HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld „Ez a vidék h...

„Ez a vidék halálra van ítélve” – tenisszel, paprikával és dísztóval próbálnak túlélni

HIRDETÉS

Akár karácsonyi tanmesét is lehetne írni a két hátrányos helyzetű baranyai faluról, Besencéről és Bürüsről. Mert Besence ugyan kért, de nem nagyon kapott, amiből még nagy baj lehet. Bürüs viszont kért, kapott is, és ebből is majdnem baj lett.

HIRDETÉS

Nem tudni, hogy éhségében vagy unalmában tépte le fogaival a házáról a PVC-borítást a messziről felmosórongynak tűnő, sovány pulikutya, akit valahol Besence és Bürüs között láttunk. Teljesen mindegy, pontosan hol, mert ahogy az egyik baranyai településről autóztunk a másikba, minden utunkba eső falunak volt legalább egy olyan része, ahová tökéletesen illett volna a sovány puli meg a kutyaháza.

Ez a szerencsétlen, éhes jószág és széteső vacka ugyanis ugyanazoknak az évtizedes rendszerhibáknak a szimbóluma, amelyek a környéken valamennyi települést sújtják. Ugyanilyen jelkép a sok lelakatolt ormánsági templom, illetve a mobilbolt szürke, téli csöndbe élesen belehasító melódiája, és az üres buszmegállók is, amelyekről nehéz elhinni, hogy tényleg szoktak ott emberek ácsorogni.

Ez az a miliő, amit Besencén egy fiatal nő, Rozália úgy jellemzett, hogy „nehéz innen elindulni”.

„Lopni szégyen, kérni nem”

– Nem nagy összegekből élünk, ami azt illeti. Úgyhogy így karácsony előtt nem is jött rosszul ez a csomag, amit kaptunk – mondja egy helyi lány, aki szerint „ez nem koldulás, és különben is lopni szégyen, kérni nem”. Ő Ausztriába szeretne majd menni, de előtte még Győrbe megy, az Audi-gyárba. Ott állítólag nem nézik le az embert.

HIRDETÉS

„Sokkal több segélyt kapnak a gazdagok” | Magyar Hang

Egyáltalán nem igaz, hogy megszűnt volna a gyermekéhezés, mint ahogyan azt a kormány mondja – mondta a Magyar Hangnak Bass László szegénységkutató. A teljes interjú.

– Most őszintén, hát ki szeretne itt megöregedni? – kérdi, és szétnézünk az üres határban. A táj még így kopáran, szürkén is gyönyörű, de a mozgóbolt recsegő szignálja megtöri az idillt. A lány kismacskája játékosan túrni kezdi a vakondtúrást.

– Hátha talál valami kincset – próbálunk mondani valami vicceset. Vagyis inkább vigasztalót.
– Nem hiszem – mondja nevetve.
– Találunk még valakit itt az utcában, akivel tudunk beszélni?
– Hát, nem hiszem azt sem – mondja. Már nem nevet.

„Így nem jó”

Nagyokat hallgat Annus néni is, aki ötven éve él már a faluban, amikor arról kérdezzük, hogy mi hiányzik neki a régi Besencéről.

– A fene tudja. De így nem jó.

Harminchétezer forintos nyugdíjával nagy bajban van ő is, ezért örül, hogy nemrég kapott egy köbméter fát. De azért eljár az erdő szélére gallyakért, biztos, ami biztos.

Csendes hát ez a vidék, könnyen meghallani, ha valaki kiabál. Ignácz József, a 119 lelkes Besence független polgármestere márpedig igencsak hangos ember.

HIRDETÉS

„Kutya kötelességünk jelezni, ha rendszerhibára bukkanunk”

– Sokan csendben maradnak, és ez az alapvető probléma ebben az országban. Egy falu önkormányzatának együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, de kutya kötelességünk jelezni, ha rendszerhibára bukkanunk. Csak sajnos a polgármesterek közül kevesen gondolják így, ezért az történik a végeken, amit Budapesten kitalálnak.

