Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója december 7-én sajtóreggelin várta volna az érdeklődőket, hogy izgalmas háttér-információkkal szolgáljon az intézmény jövőjéről, az eseményt azonban két nappal a találkozó előtt váratlanul törölték. A főigazgató reggelije helyett egy rövid videót tettek közzé, amelyben a Kúria Kossuth téri épületét elhagyó Néprajzi munkatársai mutatták be, mit jelent a költözés előkészítése a gyakorlatban. Mivel az intézmény a Városliget „kapujában”, az Ötvenhatosok terén épülő új otthona december elején elnyerte előbb Európa, majd a világ legjobb középülete díját az egyik legjelentősebb nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson, a sajtóreggeli törlése meglepőnek tűnt, hiszen lett volna miről beszélni. Igaz, feltehetően nem csak az elismerés jelentősége került volna szóba, hiszen november végén kiderült: a hatóság hatályon kívül helyezte az új Néprajzi Múzeum építési engedélyét.
Az a bizarr helyzet állt tehát elő, hogy a világ legjobb középületének választott múzeum – amely nem mellesleg a díjkiosztó szervezet honlapja szerint Bukarestben épül! – munkálataival bizonytalan időre le kell állnia a beruházónak. Az ügyről Garay Klára, Podmaniczky-díjas városvédő aktivista számolt be a Facebook-oldalán – szúrta ki a Népszava november végén. Garay Klára a Magyar Hangnak elmondta, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyezte hatályon kívül az építési engedélyt, az indoklás szerint azért, mert az engedélyeztetési eljárás során a civil szervezetek és szakértőik számára nem biztosították a törvény által előírt iratbetekintési jogot. A döntés értelmében az V. kerületi kormányhivatalnak új eljárást kell lefolytatnia, és amíg ez nem zárul le, a beruházónak – érvényes engedély híján – le kell állnia a munkálatokkal.
Titkos külföldi tanulmányutak a Városliget Zrt.-nél | Magyar Hang
Százezer forintért mondják meg, hova utaztak a Városliget Zrt. munkatársai. Vagy nagyon sok helyre, vagy nagyon nem akarják elárulni.
A városvédő hangsúlyozta, a kormányhivatal törvénytelenül adta ki az építési engedélyt, és nincs kétségük afelől, hogy ezt újra meg fogja tenni, ebben az esetben azonban már nem eljárási hibára hivatkozva, hanem szakmai szempontból támadják meg a döntést. A városvédők álláspontja szerint ugyanis örökségvédelmi és tűzvédelmi aggályok egyaránt felmerülnek a Néprajzi Múzeum épületével kapcsolatban. Egyebek mellett hibás a lépcsők kiosztása, ami menekülés esetén komoly kockázatot jelent, de problémás az is, hogy a vízvételi helyek túl messze vannak az épület közepétől, így ha ott ütne ki a tűz, a tűzoltók nem tudnák megfelelő hatékonysággal oltani. Már ha egyáltalán elérnének az épülethez, a civilek szerint ugyanis a jelenlegi tervek alapján ez nem biztosított: a múzeum csak a Műcsarnok telkén keresztül lenne megközelíthető a tűzoltók számára, ami szintén ellentmond az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak.
„A Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. valamennyi feladatát a jogszabályoknak megfelelően végzi, beruházásait jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában hajtja végre, így természetesen a projekthez kapcsolódó fejlesztések – beleértve az új Néprajzi Múzeum kivitelezését is – jogerős és végrehajtható építési engedélyek birtokában valósulnak meg” – írta közleményében a Városliget Zrt. Emlékeztettek, az V. kerületi kormányhivatal 2017. május 31-én adta ki az építési engedélyt, majd 2017. december 18-án másodfokú határozatában megerősítette, így az jogerőssé, végrehajthatóvá vált.
Mi történik a Néprajzi Múzeumban?
Az elmúlt egy évben, a Kossuth téri épület kiállításainak bezárása óta, intenzív és komplex költözés-előkészítési munka folyik a Néprajzi Múzeumban. Kisfilmünk ebbe az izgalmas folyamatba ad rövid betekintést.
A Liget-projektért felelős állami cég elismerte ugyanakkor, hogy a szakmai tartalmat nem érintő formai, eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt a munkaügyi bíróság. Ez azonban nem befolyásolja a kivitelezési munkákat, hiszen – mint írták – a mélyépítési szakasz épp lezárult, a magasépítési pedig még nem kezdődött el, így amint a kormányhivatal korrigálja a hibát, minden folytatódhat tovább az eredeti tervek szerint. Arra nem tért ki a közlemény, hogy vajon valóban szabálytalanul adta-e ki az építési engedélyt a hatóság, és ugyancsak nem reagált a városvédők által felvetett szakmai aggályokra.
A munkálatok felfüggesztése mindenesetre tényleg nem tűnik valószerűnek. Már csak azért sem, mert november végén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala határozatban engedélyezte a kivitelezőnek a Néprajzi Múzeum építése során a zaj határérték túllépését. A 2019. május 30-áig érvényes határozat értelmében a nappali munkavégzés zajszintjét 60 decibelről (dB) 65-re emelte meg a hivatal, mivel a jelenlegi építési fázisban (résfalazás, cölöpverés, szerkezetépítés) nem tartható a törvényileg előírt küszöb.
