HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld „Ebből nem le...

„Ebből nem lesz népfelkelés, mert csak törvényesítették, ami eddig is ment”

HIRDETÉS

Európa legrugalmasabb munkaerőpiaca lettünk, hogy ide tudjuk csalogatni a külföldi befektetőket. Beszélgetés Palkovics Imrével, a Munkástanácsok elnökével.

HIRDETÉS

Nem tart a „rabszolgatörvény” elfogadása miatt tömeges sztrájkoktól Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, mert a nagyvállalatok betartják a munkajogi szabályokat, a kis- és közepes cégeknél dolgozó helyzete pedig sokkal súlyosabb, mint ami a most elfogadott törvényben van. December 18-án hoznak döntést a további lépéseikről. Valószínűleg élénk vita lesz, hiszen Munkástanácsokban vannak olyan szakszervezeti tagok, akik kérték a 300 órát meghaladó túlmunka lehetőségét, de olyan vélemény is van, hogy „zavarják el a kormányt”. A 42 ezer tagot számláló, a kormánytól tavaly stratrégiai partnerségi ajánlatot kapó Munkástanácsokhoz nemrég csatlakozott a Független Rendőr Szakszervezet is, ami meglehetősen pikánssá teszi a szakszervezet vezetőinek helyzetét egy-egy keményebb tüntetés alkalmával.

– A „rabszolgatörvény” elfogadása után milyen lépéseket kíván tenni a Munkástanácsok szakszervezet?
– December 18-én lesz az országos szövetségnek szövetségi tanácsülése, ahol a további lépésekről döntés fog születni, körlevélben kértük ehhez tagságunk véleményét. Addig is megpróbálunk segíteni mindazoknak, akik a törvény kapcsán esetlegesen bajba kerülnek, vagy nem értik ezt az egész káoszt, ami a törvény magyarázata körében kialakult, akár az ellenzéki, akár a kormányzati kommunikációban. Nem tudom, hogy szándékosan-e, de félrevezető tájékoztatások jelentek meg.

– Mondana erre példát?
– Például az ellenzéki médiában az, hogy a 400 óra túlórát három év múlva fizetik ki. Mert a rendkívüli munkaidőt növelték meg évi 400 órára, amibe beletartozik az is, amit idáig is elrendelhetett a munkáltató, a 250 óra, illetve kollektív szerződés alapján a 300 óra. Most a 250 és 400 közötti 150 órát kétoldalú megállapodás keretében, a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodással, kollektív szerződéssel írásban lehet majd elrendelni akkor, ha ezt aláírják majd a dolgozók is. Ez a rendkívüli munka. Emellett van a másik kategória, az a munkaidő-beosztási jogszabály. Eddig négy hónapot rendelhetett el adott munkaidőkeret címén a munkáltató a saját jogán, efölött kollektív szerződésben kellett megállapodni, ami egy évig terjedő mértéket jelentett. Ez felelt meg az európai uniós irányelvnek. Az egy éven túli elszámolás és munkaidőkeret nem volt alkalmazható, ezt most kibővítették 3 évre.

Palkovics Imre a Munkástanácsok elnöke (Forrás: YouTube)
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke (Forrás: YouTube)

Ez nem azt jelenti, hogy a túlórákat majd 36 hónap múlva fogják kifizetni, mert a munkaidőkeret pontosan arra való, hogy ne kelljen túlóráztatni az embereket akkor, amikor sok munka van, és amikor meg kevés a munka, akkor ne kelljen őket elbocsátani, ezért egy úgynevezett egyenlőtlen munkaidőbeosztásban a törvényes maximális 48 órát különböző intervallumban egymástól eltérően nem napi 8 órában, hanem napi 12, 16 vagy ellenkező esetben minimum 4 órában kell alkalmazni a munkavállalót, és ezek 4 hónap, félév, vagy három év átlagában kell kijönnie ennek a 48 órás heti munkaidőnek. Na ezt a kettőt sokan összekeverik.

