Nem sokat adnak a munkaügyi szabályokra a munkáltatók, a munkaidő elszámolására pedig egyre kevesebbet. Ez abból látszik, hogy a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztályának jelentése szerint egyre több embert érintenek a szabálytalanságok.
A beszámoló szerint ugyanis a tavalyi év első háromnegyed évében
14 ezer 998 dolgozót érintettek a munka- és pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságok, addig egy évvel korábban még 13 ezer 762 személyt. A szabálytalan túlmunkával leginkább a gép- és a feldolgozóiparban és a kereskedelemben buktak le a munkáltatók.
A munkaidőkeretben foglalkoztatottaknál a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása jelentett gondot. Ez azért probléma, mert a munkavállaló és a hatóság számára is ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és annak ellentételezését is. Rendkívüli munkavégzéssel összefüggő szabálytalanság miatt viszont ritkábban intézkedett a hatóság. Ez részben abból adódik, hogy a jogsértést hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével leplezik a munkáltatók. Ám ha mégis szabálytalanságra derül fény, az rendszerint több dolgozót érint, és a rendkívüli munkavégzés éves felső mértékének túllépését jelenti. Például a gépiparban 2570 munkavállaló foglalkoztatásánál találtak a revizorok ilyen szabálytalanságot, a feldolgozóiparban pedig 581 dolgozót érintett.
Cáfolja Orbán Viktor szavait a szakszervezeti vezető | Magyar Hang
Bizony a munkaidőkeretben foglalkoztatottaknak csak az időszak végén számolják el az esetleges pluszóráit, hiába állítja ennek ellenkezőjét a miniszterelnök.
A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések azonban elfedik a munkabérrel, munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. Így nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem. Ilyen esetekben a munkavállalók alapvető jogai sérülnek – állapította meg a munkaügyi főosztály.
A beszámoló szerint egyébként az ellenőrök összességében a vizsgált több mint 13 ezer munkáltató 70 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot. Ám a munkavállalók sem feltétlenül szabálykövetők: az ellenőrzött 54 ezer munkavállaló 68 százalékánál szintén voltak gondok. A legtöbben azért buktak meg, mert egyszerűen nem voltak bejelentve. Az ellenőrzéseken a legtöbb feketemunkás az építőiparban (38 százalék) és a vendéglátásban bukott meg. A feketén dolgozók aránya két százalékpontos romlást mutat az egy évvel korábbi adathoz képest. A többi vizsgált ágazatban – mezőgazdaságban, feldolgozóiparban, gépiparban, kereskedelemben és a személy- és vagyonvédelem területén is – ugyanakkor csökkent a feketefoglalkoztatás aránya.
Az Orbán-kormány szerint a munkaadók és a szakszervezetek egyezkedjenek a rabszolgatörvényről | Magyar Hang
Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentette, a kabinet nem állít fel tárgyalódelegációt.
Közben a Népszava ma arról írt, hogy mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki a Publicus Intézetnek a lap számára készített felméréséből. Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte.
