Meglepő adatok derülnek ki a mentők nemrég közzétett 2017-es költségvetési beszámolójából, a szolgálat fürgeségét jelző 15 percen belüli kiérkezések aránya tavaly már csak 64,9 százalék volt – írja a Népszava. Pedig a kormány hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt költött el az előző ciklusban arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékánál negyedórán belül megérkezzen a segítség.
A mentőszolgálat adatai szerint 2014-ben még a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, egy évvel később már 68-69 százalékra romlott ez a mutató. A lapnak 2016-ról nincsen adata. Most pedig az OMSZ 2017-es költségvetési beszámolója szerint 100 sürgős hívásból már csak 64-65 esetben érnek ki 15 percen belül a sürgősségi ellátásra szorulóért. További negyedükhöz fél órán belül érkezett meg a mentő, és a segélykérők 9 százalékának fél óránál is többet kellett várnia. Az utóbbi, fél órán túli várakozók aránya két éve még csak hét százalék volt.
A legjobb esélyei a Győr-Moson-Sopron megyeiknek van a jó ellátásra, ott a hívások 79,3 százalékában 15 percen belül ott van a segítség, a legkritikusabb helyzetben a Pest-megyeik vannak, itt a hívások felében sem sikerül odaérni negyedóra alatt a beteghez.
A lassulás okairól a Népszavának mentősök azt mondták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni. A szakember-hiánnyal kapcsolatban a költségvetési beszámolói készítői is elismerik, hogy a legtöbb üres álláshelyük a mentőtiszti, az ápoló és a gépkocsi vezetői posztokon van. Megjegyzik azt is, hogy ezeken a munkahelyeken jelentős a fluktuáció. S mindez a legkritikusabb helyzetet a Közép-Magyarországi Régióban okozza.
A romlás annak fényében különösen meglepő, hogy a kormányzat uniós forrásokból hozzávetőleg 15 milliárd forintot költött el arra, hogy a mentők tíz esetből legalább kilencszer negyedórán belül odaérjenek a segítségre szorulókhoz.
Az összegből részben a mentésirányítást modernizálták, valamint a lefedetlen területeken 22 új mentőállomást építettek és további hatvanat fölújítottak. Az uniós támogatás feltételei között szerepelt a 15 perces kiérkezési idő legalább 86,5 százalékra javítása, és a 740 darab mentőautó korszerű informatikai eszközzel, tablettel való felszerelése. A hazai sajtó az elmúlt másfél évben időről-időre kereste ezeket a táblagépeket, volt megyei próbaprojekt, de az uniós pénzből megvásárolt 900 tabletből mindössze 200 működőképes, ennyi van használatban.
Ehhez nemrég 700 androidos Samsung tabletet szereztek be, de erről közbeszerzés nem jelent meg. Az uniós pályázat feltétele volt ugyanis, hogy a mentők diagnosztikus minőségű (defibrillátor által rögzített valamennyi adat, benne az EKG, a vér oxigén telítettsége) adatokat tudjanak küldeni már akár a helyszínről a kórházaknak, ez sem teljesült, most legfeljebb olykor a mentők által elkészített esetlapot továbbítják a betegeket fogadó helyeknek.
A 15 milliárdos uniós pályázati pénzből csak részben teljesültek a kitűzött célok, így az unió elvben akár vissza is kérhetné ezt azt a pénzt.