Ignácz József, Besence polgármestere (Fotó: Farkas Norbert)
Ignácz József, Besence polgármestere (Fotó: Farkas Norbert)

A helyzet Ignácz szerint most úgy áll, hogy az egyik ilyen javító szándékú vészjelzésért az egész falut büntetik. A tavaszi rezsicsökkentés kapcsán ugyanis arra hívta fel a köz figyelmét, hogy ebből éppen a fával fűtő rászorulók jelentős része maradhat ki. Az eredeti javaslat ugyanis úgy hangzott, hogy minden háztartás számára 12 ezer forinttal csökkentik a rezsit. A kormányrendeletben viszont már gázszámlában történő jóváírásról volt szó. Végül kiterjesztették a kedvezményt a nem gázzal fűtőkre is, de csak azok a településekre, ahová nincs bevezetve a gáz. Besencére ugyan be van vezetve a gáz, az ingatlanokba már nincsen.

„Köszönjük Orbán Viktor, hajrá Fidesz!”

– Joggal vontak kérdőre a falubeliek, hogy hol van a 12 ezer forintjuk, amikor Orbán Viktor megmondta, hogy az nekik jár. Tájékozódtam, majd írtam mindenkinek egy levelet a faluban, aminek a végére tettem egy cinikus megjegyzést – meséli mosolyogva Ignácz József.

– Mi volt az?
– „Köszönjük Orbán Viktor, hajrá Fidesz!” El is kezdett a közigazgatási hivatal vizsgálódni, volt, aki fel is jelentett. Vadidegenektől kaptam számon kérő e-maileket. Igazi fordulatot akkor vett az ügy, amikor az LMP társelnöke közreműködésével parlamenti szintre emelkedett. Keresztes László Lóránttal több sajtótájékoztatót tartottunk közösen, aminek eredményeként úgy módosították a rendeletet, hogy kiterjesztették azokra a háztartásokra is, ahol van vezetékes gázhálózat, de az ingatlan nincs csatlakoztatva rá. Ez az intézkedés 4,5 milliárd forintba került a kormánynak.

„Iskola sincs, tanár sincs, pap sincs”

– Hány embert érint Besencén a szociális tűzifaprogram?
– Mindenkit – mondja a polgármester, mintha ez magától értetődően természetes lenne. – Ez egy zsákfalu, ahol nincs munkahely, nincs rendes iskolai végzettsége az embereknek. Mondjuk, iskola sincs, tanár sincs, pap sincs.

Szép falu egyébként, csak télen kicsit szürke. A tűzifát tehát megkapták a besenceiek. A polgármester kiállása után azonban nem kaptak egyetlen fillért sem az önkormányzatok működésére elkülönített 11 milliárd forintnyi rendkívüli támogatásból, amelyre azok a települések pályázhatnak, amelyeknek saját bevételei nem fedezik a működtetési költségeket.

– Mindezt azért furcsállom, mert azok a falvak kaptak pénzt, amelyekkel közös hivatalt, óvodát működtetünk, így ugyanaz a jegyző adta be a támogatásra pályázatot. Amikor megkaptuk az elutasító határozatot, fel is hívtam a Belügyminisztériumban az ügyintézőt és megkérdeztem, hogy ez most szubjektív döntés eredménye-e. Azt mondta, hogy igen, mire én visszakérdeztem, erre szabadkozni kezdett, hogy az objektív és a szubjektív fogalmakat mindig keverni szokta. De ez biztos nem az ő sara, ezt a döntést, ezt egészen biztos, hogy máshol hozták meg.

HIRDETÉS

„Nem koldulunk, ha kapunk pénzt, azt értelmes dologra költjük”

Besence összesen 1,2 millió forintot. És hogy mire kell a pénz?

– Nézzük meg! – javasolja. Csányoszróba megyünk, a Napsugár óvodába, főleg ennek az intézménynek a működési költségeire kellene a forrás.

– Nem koldulunk, ha kapunk pénzt, azt értelmes dologra költjük – mondja a besencei településvezető. A falujában már nincs óvoda, onnan is ide járnak át a gyerekek. Mind a négy. Összesen egy csoportnyi gyerek jár ide három faluból. Két csoportszoba is van, de hogy ilyen kevesen vannak, az egyiket kinevezték alvós szobának.

