Bár helyenként ott is döcög, ahol már működik, januártól valamennyi önkormányzat egységes informatikai rendszert (Application Service Provider, ASP) használ az országban. Utolsó körben több mint 150 hivatal – főként vidéki nagyvárosok és a fővárosi kerületek – csatlakoznak hozzá. Mivel ezen a központi informatikai rendszeren fut többek között az önkormányzatok adó-, ingatlanvagyon- és iratkezelő rendszere és a gazdálkodása is, az állami szervek az ASP-n keresztül „Nagy Testvérként” látnak bele a helyhatóságok működésébe, amit egyúttal monitoroznak is.
Azt is tudják, mikor megy szabadságra a takarító
A központosított rendszert emiatt kifogásolják leginkább a polgármesterek, többek között Wittinghoff Tamás budaörsi és Gémesi György gödöllői városvezető is, mindketten az önkormányzati autonómián esett újabb csorbának tartják. Gémesi György lapunknak azt mondta, nem az ellenőrzés a probléma, hanem hogy mindenre rá akarnak látni. Azaz azt is tudni fogják – jegyezte meg –, mikor megy szabadságra a takarítónő. Wittinghoff Tamás pedig arról is tájékoztatott, a budaörsi önkormányzatnál már jó ideje korszerű informatikai rendszert használnak, így esetükben – akárcsak másik 35 önkormányzatnak – lehetővé tették, hogy egy úgynevezett interface-en át csatlakozzanak az ASP-hez.
Gémesi György: Ki akartak csinálni, de rágósabb falat vagyok | Magyar Hang
A már felvett hitelek miatt van még egy nagyon komoly időzített bomba a hulladékgazdálkodási rendszerben – mondja Gödöllő polgármestere. A teljes interjú.
A rendszer – európai uniós pénz felhasználásával – 2012-ben közel 50 önkormányzat közreműködésével indult, majd fokozatosan fejlesztették. A nagy ugrást 2017 jelentette, amikor 1678 kistelepülés helyhatósága kapcsolódott hozzá. Több érintett jegyzővel is beszéltünk, az ő tapasztalataik inkább pozitívak. Akadtak ugyan panaszok, leállások, de mint egyikük megfogalmazta, „a rendszer gyermekbetegségei folyamatosan gyógyulnak”. A centralizációt ugyan maguk is érzékelik, és azt is, hogy a dolgozóknak a korábbitól több időt vesz igénybe egy-egy irat kezelése (például be kell szkennelni), de előnye is akad: a jegyzők is látják, hol tart egy-egy irat a hivatalon belül.
Közös könyvelés?
Az újonnan csatlakozó hivatalok köztisztviselői ezekben a hetekben is (ingyenes) képzésekre járnak, a régi felhasználók pedig elektronikus tananyagot kapnak. A rendszer kiépítésének költsége ugyan nem része az önkormányzati normatívának, csupán pályázati forrást fordíthattak egyes eszközökre. Gödöllő például pályázaton ugyan elnyert 9 millió forintot, de a rendszer beszerzése így is több tízmilliós kiadást jelentett az önkormányzatnak.
Trükkösen emelte harminc százalékkal az államtitkárok fizetését a kormány | Magyar Hang
A 2016-os törvény szerint a polgármesterek bérét is emelni kellett volna velük együtt, ezért választották a furmányos jogászkodást, hogy a településvezetők kimaradjanak.
A Magyar Közlöny egyik novemberi száma azonban a lehetséges irányt is kijelölte: januártól az államkincstár könyvel több önkormányzatnak az ASP-n keresztül. Később Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke egy egri konferencián – a Heves Megyei Hírlap tudósítása szerint – ezt próbaszolgáltatásnak nevezve azt is bejelentette: négy megye 50 önkormányzatától veszik át a könyvvezetést. A lépést azzal indokolta, hogy sok helyhatóságnál hiányzik ehhez a szükséges munkaerő és szakképzettség. Emiatt felerősödtek azok a félelmek, amelyek szerint a kis önkormányzatok megszüntetése ismét napirendre kerülhet.
Az állami normatíva csak átfolyik az önkormányzatokon
Üveges Gábor, az ötszáz lelkes Borsod megyei Hernádszentandrás polgármestere szerint azonban a 2018-as parlamenti választás eredménye alapján a kormánypártnak komoly bázist jelentenek a vidéki községek, ezért a kistelepülési önkormányzatiság látványos megszüntetésére nem számít, a feladatok további szűkítése viszont nem volna meglepetés. Mint mondta, az igazgatási feladatok szintjén némi átrendezés még észszerű is lehet, a gazdálkodásban viszont most sincs mozgástér. Mert – fogalmazott – az állami normatíva 90-95 százaléka csak átfolyik az önkormányzatokon (a bevétel meghatározott feladatra érkezik), sok településen a helyi adóbevétel minimális.
A polgármester szerint ezért is látnak egyre kevesebben fantáziát a településvezetésben, még akkor is, ha volna ötletük, miként lehetne víziót adni egy-egy apró falunak. Ráadásul – tette hozzá – a pályázatok esetében a szakértelmet sokszorosan megelőzi a hatalomhoz való lojalitás, ez pedig a szakembereket is távol tartja az önkormányzatoktól. Szerinte a kormánynak elő kellene állna elképzeléseivel, milyen jövőt szán az önkormányzatoknak, főként, hogy 2019-ben helyhatósági választásokat is rendeznek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a 31. számban? Itt megtudhatja!
