Nagyságrendileg tízezer család került utcára a statisztikák szerint az elmúlt három évben – írja a 24. A hírportál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása alapján közölt adatokat, ezek szerint legtöbb családot tavaly lakoltatták ki, ekkor több mint 3600-an kényszerültek elhagyni az otthonukat, de 2016-ban is mintegy háromezer család veszítette el otthonát. Az idei évre vonatkozóan még nincsenek végleges adatok, de októberig 2274 esetben lakoltattak ki az önálló bírósági végrehajtók.
Ugyan a legtöbb családnak sikerült elhelyezkednie barátoknál, rokonoknál vagy épp albérletben, de akadnak olyanok is, akiknek nem volt hova menniük, ilyen esetben pedig az illetékes gyámhivatalnak kötelessége a kiskorú gyermekeket kiemelni a családból és elhelyezni.
A végrehajtási törvény szerint a kilakoltatáskor kiskorú gyermek érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz. Ilyenkor az ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó kötelessége megkérdezni a családot, hogy van-e hova menniük. Ha nincs, a gyámhivatalnak be kell avatkoznia. Hogy mindez nem csupán elméleti lehetőség, azt bizonyítja egyrészt, hogy Schadl György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke korábban arról beszélt a még létező Magyar Nemzetnek, hogy minden évben akadnak olyan esetek, amikor a család nem tud hova menni, és a gyámhivatal – ha ideiglenesen is – gondoskodik a kiskorú gyermekek elhelyezéséről.
Elengedik az adósok kezét, újabb családokon már nem segít az eszközkezelő | Magyar Hang
Sokan abban reménykedtek, hogy a kormány nem bezárni fogja a NET-et, hanem bővíteni a rendelkezésre álló keretet.
Ilyenkor családok hullanak szét, de erről egyébként a karnak nincsenek hivatalos adatai, ahogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sincsenek. Családok éve ide vagy oda: a hírportál hiába fordult a tárcához közérdekűadat-igényléssel, nem tudtak érdemi választ adni a kérdésre.
Ismeretes, a Parlament fideszes többsége leszavazta azt a javaslatot, amely megtiltotta volna a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. Ennek értelmében az önkormányzatok kötelezettségévé tette volna a kilakoltatással fenyegetett gyermekes családok elhelyezését, emellett az önkormányzati ingatlanban élő, illetve lakáshiteles családok esetében is tiltotta volna a lakáskiürítés bírósági elrendelését, ha amiatt az érintettek utcára kerülnének. A javaslatot az A Város Mindenkié (AVM) csoport készítette, az Országgyűlésbe az LMP, az Együtt és a Párbeszéd politikusai vitték be.
Hullámvölgy előtt? Máig nem hevertük ki a hitelkatasztrófát | Magyar Hang
A Lehman Brothers tíz évvel ezelőtti csődjéhez kötik a nyugati világ egyik legnagyobb válságának kitörését. Vajon megismétlődhet a múlt?
A 24.hu egyesével kérte ki az adatokat 19 megyei és a budapesti kormányhivatal gyámhivatali osztályától, mivel sem az Emmi, sem a végrehajtók nem rendelkeztek adatokkal a kilakoltatott és állami gondozásba vett gyermekek számáról. Ugyan a megyei kormányhivatalok mind választ adtak a portál kérdéseire, ám a budapesti hivatal azt közölte, nem rendelkezik a kért információkkal. Ez pedig azért lett volna fontos, mert messze Budapesten történik a legtöbb végrehajtás és kilakoltatás, így a kapott adatok felemás képet mutathatnak. Az összesített adatok szerint a fővárost leszámítva az elmúlt két évben 8 gyerek került gyámhivatali gondozásba kilakoltatás miatt, közülük 4 kiskorút a családok évében emeltek ki a családjából. A budapesti adatok visszatartása miatt a hírportál a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.