A csányoroszrói óvoda (Fotó: Farkas Norbert)
A csányoroszrói óvoda (Fotó: Farkas Norbert)

Az óvoda vezetője, Fábián Tünde vezet körbe minket. Szavaiban szinte pontosan ugyanannyi a büszkeség, mint a szomorúság. Az óvoda akkor kerülne igazán nagy bajba, ha egy nyugdíjba vonult óvónő fizetési meghagyást nyújtana be azért a prémiumért, ami amúgy törvény szerint jár neki, azt ugyanis nem tudták kifizetni, hiszen a rezsiköltségek kigazdálkodása is gondot okoz.

„Majdnem csonka családok”

– Ha bezárna az óvoda, nekünk még lenne helyünk, mert a környéken óvónőhiány van. De mi lenne ezekkel a gyerekkel? Pont nekik, hátrányos helyzetűeknek segít az elindulásban egy ilyen nagyszerű hely. Per pillanat a törvényi előírásoknak éppen megfelel a létszám. Persze tény, egyre kevesebb a gyerek az ormánsági falvakban, de aki még itt van, azok közül is sokaknak az apukája már külföldön dolgozik.

– Tudunk olyanról is, ahol most csere lesz. Apuka hazajön, és az anyuka megy ki dolgozni külföldre négy hónapra. És bizony látjuk, milyen nehéz a gyerekeknek ezekben a majdnem csonka családokban.

„Hogy mi lesz a gyerekekkel? Hát, az biztos, hogy osztrákok lesznek” | Magyar Hang

Életképek az Ausztriában dolgozó magyarok mindennapjaiból a Fertő tó osztrák oldaláról.

Besence polgármestere most abban bízik, hogy a két ünnep között kapnak majd egy SMS-t, hogy mégis megérkezett a Belügyminisztériumtól a rendkívüli támogatás. 2006 óta vezeti a falut, azóta ez támogatás volt mindig a legnagyobb segítségük. (A riport megírása után kaptak 600 ezer forintot, az igényelt összeg felét – a szerk.)

„Ez a vidék halálra van ítélve”

Ezenkívül pedig megpróbálnak mindent. Például elhozni Besencére a teniszt és az erős paprikát. Ignácz évekkel ezelőtt Barcelonában látta, hogy kertészetet, teniszpályát, autómosót, varrodát működtető cégek adókedvezményekért cserébe fogyatékkal élőket alkalmaznak a munkára egy alapítványon keresztül. Ezt szerette volna kicsiben lemásolni, a sajtó azonban kifigurázta a zsákfalu salakpályáját.

A falu végén most is ott van a pálya, amiről Ignácz állítja, hogy nyaranta ma is játszanak rajta a besenceiek – el is hisszük neki, ugyanis nem veri fel a gaz. Ellentétben az iskolával, ami olyan megkapó épületben kapott helyet, hogy még a rozsdás Kádár-címer sem csúfítja el. Már az ereszcsatornájában vert gyökeret az ecetfa. Ugyanaz lett az iskola a sorsa, mint mellette a lelakatolt templomnak.

A besencei teniszpálya (Fotó: Farkas Norbert)
A besencei teniszpálya (Fotó: Farkas Norbert)

– Öt-tíz éve eljött még a tiszteletes kéthetente Csányoszróból. Ma már ott sincs pap, sőt még Sellyén sincs. És a katolikusoknak sincs már plébánosa Vajszlón. Ez a vidék halálra van ítélve – sommáz.

„Nagyon gyenge, vége van”

Ignácz nemcsak az elegáns teniszben látta meg a felemelkedés lehetőségét, hanem a kemény munkával járó fóliázásban is. Egyfajta kovászként, ahogy fogalmaz, mert ők már akkor csinálták a „közfogit”, amikor még nem is volt országosan kiterjesztve. Az önkormányzat beszállítója lett a kecskeméti Univernek, úgyhogy az Erős Pistába Besencéről is kerül paprika. A falu másik végén meg is találjuk a zöldségekkel díszített kisbuszt, amellyel az árut Baranyából az Alföldre viszik.

