Az Országgyűlés kormánypárti oldala által ma megszavazott „rabszolgatörvény” kapcsán a GKI Gazdaságkutató (GKI) nyilatkozatban elemezte a nyugat-európai és a visegrádi országok dolgozóinak munkaidejének változását az elmúlt évtizedben. Az intézet végkövetkeztetése az, hogy keleten többet dolgoznak az emberek, mint nyugaton – írja a 24.hu.
A GKI szerint az alapvető trend Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan: a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése. Az EU átlagában – a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében – a 2008-ban mért 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám, vagyis 10 év alatt 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő.
Botrányos ülésen szavazta meg a Fidesz a rabszolgatörvényt, az ellenzék csalást kiált, Orbán Viktor elégedett | Magyar Hang
Az ellenzék szerint szabálytalan volt a törvények mai elfogadása, mert ellenőrizhetetlen, hogy ki szavazott. Kora délután tüntetők kezdtek gyülekezni a Kossuth téren.
Ugyanezen időszak alatt a magyarországi átlag is csökkent, 40,1 óráról 39,8 órára, azaz 18 perccel. Figyelemre méltó, hogy a ledolgozott munkaidő 2011-ig évről évre csökkent (ekkor 39,4 óra volt), majd 2012 és 2014 között kissé nőtt (39,8 órára), azóta lényegében stagnál.
Ezzel a magyarországi munkaerőpiac némileg eltért mind az uniós, mind a visegrádi országok trendjétől. 2017-ben egy átlagos magyar munkavállalónak cseh társánál hetente 24, lengyel társánál 48 perccel kellett kevesebbet teljesítenie.
Ha azonban nyugatabbra nézünk, azért nem ilyen kedvező a helyzet, a németországi átlagos heti munkaidő ugyanis 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra.
Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton.
„Ne legyen a miniszterelnök bábja" - a Jobbik petíciót vitt Áderhez | Magyar Hang
Népszavazási kezdeményezést is benyújtottak.
A magyar férfiak a munkaidő terén valamivel jobban jártak a nőknél. Az előbbiek 2008-ban heti 40,8, 2017-ben 40,4 órát dolgoztak – azaz heti 24 perc szabadidőhöz jutottak. Ezzel szemben a hölgyek 39,3 óra helyett alig kevesebbet, 39,1 órát teljesítettek – az ő nyereségük csak 12 percet tett ki.
„Ha a várakozások teljesülnek, azaz a szabályozás változása miatt valóban nő a hazai munkában töltött idő, akkor két-három éven belül e téren utolérhetjük, akár le is hagyhatjuk Lengyelországot. Ezzel a magyar munkavállaló lehet a legszorgosabb a visegrádi térségben. Miben? Letöltött munkaidőben! Ami egy munka-alapú társadalomban feltétlenül üdvözlendő…” – vonja le a következtetést közleményében a GKI.
