A magyarok túlnyomó többsége a televíziót használja rendszeres hírforrásként, országos napilapot a lakosság alig néhány százaléka vesz csak a kezébe – derült ki a Medián és a Mérték Médiaelemző Központ friss felméréséből. Az 1200 személyes megkeresésen alapuló vizsgálat szerint, ha a lakosság politikai-közéleti témákban tájékozódna, elsősorban a televízióhoz fordul (71 százalék), ezt követi az internet, majd a rádió, a nyomtatott sajtót a sor legvégén találjuk. Ez utóbbiak közül is csupán az ingyenes vagy a bulvárlapok mozgatják meg az olvasókat (Lokál, Blikk, Bors), és bár a megyei hírlapok olvasottsága valamivel magasabb, mint országos társaiké, ezeket azonban csak a válaszadók mindössze 4 százaléka tartja hiteles forrásnak.
Ahogy a felmérés eredménye is mutatja, a nyomtatott sajtó nincs könnyű helyzetben Magyarországon. A példányszámok még a bulvárújságok esetében is zuhannak, a közéleti-politikai lapok piaca pedig a bezárások miatt szűkült be jelentősen. A Népszabadság és a Magyar Nemzet megszüntetése után megmaradt napilapok közül egyedül az állami hirdetésekkel alaposan ellátott Népszava olvasottsága számottevő (20 ezer körül). Erre akár legyinthetnénk is, mondván, világszerte megfigyelhető tendencia a nyomtatott sajtó visszaszorulása, ami tény, a magyarországi médiahelyzet azonban még ennek fényében is különlegesnek tűnik.
Az állam a Lokálnak szórja ki az év végi aprót | Magyar Hang
A 16 oldalas lapban a 13 oldalnyi kormányzati hirdetés mellé durván két oldalnyi piaci hirdetés és mindössze két cikkféle fért be.
Akár a régiónkat vizsgáljuk, akár távolabbra tekintünk, nem nagyon találunk olyan országot, ahol a közéleti napilapok ennyire jelentéktelen szerepet játszanának a társadalom életében. Bár a felmérések azt mutatják ki, a nyomtatott sajtó elérése a 2012-ben mért 37 százalékról 29-re esett vissza 2016-ra az EU országaiban (és ez az arány feltehetően azóta tovább romlott), a napilapok így is a magyar átlagok sokszorosát hozzák külföldön.
Az 5,5 millió lakosú Szlovákiában az SME a vezető közéleti napilap, nagyjából 30 ezer olvasóval, a legnagyobb példányszámban azonban északi szomszédunknál is a bulvárlapok fogynak: a Plus Jeden Dennek 40 ezres, míg a Novy Casnak 90 ezres az olvasótábora
– Az eladási számok folyamatosan csökkennek, az elmúlt tíz évben a legnagyobb napilapok összeladási száma 500 ezerről 300-ra esett vissza – mondta a Magyar Hangnak Lajos P. János, az Új Szó szlovákiai magyar napilap főszerkesztője. – Az igazán nagy gondot mégsem a példányszámcsökkenés jelenti, hanem az, hogy 2008–2009 környékén bezuhant a reklámok mennyisége a nyomtatott sajtóban – tette hozzá a főszerkesztő.
Milyen esélyei vannak a nyomtatott sajtónak a túlélésre? | Magyar Hang
Mik a piaci kilátások, és mi történik, ha az egyedi, nem központosított helyi nyomtatott sajtó eltűnik?
Hasonló adatokat és arányokat találunk Csehországban is, ahol szintén a bulvárlapok vezetik az eladási listákat. A 10,6 milliós országban a Blesk című bulvárújságból valamivel több mint 200 ezer fogy el naponta. A magyar arányokhoz képest egészen kis különbséggel követi ezt a Mladá Fronta Dnes közéleti napilap, amelyből 120–130 ezret adnak el, hasonló eredményt ér el a regionális Deník is, de még a harmadik számú Právóból is több mint 70 ezer megy el minden nap.
A nyomtatott lapok visszaesése talán a 40 milliós Lengyelországban a leglátványosabb. – A gazdasági válság hatására nagyot zuhant a napi- és hetilapok példányszáma, így a legtöbb újság az online kiadásba kezdett el befektetni – árulta el lapunknak Michal Gostkiewicz, a Gazeta Wyborcza egykori újságírója, a Wirtualna Polska online újság vezető szerkesztője. Hozzátette, a Gazetának jelenleg körülbelül 133 ezer online előfizetője van, a cél pedig ennek megháromszorozása.