Az engedély több szempontból is különös. Mindenekelőtt azért, mert bár a Városliget Zrt. közleményben hangsúlyozta, hogy a mélyépítési munkálatok befejeződtek, a járási hivatal határozata kizárólag mélyépítési munkákra vonatkozik, amelyek a dokumentum szerint jövő május végéig biztosan eltartanak. Ez alapján vagy nem zárultak le a munkák, vagy a határozat nem a múzeum, hanem a szomszédságába tervezett Dózsa György úti mélygarázs építésére vonatkozik, amelyről azonban nem esik szó a szövegben.
De akármi legyen is a célintézmény, a törvényi szabályozás alóli felmentést különösen érdekessé teszi a tény, hogy az építkezéstől néhány méterre, a Dózsa György út túloldalán egy idősek otthona működik, amely egészségügyi területnek minősül, és így a zajszint nem léphetné túl a 45 dB-t. Mivel a járási hivatal engedélyében éppen az idősek otthona melletti épületet adták meg referenciapontnak (vagyis ott nem lépheti túl a 65 dB-t), a munkálatok zaja vélhetően az intézményt is éppúgy érinti. Akárcsak a környéken álló házak lakóinak mindennapi életét.
17,5 milliárdért Tiborcz köre építheti a Magyar Zene Házát | Magyar Hang
Az ígéret szerint már majdnem egy hete épül az intézmény a Városligetben, de a közbeszerzésen csak ma hirdettek győztest.
A Néprajzi Múzeum immár nemzetközileg is magasan díjazott épületét a magyar Napur Architect Kft. tervei alapján építik fel, a tervek 1,8 milliárd forintba kerültek. A két végén kiemelkedő, középen a földbe süllyedő múzeum mélyépítési munkáit Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végezte el 2,5 milliárd forintért. Az épületet a közbeszerzési pályázatok másik nagy favoritja, a ZÁÉV Zrt. húzhatja fel közel 26 milliárd forintért.
Mindeközben a december elején közzétett videó tanúsága szerint a Néprajzi Múzeum szakemberei lázasan készülnek a költözésre, hiszen az intézménynek 2019 végéig el kell hagynia a Kossuth teret. Mivel az új épület addigra még biztosan nem lesz kész, a gyűjtemény a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba (OMRRK) kerül. Az egykori izraelita kórház területén felépülő „minden szakmai igényt kielégítő” komplexum átadását az épület februári bokrétaünnepén idén év végére ígérte Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere. A munkálatokra rálátó forrásaink már akkor jelezték, nem reális a 2018-as befejezés – amint azt a Magyar Nemzetben március elején megjelent cikkben ki is fejtettük. A Városliget Zrt. akkor nem reagált a megkeresésünkre, a Szépművészeti Múzeumból kapott tájékoztatás szerint azonban minden a terveknek megfelelően halad, és 2018-ban biztosan befejeződnek a munkálatok.
Lassan elfogynak a múzeumok | Magyar Hang
Bezárás, kiköltöztetés és elhúzódó felújítás – a nagy ígéretek árnyékában egyre kevesebb intézmény tudja itthon rendesen ellátni a feladatát.
– A Liget Budapest projekt a modern kulturális intézményektől elvárt összes XXI. századi szempontnak megfelel, sőt a fejlesztések Európa-szerte a legkorszerűbbnek számítanak – fogalmazott egy november végi konferencián Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. Elmondta, jó ütemben halad a Liget-projekt, így jövő év elején átadják a Szabolcs utcai központot. Vagyis immár hivatalosan sem tartható a 2018-as befejezés, ahogy azt tavasszal megírtuk.
A jövő év eleji átadás pedig nem jelenti automatikusan azt, hogy a Néprajzi Múzeum gyűjteménye egyből be is költözhet, hiszen a belső kialakítás is időt vesz igénybe, és még azt is ki kell várni, amíg az érzékeny műtárgyak számára megfelelő lesz a klíma az épületen belül. Mivel a több mint 200 ezer tárgyat őrző intézmény költözése a szakemberek szerint legalább egy, de inkább másfél évet vesz igénybe, a 2019 eleji átadás azt jelentheti, hogy a Néprajzi év végére nem tudja teljesen kiüríteni Kossuth téri egykori otthonát. A felfüggesztett építési engedély és a civilek további beadványai fényében pedig kérdés, mikor készülhet el a múzeum új épülete.
Már 300 milliárd forintnál tart a Liget-projekt | Magyar Hang
Baán László szerint csak idén pörög fel igazán a beruházás, információink szerint azonban komoly csúszások várhatók.
Mint korábban megírtuk, a Liget-projekt 2011-ben 10 milliárd forintról induló költségvetése idén nyáron átlépte a 300 milliárdot, és az elmúlt hónapok eseményeit figyelembe véve nem lenne meglepő, ha jelenleg nagy sebességgel közelítene a 350 milliárd felé. A közpénzek felhasználását nyomon követő K-Monitor számításai szerint ebből a keretből idén november végéig közel 150 milliárdot már el is költöttek. A közbeszerzési pályázatokat átnézve ismerős cégekre bukkanhatunk: a már említett Garancsi-féle Market több mint 30 milliárdot, a ZÁÉV 26 milliárdot, a Tiborcz István üzlettársa, Szeivolt István érdekeltségébe tartozó Magyar Építő Zrt. 17,5 milliárdot, míg a Tiborcz közeli barátjaként ismert Paár Attila vezette West Hungária Bau 6 milliárdot vihetett haza eddig. Úgy, hogy a Szabolcs utcai OMRRK kivételével a Liget-projekt egyetlen épülete sem emelkedett még a felszín fölé.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a 31. számban? Itt megtudhatja!