Flaszter 17. – Milyen az igazi vidéki Magyarország? | Magyar Hang

Dévényi István e heti vendégei: Lukácsi Katalin közéleti aktivista és Grimm Balázs, a Magyar Hang újságírója.

– Amikor elkezdtük, azt hittem, tíz év alatt eljutunk majd oda, hogy a besenceiek a maguk javára fordítják megszerzett tudást, vagyis saját termelésbe fognak. Még vissza nem térítendő támogatást is adtunk volna. Mentünk is az Alföldre tanulmányútra, ahol mutattam is, hogy egy zsebkendőnyi területen felállított fóliából mennyi nyereséget lehetne termelni, de ez sem indította be a helyiek fantáziáját. A legegyszerűbb lenne azt mondani, hogy lusták, de ez nem igaz.

– Szerintem a téeszes világszemlélet meg a mostani politikai légkör kiöli az emberekből a felelősségvállalás és a kockázatviselés képességét. A közmunkaprogramnak is az a mondanivalója, hogy te csak ne gondolkodjál, majd mi megmondjuk neked, mi lesz a jó.

Besence azon kevés ormánsági települések egyike, ahol van még bolt és kocsma. Kőbolt és kőkocsma, ugyanabban a pléhajtós, fafűtéses épületben. Kávét innánk, de az nincs. A helyiség kong az ürességtől. A polcokon csak itt-ott bukkan fel egy-egy áru. A forgalomról érdeklődünk.

Besence büszkesége, a még működő vegyesbolt és kocsma. Az eladó szerint azonban már nem sokáig bírják, mert alig van forgalom (Fotó: Farkas Norbert)
Besence büszkesége, a még működő vegyesbolt és kocsma. Az eladó szerint azonban már nem sokáig bírják, mert alig van forgalom (Fotó: Farkas Norbert)

– Nagyon gyenge, vége van – mondja lemondóan az alkalmazott, aki nem érti, miért nem törődik az önkormányzat a bolttal. – Óránként jön be a mozgóbolt, hitelt ad a vásárlóknak, így nem járnak hozzánk. Igazán kitilthatnák őket innen, mint más polgármesterek.

„Pedig itt még munkalehetőség is lenne”

Mozgóbolt Bürüsre is jár. Senki nem lép ki hozzá a 60 fős faluban, amelyről a minap megjelent egy cikk, hogy nincs itt már se kocsma, se bolt, ezért Bürüs várja az adományokat.

– Ez így igaz, de a cikk azt sugallta, hogy fizetésképtelen állapotban vagyunk, pedig van tartalékunk, ahhoz képest bőven, ami egy ilyen kis faluban szokott lenni – meséli Korlat Irén polgármester. A hivatali épület a település kultúrháza, könyvtára, internetpontja is egyben, amit a településvezetője saját bútoraival rendezett be. Ahogy Kolat Irén fogalmaz, a környéken nagyon sok az olyan család, ahol elkél az adomány. Úgyhogy hiába horgadt fel Bürüs első lendületre, hogy azt írta a média, „koldulnak”, mindenki elfogadta az adományt, amit az Age Of Hope szerzett a falunak. Sokan úgy élték meg, hogy az írás azt sugallja, nekik emiatt szégyenkezniük kellett volna.

Korlat Irén, Bürüs polgármestere (Fotó: Farkas Norbert)
Korlat Irén, Bürüs polgármestere (Fotó: Farkas Norbert)

– De ez nem csak Bürüsön lenne így – mondja a polgármester, aki elmeséli, hogy mekkorát változott ez a falu.

– Az öregek kihaltak a falvakból, a helyükre olyanok jöttek, akik a könnyebb élet lehetőségét keresték, nem kértek a küzdelmes parasztsorsból. Régen itt minden háznál voltak jószágok, művelték a kerteket, ma öt háznál van talán tyúk, szarvasmarha kettőnél, egynél disznó. Pedig itt még munkalehetőség is lenne.

– Ott van Szigetváron a konzerv- vagy a cipőgyár. Egyik közmunkásunk elment oda dolgozni, mire másnap közölték vele, hogy többet nem kell jönni.