A legolvasottabb lengyel napilap a Fakt, amelyet a német Bild mintájára indítottak 2003-ban. A tabloid lapból 240 ezret adnak el, csaknem kétszer annyit, mint a második helyezett Super Express című bulvárújságból. A legfontosabb közéleti napilap a már említett Gazeta Wyborcza, amelyből tizennégy éve még közel 700 ezer példány fogyott, mára ez a szám 100 ezer alá csökkent.
„Legyalulták a vidéki nyilvánosságot" | Magyar Hang
Hogyan lehet áttörni a központosított propagandán? Beszélgetés L. László Jánossal, a Nyomtass te is! projekt vezetőjével.
Régiónkból egyedül Horvátországban találni olyan médiumot, amely jó darabig ellen tudott állni a globális tendenciák szerinti drasztikus visszaesésnek. A négymillió lakosú ország vezető napilapja, a 2005-ben indított 24sete a gazdasági válság ellenére is növelni tudta bevételeit – 2014-es adatok alapján –, az újságból több mint 110 ezer példány fogyott el. De még a második helyen álló Vecernji list (60 ezer) és a harmadik Jutarnji list (57 ezer) is többszörösen túlszárnyalja a magyar országos lapok olvasottságát (még akkor is, ha belekalkuláljuk az elmúlt négy év csökkenő számait).
Szerbiában nem akadt a 24setéhez hasonló periodika. – Míg 2007-ben, azaz a gazdasági válság előtti évben 21 napilap jelent meg az országban, egy évtizeddel később már csak tíz, túlnyomórészt országos terjesztésű napilapot tartunk számon – válaszolta a Magyar Hang kérdésére Pressburger Csaba vajdasági magyar újságíró, a Magyar Szó egykori főszerkesztője. – A napilapok összpéldányszáma tíz év alatt nagyjából a felére csökkent. Szerbiában, ellentétben Magyarországgal, nincsenek jelentős regionális napilapok, a kizárólag Vajdaságban terjesztett Dnevniket és Magyar Szót is átlagosan mindössze néhány ezer példányban nyomják.
Lécci-lécci, csak a Fidesz! | Magyar Hang
A csend, rend, fegyelem idilli állapota csak addig kellemes, amíg az ember nem ütközik a Párttal (NER-rel). És itt jövünk, pardon, jönnénk mi, újságírók.
Van ugyanakkor több országos napilap, amely még ma is jelentős példányszámban fogy el: az Informer, a Blic, a Kurir, az Alo! – Ezek jelentős befolyást képesek gyakorolni a közvéleményre – árulta el Pressburger. – Bulvárlapokról beszélünk, amelyeknek a fő profilja mégis a közélet és a politika. Vannak kimondottan kormányközeli lapok, amelyek egy intésre lejárató kampányt folytatnak az éppen aktuális ellenség ellen. Elsősorban az Informerre és az Alo!-ra gondolok, amelyek eszközökben nem válogatva képesek a témákat feldolgozni.
Nyugatra indulva meglepetések érhetik az embert, ám hogy messzebbre ne menjünk, az osztrák médiapiac számait már talán felesleges is összevetni a magyaréval. A 8,7 milliós lakosú Ausztria legolvasottabb lapja a sok kritikát kapott bulvárújság, a Kronen Zeitung, amelyből – a 2016-os adatok alapján – naponta több mint 800 ezer példányt adtak el, de a közel 300 ezres Kleine Zeitung is figyelemre méltó (az ingyenes Heute 600 ezer fölötti számokat produkál). Mindezt úgy, hogy az olvasók az online felületeket sem hanyagolják. A napi 80 ezer példányban eladott közéleti napilap, a Der Standard honlapjának – amely az első német nyelvű hírportálként hivatkozik magára – megközelítőleg olyan látogatottsági adatai vannak, mint a legolvasottabb magyar hírportálnak. Eljátszva a számokkal, ez nagyjából olyan, mintha az Index az online felület mellett még naponta megjelentetne négy Népszava méretű lapot.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a 30. számban? Itt megtudhatja!
