Biztos benne, hogy az ön lakását nem terheli jelzálog? Az általunk megismert információk birtokában csak azt javasolhatjuk, hogy mihamarabb nézzék meg ingatlanjuk tulajdoni lapját, ha valaha szocpolt (gyermekek után járó lakástámogatási kedvezmény), vagy annak utódját, csokot (családi otthonteremtési kedvezmény) vettek fel. Az sem kizárt, hogy valakinek az otthonát akár több mint egy évtizede terheli állami jelzálog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom, úgy, hogy fogalma sincs róla. Erről szóló értesítést ugyanis az állam nem küld. Az egész csak akkor derül ki, ha a család meg akar válni korábbi otthonától, és a finisben, az adásvételi szerződés előkészítésekor szembesülnek vele, hogy a lakást nem lehet eladni, pedig soha egy fillér hitelt sem vettek fel rá.
Úgy tudjuk, az utóbbi időben sokan fordulnak az illetékes kormányhivatalok lakástámogatással foglalkozó osztályához amiatt, hogy már jóval több mint tíz évvel ezelőtt szocpolt vettek fel, az összes feltételt évekkel ezelőtt teljesítették, ám most kiderült, a lakáson még mindig ott van az állam jelzáloga, valamint elidegenítési és terhelési tilalma.
A szocpol, majd a későbbi csok egyik fontos szabálya, hogy az ígért gyerekek megszületésére határidőt szab a jogszabály. Egy gyermek megszületésére 5, kettőre 8, háromra 10 évet biztosít. A másik fontos kitétel, hogy a gyermekek születését szinte azonnal jelenteni kell a szocpolt megelőlegező kölcsönként folyósító banknak. Ha valamennyi vállalt gyerek megszületett, a bank kiadja a családnak a törlési engedélyt, amivel a pénzintézet jelzálogjoga törölhető a tulajdoni lapról.
Van azonban még egy nagyon fontos kitétel: a szocpolos lakásokra az állam is jelzálogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez be, a jogszabály szerint ugyanis a szocpol segítségével vásárolt új lakást az adásvételtől számított, családi házat a használatba vételtől számított 10 évig nem lehet eladni. És itt van a hiba: az állam ugyanis magától – hiába telik le a 10 év –, nem törli le a jelzálogot, csak abban az esetben, ha erre az ingatlantulajdonosok külön kérvényt nyújtanak be.
Ez önmagában jogi aggályokat is felvet, hiszen az állam a tíz év letelte után nem jogosult rá, hogy jelzálogot tartson fenn az otthonunkon, ezt mégis megteszi, ráadásul az írásbeli kérvény, és az kormányhivatal által kért közel 50 oldalnyi dokumentum ellenére is rendkívül lassan törli le a jelzálogot az ingatlanról.
Budapest Főváros Kormányhivatala az egyik kérelmezőnek írásban is elismerte, hogy a kormányhivatal hivatalból nem kezdeményezi a törlést, az eljárás csak az ügyfél kérelmére indul. Hozzátették: ha lejárt a támogatás határideje, törlési engedély kiadásához kérelemmel lehet fordulni a területileg illetékes megyei kormányhivatalhoz. Leszögezték azt is: az ügyintézési határidő 60 nap, soron kívüli, illetve sürgősségi eljárásra nincs lehetőség, ahogy a személyes ügyfélszolgálaton időpont foglalásra sincs.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 28. számában jelent meg, 2018. november 23-án.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 28. számban? Itt megnézheti!
