. A pszichés megbetegedésekkel küzdők halálozási rátája 2,5–4-szer magasabb, mint más betegségeknél, pedig az esetek többségében lenne hatékony gyógymód – fejtette ki Molnár Károly. Mint hangsúlyozta, a pszichiátriai szakellátást különösen sújtja az egészségügyre általánosan jellemző krónikus munkaerőhiány. Jelenleg országos szinten alig hatszáz pszichiáter dolgozik, azaz több mint 16 ezer lakosra jut egy pszichiáter. A helyzet ennél is rosszabb a rászoruló gyermekek esetében, hiszen gyerekpszichiáterből országszerte összesen negyven van. Létezik olyan megye, ahol egyáltalán nincs ellátás.
[caption id="attachment_11580" align="aligncenter" width="1000"]
Ráadásul – mint arról korábbi cikkünkben (Ahol 14 hónap egy év) beszámoltunk – az egészségügyi szakember-hiányban nemcsak az orvosok elvándorlása, hanem az ápolók, egészségügyi szakdolgozók számának vészes és visszafordíthatatlannak tűnő megcsappanása is szerepet játszik. Az OECD adatai szerint tavaly hazánkban ezer lakosra 6,2 ápoló jutott (ez körülbelül 62 ezer ember), míg orvosból mindössze három. Azaz egy orvos mellett mindössze két nővér dolgozik, miközben az ideális arány négy lenne (az Egyesült Királyságban 3, Kanadában 3,9, Írországban 4,5, Németországban 3 az egy orvosra jutó ápolók aránya.) A pszichiátriai ellátásban még ennél is rosszabb a helyzet: lapunk információi szerint van olyan osztály, ahol egy orvosra mindössze egy ápoló jut.
Az állam nem foglalkozik az egészségügyi szakdolgozók gondjaival - összeomolhat a rendszer - Magyar Hang
Tizennégy hónap – átlagosan ennyi idő alatt teljesítendő munkát végeznek el egyetlen év alatt.
Ilyen körülmények között sajnálatos, ám nem meglepő, hogy – mint arról a Népszava a minap beszámolt – bezárják a fővárosi Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriáját, amelyet nemrég 69 millió forintból újítottak fel. Feladatát a tervek szerint a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet veszi át. A bezárás indoka a szakemberhiány, amit hivatalosan ugyan nem közöltek az érintett orvosokkal, csupán informálisan tájékoztatták őket, hogy „ne legyen pánik”. A pszichiátriai társaság ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondott, megjegyezve: a lépésről velük senki nem egyeztetett, így ők is csak a sajtóból értesültek az elképzelésről.
Koraszülött intenzív ellátás: egyre nagyobb a baj a fővárosban - Magyar Hang
Egyre komolyabb a baj a veszélyeztetett kismamák és koraszülöttek ellátása terén: a Honvédkórház helyettesítésére kijelölt Semmelweis Egyetem PIC-ét is sorra hagyják el az orvosok.
Lapunk szakmai forrásból egyébiránt úgy értesült, hogy a Merényiben messze nem a legrosszabb a helyzet – azaz a szomorú tény az, hogy szakemberhiányra hivatkozva gyakorlatilag bármelyik pszichiátriát bezárhatnák az országban. Valószínűsíthető tehát, hogy az intézmény vezetése ezúttal inkább az előírások betartását, mintsem a jogszerűtlen működést tartotta szem előtt, amikor meghozta a döntést az osztály bezárásáról. Nyílt titok ugyanis, hogy számos osztályon az éjszakai, hétvégi ügyeletet nem szakorvosokkal, hanem rezidensekkel látják el, nem ritkán szakorvosi felügyelet nélkül, vagy jobb esetben távfelügyelettel. Annak ellenére ez a gyakorlat, hogy a rezidensek felügyelet nélküli ügyelését 2004-es egészségügyi minisztériumi rendelet kimondottan tiltja.
A Merényit fenntartó Dél-Pesti Centrumkórház főigazgatója, Vályi Nagy István egyébiránt 2017 szeptemberében a személyi feltételek hiánya miatt már egyszer kért engedélyt arra, hogy a pszichiátrián 64 ágyból 30-on szüneteltethesse a betegellátást.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 28. számában jelent meg, 2018. november 23-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 28. számban? Itt megnézheti!