„Az itt élők épültek le”

– Miért, leépítés volt?
– Inkább az itt élők épültek le. Itt ugyanis nem működik a lifelong learning, vagyis az élethosszig tartó tanulás. Velem együtt három embernek van érettségije a faluban. Van olyan lakosunk, aki nem tud írni-olvasni. Pedig hát a XXI. században vagyunk

Bürüsön nincs se iskola, se óvoda. A közeli Kétújfaluban van mindkettő, ezeket kilenc (!) település tartja fent, viszont itt külön, a korosztályuknak megfelelő egységes osztályba járhatnának a gyerekek, ahol a korosztályuknak megfelelően tudnának velük foglalkozni. Viszont járnak bürüsi diákok a közeli Hobol iskolájába is, de ott összevontan működik az első és a harmadik osztály.

Minden bezárt a faluban, hát kaptak egy szökőkutat | Magyar Hang

Négy évvel ezelőtt, amikor polgármesterré választották Hegedűs Zsuzsa munkatársát, még azt hitték a helyiek, mintafalu lesz a baranyai Rózsafából.

Amíg az osztály egyik felének van hangos órája, addig a másiknak csendes órát tartanak. Vagyis amíg az egyik fele az osztálynak írásbeli feladatot kap, addig tud a tanárnő foglalkozni a másik csapattal. Aztán cserélnek.

Hát ebből nem is lesz lifelong learning soha…

A felnőttképzésekkel is akad probléma. Egy bürüsi közmunkás például négy általános iskolai végzettségét úgy fejelte meg, hogy egy féléves tanfolyamon elvégzett két osztályt.

– Papírokat adunk az emberek kezébe… – itt a polgármester nagy szünetet tart, majd folytatja – tartalom nélkül. Három hónap alatt képzik őket takarítónőnek, kőművesnek, de ezzel a piacképtelen papírral ugyanúgy nem tudnak elhelyezkedni.

Ahogy Besencén, úgy Bürüsön is megpróbálnak mindent. Minden bürüsi lakos kap 10 ezer forintot karácsonyra, évente egyszer pedig elviszik őket ingyen kirándulni, moziba, színházba, csak fel kell ülni a helyieknek a buszra. Ám még ezt sem teszi meg mindenki.

„…már ha egyáltalán találkoznak velük”

– Most építettünk egy a tavat, mert mindenhol ott vagyok, ahol pályázni lehet – mondja a polgármester, aki úgy véli, Bürüsnek a turizmuson kívül nincs más jövője. Ezért rendezik meg a Kelt Tészta Fesztivált és a babfőző versenyt. Legutóbb annyian jöttek, hogy egy napra megtízszereződött a falu létszáma. Kolat Irén szerint ebbe kell energiát és forrást fektetniük, meg kell őrizni azt, amit még megtudnak, különben elmennek a helyiek.

„Mindenki benne volt a ház széthordásában! Vitte a fát az egész sor” | Magyar Hang

Csak három kisvaszari ül a vádlottak padján, pedig egy egész utca hordta szét a házat.

Nincs megtartó ereje a falunak: harminc év alatt öt-hat ház is eltűnt, elbontották őket. Ennek ellenére itt is ugyanúgy elcsodálkozunk, mint Besencén, amikor a polgármester szinte ugyanazokkal a szavakkal búcsúzik tőlünk.

A bürüsi dísztó (Fotó: Farkas Norbert)
A bürüsi dísztó (Fotó: Farkas Norbert)

– Beszéljenek csak a falubeliekkel persze, már ha egyáltalán találkoznak velük.

Így Besencét háromszor jártuk be, Bürüst kétszer, mire civillel találkoztunk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 32. számában jelent meg, 2018. december 21-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még az ünnepi számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Tompos Ádám
Tompos Ádám
„Az igazság odaát, a valóság odakint van”

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,937lájkolóTetszik
2,832követőKövetés
18,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„A világ kezd totálisan meghülyülni” – Magyar Hang-ajánló

Presser Gábor- és Stefano Bottoni-interjú. Riport a határról és az épülő tiszaújvárosi konténervárosról. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek