Kezdőlap Belföld „Minden orsz...

„Minden ország keresi saját családbarát arcát”

„A munka, a munkahely nagyon mélyen beleivódik az ember emlékeibe, az élettörténetbe, nem mindegy, milyen élményeket viszünk tovább. Azt szeretném, hogy rólunk jó élményei legyenek az embereknek” – hangzott el a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány pénteki sajtóreggelijén, amelynek a budapesti Impact Hub közösségi iroda adott otthont.

HIRDETÉS

A fenti mondat Killik Lászlótól, a BPO Audit Tax adótanácsadó, könyvviteli szolgáltató és könyvvizsgáló cég partnerétől származik, cége középvállalati kategóriában megnyerte az alapítvány által minden évben kiosztott Az Év Családbarát Vállalata-díjat. Mint kifejtette, nem mindegy, hogy a munkáltatói környezet hogy reagál a munkavállalók életének legnagyobb történéseire, a gyerekvállalásra. Emellett fel kell ismerni, hogy a munkaerőpiacon megváltozott a generációs összetétel. Míg régebben a baby boomerek (1940-1960 között születettek) domináltak, és a pénz, titulus, lojalitás, elismerés, minőségre törekvés keretei között gondolkodtak, az utánuk jövő fiatalok számára ezek kevesebbet jelentenek, ők feladatokban, projektekben gondolkodnak.

Szerencse, hogy az automatizációval a munka rossz, unalmas, monoton részétől szabadulhatunk meg, a kreatív, emberi kapcsolatokat építő részére pedig egyre több marad. Ha ez így van, az erősíti a családbarát intézkedések bevezetésének lehetőségét is. Mert ezzel a nyolc órás munka fogalma átalakul, és egyre inkább nyilvánvalóvá lesz, hogy nem az időintervallum határozza meg, hogy az illető mekkora értéket teremt. Killik László is úgy látja, hogy azokat a fiatal nőket, akik családot terveznek, semmiképp sem szabad elveszíteni a munkaerőpiacról. Az általa idézett McKinsey-kutatás szerint Magyarországon a munkaerőpiaci tartalék 840 ezer fő, ebből 226 ezer fő 25-59 év közötti nő. De itthon a nőknek csak 7 százaléka dolgozik részmunkaidőben, míg az EU-átlag ez 33 százalék. Továbbá a szülőkorú 25-39 éves nők 74 százaléka aktív, Svédországban ez az arány 87 százalék. Ha itthon is svéd munkaerőpiaci viszonyok volnának, akkor 130 ezer fővel többen dolgozhatnának, ami azonnal megoldaná a munkaerőhiányt – összegzett Killik László.

„2008 előtt a versenyképes fizetésért, a karrierépítés biztos lehetőségéért jöttek dolgozni az emberek a K&H Bankhoz, ma már elsősorban a munkahely biztonsága és a munka-magánélet egyensúlya megteremtése került előtérbe az elérhető jövedelem mellett” – mondta Révész Bálint, a K&H HR-főosztályvezetője. Kifejtette, 2010-től kezdve lehetett megfigyelni, hogy a hazai vállalatok egyre több és szélesebb körű családbarát intézkedést vezettek be. „Mára eljutottunk oda, hogy azok a vállalatok tudják legjobban vonzani a munkavállalókat, akik ember- és családbarát gyakorlatokat folytatnak.”  Szavai szerint nem csak a családosok irányában kell családbarátnak lenni, hanem a gyerekvállalás előtt állók és az aktív kor vége felé haladók irányában is, számukra mind testreszabott intézkedések, juttatások szükségesek. Az intézkedések mellett legalább ugyanilyen fontos, hogy a különböző szintű vezetők a mindennapokban sugározzák és a munkavállalókkal való kapcsolatukban bizonyítsák a családbarát szemléletet. „Nagyon sokan jönnek hozzánk úgy interjúra, hogy elmondják, azért választanák a K&H-t, mert ismerőstől, vagy a médiában azt hallották, hogy a bank családbarát.”

Mint részletezte, a technológiai fejlődés alapjaiban szabja át a munka világát. Az atipikus foglalkoztatási gyakorlatok meghonosítása kiemelt jelentőséggel bír, a munkatársak számára egyre fontosabb a kötetlen munkavégzés lehetősége.  A digitalizáció a HR-es szakemberekre is feladatot ró, hiszen nekik kell megoldaniuk a munkatársak átképzését, a karrierutakat és célokat felépíteni. A bankszektorban is radikálisan lecsökkent az egy adott állásban eltöltött ciklusidő, és ez, valamint a megváltozott piaci feltételek arra késztetik a bankokat, hogy – az előző gyakorlattól eltérve – azt is minden további nélkül visszafoglalkoztatják, aki egyszer már távozott onnan, ha korábban jó teljesítményt nyújtott. „Az Y és Z generáció 2-3 évben gondolkodik, újabb tapasztalatokra, új környezetre vágynak, ma már semmi akadálya, hogy visszafogadjuk azt, aki már egyszer távozott tőlünk.” Mint mondta, ezért a beillesztési folyamatot is felgyorsították, megnőtt az on the job tréningek száma, mivel nem lehet várni 2-3 évet, mint régebben, amíg teljes értékű kolléga válik az új munkatársból.

Kérdésre válaszolva Révész Bálint elmondta, a családbarát gyakorlat pénzügyi megtakarításban is kimutatható. A banknak 2000 20 és 40 év közötti munkavállalója van, 2007-ben a kismamáknak csak a 20-30 százalékát tudták csak visszavenni. Ez értelemszerűen munkahely-megszüntetési és dolgozó keresési és képzési költségeket vont magával. „Ez sem erkölcsi, sem gazdasági szempontból nem volt elfogadható, ezért kezdtük működtetni a welcome back kismamaprogramot dedikált referenssel, aki csak a visszatérő kismamákkal foglalkozik. A program eredményeképpen ma már a kismamáink 86 százaléka tud visszatérni, mintegy 30%-uk részmunkaidőben.”

– A családbarát gyakorlatok bevezetése európai ügy, mivel hasonló munkaerőpiaci helyzetet találunk egész Európában, minden ország keresi saját családbarát arcát. A digitalizáció és a munkaerőpiacra kerülő fiatal generáció alapjaiban írja át a munka világát, és ezt nagyon gyorsan le kellene követniük a munkáltatóknak is  – mondta a sajtóreggelin Ujvári Enikő, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány Balansz munkacsoportjának vezetője. Idézett egy Eurostat-felmérést, amely szerint az EU28-ban a foglalkoztatott személyek körében 28 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik az állásukkal kapcsolatban olyan rizikófaktorokról számoltak be, melyek mentális károsodást okozhatnak. E faktorokon belül több mint 80 százalékban a határidők szorítása és a túlmunka volt a meghatározó.

A szakember idézett az alapítvány által 2017-ben végzett Munka és eredményesség című kutatásból, eszerint a kérdésre, hogy mi a fontos a munkában, a válaszadók 72,8 százaléka nagyon fontosként jelölte meg a család és munka összeegyeztethetőségét. Csak ez után következett 64 százalékkal a sikerélményt nyújtó munka. Ebből az derült ki, hogy a most munkaerőpiacra lépő fiatalok túlnyomó többsége bizony családot fog alapítani, és ezt a munkavállalással, a karrierrel szemben is mérlegre teszi.

Az idézett McKinsey tanulmány.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabbak

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

20,886lájkolóTetszik
752követőKövetés
8,942feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gömböc mindent felfal – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 30. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek

Hadházy Ákos beléphetett az MTVA épületébe

Ők 100 milliárdból mondhatják a hülyeséget, mi meg néhány helyen beszélhetünk a teendőkről – mondta a politikus a székház előtti tüntetésen.

Gyühückölés