Már elkezdték a szakszervezetek országszerte a munkahelyeken annak felmérését, hogy a dolgozók hány százaléka lenne hajlandó részt venni egy általános sztrájkban a köznyelvben rabszolgatörvénynek nevezett új szabályozás miatt. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Magyar Hangnak elmondta, hogy ismert az a felmérés, amely szerint a munkavállalók 83 százaléka elutasítja az akár 400 órányi túlmunkát is előíró törvényt, de az még kérdéses, hogy közülük mennyien vállalnák szervezett körülmények között a munkabeszüntetést is.
Habár az év utolsó időszakában szinte mindennapossá váló tüntetéseken állandó elem volt egy általános sztrájk követelése, ennek megszervezése egyáltalán nem egyszerű feladat. Kordás magyarázata szerint a parlament a 2010. utáni törvénymódosításokkal a közszférában gyakorlatilag ellehetetlenítette egy érzékelhető munkabeszüntetés lehetőségét, márpedig az érdekképviseletek mindenképpen törvényesen akarnak tiltakozni, úgynevezett vadsztrájkban egyáltalán nem érdekeltek. A versenyszféra más, ott ilyen szűkítés már nincs, ráadásul ha például a nagy autógyárak leállnak, az a GDP-re is hatással lehet. A sztrájkbizottságok egyébként már számos helyen felálltak, vagyis a háttér egy munkabeszüntetéshez megvan.
„A nagy stratéga, Orbán Viktor két óriási hibát követett el" | Magyar Hang
Schiffer Andrást, Vona Gábort és Tamás Gáspár Miklóst kérdeztük a túlóratörvény elfogadása miatti tüntetésekről.
A rabszolgatörvény miatti legközelebbi tiltakozásokat január 5-én tartják Budapesten és több vidéki nagyvárosban is, a szakszervezeti vezetők várhatóan a fővárosi megmozduláson jelentik majd be a sztrájkköveteléseiket – ezt már Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke mondta lapunknak. (A Momentum Pécsett már péntekre is demonstrációt szervez – a szerk.) Ebben lesznek az általánosabb érvényű, illetve az ágazati szintű elvárásaik is. Ha meglesz a megfelelő támogatottság, a sztrájk legkorábban január második felében vagy februárban valósulhat meg.
Jön a nyugdíjazási bumm, diploma nélküli tanárok lephetik el az iskolákat
A jövőben akár érettségizettekkel is pótolhatják a munkaerőhiányt – mondta a Magyar Hangnak Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke.
A szakszervezeti vezetők azt is hozzátették, hogy a sztrájk mellett különféle polgári engedetlenségi akciókban is gondolkoznak, de ezekről egyelőre konkrétumot nem akartak mondani. Csak annyit árultak el, hogy természetesen mindent törvényesen és a jogszabályoknak megfelelően csinálnak majd, és nyomásgyakorlásnak megfelelő lesz. – Elég kreatívak tudunk lenni, és elég kreatívak leszünk is – fogalmazott Kordás László.
Minimálbér-emelés: egyszerre sok és kevés | Magyar Hang
Jelenleg a havi 138 ezer forintból csupán közel 92 ezer forint marad a dolgozók zsebében, miközben a kifizetés a vállalkozónak csaknem 167 ezer forintjába kerül.
A Népszava értesülése szerint így fog kinézni a szombaton bejelentendő négy pont:
– Módosítsák a Munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a túlóratörvényt pedig vonja vissza a kormány.
– Béremelés. Két számjegyű minimálbér emelés, kafetéria visszaállítása, a közszféra béreinek rendezése.
– Sztrájkjog újraszabályozása, érdemi párbeszédet, előzetes egyeztetést várnak el a dolgozókat érintő törvények módosításánál.
– Rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása, a korengedményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszahozása, a megváltozott munkaképességű dolgozók tisztességes támogatásáig.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/1. számában jelent meg, 2019. január 4-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/1. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