HIRDETÉS

– Értem, de ön úgy beszél a 48 órás munkahétről, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy Magyarországon 48 órát kell dolgozni egy héten a munkavállalóknak. Nevezzük túlórának, munkaidőkeret szerinti beosztásnak, bárminek. A munkáltató megteheti, hogy gazdálkodik a munkavállaló szabadidejével. És az ön szakszervezete majd segít elmagyarázni ezt az egészet embereknek, hogy jól tudják értelmezni a jogszabályt? Vagy inkább tiltakozni kívánnak ez ellen? Ez az én kérdésemnek az értelme.
– Hát én elmondom önnek, bármilyen agresszíven is kérdez…

– Bocsánatot kérek…
– Hát ennek nem örülünk, természetesen.

– Tehát nem örülnek.
– Nem örülünk, de eddig is 48 óra volt a heti legmagasabb, kötelezően betartandó munkaidőkeret. És ezt az uniós irányelv határozza meg. Pillanatnyilag ebben nincs semmi törvénytelen, abban már van, hogy az emberek ezt ilyen körülmények között kénytelenek ledolgozni. Mert ha a munkáltató ezt saját jogán elrendelheti, akkor az valóban kényszer. Ennél egy kicsit jobb, ha a munkavállalóval meg kell állapodni. De ebben a helyzetben ez egy eufemizmus, hogy „önként vállalt”, mert ha a munkáltató azt mondja, hogy „komám, te dolgozol”, akkor dolgozik a munkavállaló, ha van kedve, ha nincs.

Azt is hozzá kell tenni, hogy az a különösen veszélyes ebben, hogy a dolgozó nem a saját szándékából változtathatja meg ezt, mert ha egyszer aláírt egy évre, akkor december végéig teljesítenie kell, akkor a törvény szerint benne kell maradnia a rendszerben. Most azon törjük a fejünket, hogy lehet védelmet biztosítani azokon a helyeken, ahol nincs szakszervezet. Mert, ahol van, ott bízunk benne, hogy a szakszervezet nem engedi meg, hogy a munkavállalók ilyen vállalásokat tegyenek. Nyilvánvaló, a fő probléma az, hogy ezt a kormány elrendelte, illetve a parlament megszavazta. Ebből fakadóan származik majd rengeteg visszaélés a munkahelyeken. Gyakorlatilag legalizálják azt a jelenlegi magyar munkaerő-piaci realitást, hogy ma már nem plusz 400 órát dolgoznak az emberek, hanem akár 600 órát. Nyilvánvalóan nem elfogadható, hogy ez törvényesítésére került.

Flaszter 18. – Mi áll a rabszolgatörvény elfogadása mögött? | Magyar Hang

Dévényi István e heti vendégei: Pápay György publicista és Tompos Ádám, a Magyar Hang riportere.

– Ha nem fogadják el a „rabszolgatörvényt”, és nem törvényesül a korábbi törvénysértő foglalkoztatás, akkor ezekre a dolgozókat szabálytalanul foglalkoztató a munkáltatókra ki kellett volna vetni a bírságokat?
– Abszolút ki kellett volna vetni. Csak a probléma az, hogy a bürokráciacsökkentés címén az elmúlt évek során durván leépítették a magyar munkaügyi ellenőrzés rendszerét. És ahhoz, hogy a mai kapacitásával a mai cégeket végigellenőrizze a Munkaügyi Hivatal, hogy hol foglalkoztatnak törvényellenesen a munkáltatók, ahhoz több száz évre lenne szükség. Ekkora ellenőri állománnyal és ilyen jogosítványokkal, amire leredukálták az ellenőrző intézményeket, ez valóban nagy problémát jelent.

– Van arra adatuk, becslésük, hogy körülbelül  a munkahelyek mekkora hányadánál fordulhatott elő, hogy a munkavállalók kezdeményezték azt, hogy a korábbi jogszabályi lehetőségen felül végezhessenek túlmunkát?
– Ismert, hogy 2017 tavaszán már megpróbálkoztak ennek a törvények az elfogadtatásával. Azt megelőzően, pár héttel korábban, az egyik munkahelyről kaptunk olyan megkeresést, hogy tegyünk valamit, mert a 300 óra munkaidő-keretük október végére elfogyott, és korábban is rendszeresen így történt. Ám ha ott a dolgozó minden hétvégén bemegy, 30 ezer forintra tud szert tenni egyetlen nap alatt. Ez egy városi közlekedési közszolgáltató cégnél jelentkező probléma volt, amely sofőr-, illetve villamosvezetői hiánnyal küzd. Akik ott, ebben részt vesznek, azoknak megéri bemenni dolgozni hétvégén. Az emberek azért vállalják, mert több pénzt szeretnének keresni, mert nem elég az a pénz a terveik megvalósításához, amennyit keresnek. Arra pedig nem várhat ez a munkavállalói csoport, hogy holnaptól megduplázódik a bére, és akkor már nem kell bemennie a hétvégén, mert nem fog megduplázódni. De holnap is meg kell élnie, és így több pénzt tud keresni.

Mi hiába hívjuk fel arra a figyelmét, hogy ezzel kizsákmányolja saját magát,  mert ő erre azt mondja, hogy lehet, de még mindig inkább itt teszi, mint hogy elmenjen mondjuk, hétvégén gályázni a kőművesek mellé. Az nehezebb munka is, mint az övé, meg ahhoz nem is ért igazából. Ezért, ha van lehetősége a saját munkahelyére bemenni, akkor ő ezzel élni fog, mert ezzel több pénzt tud keresni.

– A munkavállalók mekkora része lehet ilyen helyzetben, hogy valóban tisztességes túlóra-díjért dolgozhat a saját akaratából?
– Nyilvánvaló, hogy az elenyésző kisebbség. A többségtől nem kérdezik meg, a munkavállalók mintegy 80 százalékát ma a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják Magyarországon, és nem a multinacionális cégek. Ebben a szektorban a munkaügyi ellenőrzések statisztikái arról szólnak, hogy nem tartják be a jogszabályokat, szinte semmilyen módon nem vezetik a túlóra-nyilvántartásokat, vagy ahol mégis így tesznek, az ellenőrzéstől tartva a hónap közben összetépik ezeket. Ha kap is szabadságot a dolgozó, azokra a napokra, amikor szabadságon van, nem kap bért. Túlórát se fizetnek neki, 1400 forintot kap minden ledolgozott óráért, és ezért az órabérért annyit dolgozhat, amennyit akar, amennyit bír. Ez is benne van a mai magyar valóságban. Ezért érthetetlen, hogy arról folyik a vita, hogy most 400 órára kitolták az éves maximális túlórakeret.

A GKI a rabszolgatörvényről: nyugaton folyamatosan csökken a munkaidő | Magyar Hang

A németországi átlagos heti munkaidő 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Nálunk most is 39,8.

– És akkor mit lehetne tenni?
– Arról kellene inkább beszélni, hogy mennyit dolgoznak az emberek. Arról, hogy miként lehetne megakadályozni, hogy a végletekig kizsákmányolják saját magukat. A magyar emberek túlnyomó többsége nem 48 órát dolgozik egy héten, hanem ennél lényegesen többet. De ez nem csak a versenyszférában van így. Láthattuk, hogy a közhivatalokban is, Lázár János minisztersége idején, teljesen nyilvánosan mondta el a miniszter, hogy itt bizony dolgozni kell. Úgy fogalmazott, hogy „minket azért választottak meg, hogy dolgozzunk”, de hát ott is vannak jogszabályok. Vagyis ez sem teljesen törvényes keretek között történt. Tehát maguk a törvényalkotók is megsértették a törvényt. Éppen ezért ebben a helyzetben inkább szigorítani kellene a munkaügyi ellenőrzést, hogy az emberek ne zsigereljék ki saját magukat. A magyar átlag munkavállaló egészségi állapota rosszabb, mint a visegrádi négyekhez tartozó országok átlaga. A magyar munkavállalók várható élettartama is alacsonyabb valamivel, mint a V4-ek átlaga, és jóval alacsonyabb a nyugat-európainál. Akkor, amikor a magyar gazdaság legfontosabb erőforrása az élő emberi munka, mert se nyersanyagunk, se a földrajzi fekvésünk nem hoz minket előnyös helyzetbe, akkor valóban nagy kihívás, hogy miként lehet ezt a munkaerőt úgy felhasználni racionálisan, hogy az az egész magyar gazdaság, társadalom épülésére szolgáljon. Úgy semmiképpen sem, hogy kizsigereljük, hagyjuk, hogy továbbra is ilyen alacsony bérért dolgoztassák őket.

– És mindeközben törvényesítjük azt az állapotot, ami korábban jogszabálysértő volt.
– Pontosan. Így van. Azt a lehetőséget se adjuk meg, hogy az emberek kollektív védelmével ezen a káoszon, ezen a kafkai világon valamennyit enyhíteni lehessen. Mi, ugye, a szlovákokkal versenyzünk az autógyárak idetelepítésében. És valóban, a szlovákok már megteremtették a túlóra 30 hónapos elszámolásának a lehetőségét. Azzal a különbséggel, hogy ők sávosan emelik a túlóráknak, illetve az egy éven túli elszámolási időszakoknak az elszámolását. És Szlovákiában a munkavállalók, a kormány és a munkaadók képviselői közösen egyeztek meg arról, hogy hogyan lehetne működőképessé és biztonságossá tenni ezt a rugalmas munkaidő-pihenőidő beosztást.

– A szlovákok háromoldalú megállapodást kötöttek. Ezzel szemben nálunk a kormány odaállt a munkáltatók mellé, és az ő érdekeiknek megfelelően alakított a jogszabályon.
– Itt teljes mértékben erről lehet szó. Ráadásul, nem is a magyar munkáltatók mellé állt a kormány. Mert működik a makroszintű konzultációs fórum, a versenyszféra és a kormány konzultációs fóruma, ahol a hazai szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány képviselői vannak jelen, és ahol megfordult már ez a téma, de ott a szakszervezetek meglepetésére a magyar munkaadók képviselői azt mondták, hogy ők nem kérték ezt a módosítást.

A német cégek régi vágyát teljesítik Szijjártó szerint a túlórakeret növelésével | Magyar Hang

Régóta kérték, hogy a beruházásaikhoz mindig álljon rendelkezésre megfelelő létszámú munkaerő – mondta a külügyminiszter Düsseldorfban.

– És akkor ki kérte?
– Nyilvánvaló, hogy a külföldi befektetők kérték, és várják el a magyar kormánytól, tegyen valamit a munkaerőhiány leküzdésére, ami nem új jelenség, mert a gazdasági válságot megelőzően is jelentkeztek a problémák.

– De ebben az egészben az a durva, hogy miközben a külföldi befektetők kívánságára meg is valósította ezt a kormány, aközben azok a munkáltatók, akik a dolgozók 80 százalékát foglalkoztatják, nagyrészt szabálytalanul, kizsákmányoló módon, azoknak a tevékenységét részben törvényesítették. Sőt ahogy ön elmondta, ebben a szektorban még rosszabb helyzetben vannak a dolgozók, mint amit most a „rabszolgatörvény” megenged.
– A kis- és közepes vállalkozók nem kérték ezt a jogszabály-módosítást, ők eddig is magasról tettek a törvényi előírásokra, eddig is azt csináltak, amit akartak. Mondják is a kormány részéről: „Miért nem véditek meg ti, szakszervezetek a munkavállalókat?” De ilyen jogosítványaik a magyar szakszervezeteknek nincsenek. Korábban még beleszólhattak a munkaügyi ellenőrzések kialakításába, az elmúlt évek során még ettől a jogtól is megfosztottak minket. Ez tehát egy tudatos leépítése a magyar munkaerő kollektív védelmének, pontosan annak érdekében, hogy Európa egyik legrugalmasabb munkaerőpiacát hozzák létre, és ezzel csábíthassák ide a befektetőket. Azért, hogy munkát tudjanak adni a tömegeknek, hogy azok ne lázadjanak föl a mindenkori hatalom ellen.

– Miért is nem fognak fellázadni?
– Mert ez a gyakorlat, amiről beszélünk, ez egy sokéves létező gyakorlat. Az emberek túlnyomó többségének életében ez a mostani törvénymódosítás nem fog sok változást hozni. Ezért ebből népfelkelés nyilván nem lesz, mert az emberek azt mondják: „Ezen miért csodálkoztok? Most vettétek észre, mármint az ellenzék, hogy ilyen problémák vannak?” Ez már régi gyakorlat. Valóban a felháborító az, hogy legalizálják azt, ami a magyar gazdaságban évek óta gyakorlat.

A Nagykörúton ért véget a csütörtöki tüntetés | Magyar Hang

Több órás dulakodás volt a Parlament lépcsőjénél, többször is könnygázt fújtak a rendőrök, akiket dobáltak is. Aztán a Király utcánál körbevettek mindenkit. A Momentum alelnökét előállították.

– És ahhoz mit szól, hogy a munkaügyi jogvitákról olyan bíróság fog dönteni, ahova a bírókat a kormány egyik tagjának, az igazságügyi miniszternek a jóváhagyásával fogják kinevezni?
– Ennél komolyabb aggodalmunk vannak, mégpedig az, hogy meg fog szűnni a munkaügyi bíróság. Ezeket már régóta be akarják sorolni a polgári bíróságok alá. Évek óta csökken a munkaügyi bíróságokhoz fordulók aránya, ebből pedig arra a következtetésre jutott a politikai döntéshozatal, hogy ezekre a bíróságokra nincs is szükség.

– De vajon miért csökkentek le az ilyen ügyek? Talán azért, mert a munkavállalóknak már olyan mértékben csökkentek a jogaik, hogy már nincs is mit védeniük a bíróságon?
– Nézze, az hozzá kell tenni, hogy a szocialisták kormányzása idején – amikor azt hangoztatták, hogy ők a munkavállalók pártján vannak – a munkaügyi bíróságokon bevezették a munkavállalók által indított pereknél is a perköltséget. Ez nem változott azóta se, a vesztes per esetén a munkavállalóra is kiróhatják a perköltséget, korábban ez nem volt. Ezért mindenki nagyon meggondolja, hogy elkezdjen-e pereskedni. Ehhoz jött még, hogy 2012-ben lecsökkentették a munkavállalóknak járó kártérítés összegét, az egyéves távolléti díjban maximálták, ami nem az egyéves fizetéssel egyenlő, annál kevesebb. Ugyanakkor visszafelé is elsülhet a puska, ha a bíróság nem ad igazat a munkavállalónak, akkor neki is kártérítési kötelezettsége adódhat.

– Vagyis, akkor menjen a munkavállaló a bíróságra, ha nagyon igaza van?
– Ebből a szempontból a szakszervezetünknek, a Munkástanácsoknak nagyon fontos kapacitását köti le a jogsegélyszolgálatnak a fenntartása. Ezt tudjuk felajánlani a munkavállalóknak, ami regionális struktúrában, hálózatban működik, ezekhez lehet fordulni. Ezek nem látnak el bírósági képviseletet, de jogi tanácsokkal ellátják a hozzájuk fordulókat. Kollektív munkaügyi viták esetén is segítséget nyújtanak és a kollektív szerződések megkötése előtt is érdemes kikérni a szakmai véleményüket.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Torkos Matild
Torkos Matild
A Magyar Hang főmunkatársa

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,771lájkolóTetszik
2,389követőKövetés
16,718feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Elhallgatások és hazugságok – Magyar Hang-ajánló

Thuróczy Szabolcs-interjú. Lelepleződik „Tiborc”, a szalagmunkás riporter. Vannak anyák, akik maguk is árulják a drogot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Ki fog el kit? Geopolitikai játszma a tengereken

Nem mindennapi politikai huzavonának lehettünk tanúi az elmúlt hetekben.