HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Akinek sikerü...

Akinek sikerült korszakot alkotnia

HIRDETÉS

Nekem ápolnom kell a művészlelkeket, simogatva vagy kicsit erélyesebben fellépve, hogy az jöjjön ki a filmből, amit korábban elképzeltünk – fogalmazott Andy Vajna a HVG-nek 2012-ben. A nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos producerként érkezett haza, Magyarországra, és ebben a minőségében dolgozott haláláig.

HIRDETÉS

Munkája a kezdeti toporgás után látványos eredményekhez vezetett: a magyar filmek tucatnyi díjat hoztak el a legfontosabb nemzetközi mustrákról, és nem csak a szakma, de a közönség is rátalált a felügyelete mellett készült alkotásokra, így a filmmogul végül beváltotta kinevezésekor tett ígéretét, hogy visszacsalogatja a nézőket a moziba. Sikerének meg is lett az eredménye, Vajna komoly tűz alá került az elmúlt hónapokban, bár a támadás nem éppen onnan érte, ahonnan számíthattunk rá, a producert a kormánymédia, elsősorban a Magyar Idők és a Pesti Srácok igyekeztek kikezdeni minden lehetséges eszközzel.

Meghalt Andy Vajna

Vádlói közül sokan még megmentőként ünnepelték, és talán nem is túloztak akkor sokat. Vajnát 2011-ben nevezték ki a katasztrofális állapotban lévő terület kormánybiztosává. A filmtámogatási rendszer a 2010-es kormányváltás idején már alig tudta leplezni a korábbi működésének súlyos anomáliáit. A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) egyik botrányból a másikba zuhant, a 2002 óta működő szervezet többmilliárdos adósságot halmozott fel, a rendőrség pedig többrendbeli hűtlen kezelés és annak kísérletének gyanúja miatt indított nyomozást a közalapítvány tevékenységével kapcsolatban.

A kormány 2011 májusában döntött a MMKA utódja, a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) felállításáról, a csúcsszerv élére Havas Ágnes, Vajna kormánybiztosi tanácsadója került. Ezzel új alapokra helyezték a mecenatúrát. A filmes támogatásokról korábban egy kuratórium és több szakkollégium döntött, a filmalapnál egy öttagú bizottságra bíztak mindent, de a végső szó Andy Vajnáé volt.

Hasta la vista, Andy! – Barátjától búcsúzik Orbán | Magyar Hang

„A legnagyobb magyar filmproducertől búcsúzunk. Hasta la vista, Andy! Köszönök mindent, Barátom!” – ezzekkel a szavakkal búcsúzott Orbán Viktor Facebook-oldalán Andy Vajnától. A kormányfő a spanyol nyelvű búcsút Vajna produceri életművének egyik meghatározó darabjából, a Terminator 2-ből kölcsönözte. Tudjuk, hogy mindenki kér… …tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk.

Az átmenet nem volt zökkenőmentes. Számos alkotó ment neki az új rendszenek, nyíltan bírálva a kormánybiztost, a leghangosabb ellenzőnek Tarr Béla bizonyult, a rendező 2012-ben a berlini filmfesztiválon úgy fogalmazott: a filmalap politikai erővel jött létre, és nem demokratikus, mert nem a szakma választotta meg a kurátorokat, hanem „egy személyben a Rambo és a Terminátor producere”. Vajna egy évvel később a Screen Dailynek nyilatkozva hangsúlyozta, kezd belefáradni Tarr üres szavaiba és gondolataiba a magyar filmiparról.

Üres szavak vagy sem, a filmipar csak nem akart beindulni: 2013-ban és 2014-ben még a nagy múltú filmszemle is elmaradt, mert nem volt mit bemutatni. S bár született néhány közönségsiker, mint a Coming out, a Liza, a rókatündér, az Argo 2 vagy a Megdönteni Hajnal Tímeát, és fesztiválsikerek is akadt –  a Csak a szél Berlinben, a Fehér isten Cannes-ban, A nagy füzet és a Szerdai gyerek pedig Karlovy Varyban nyert komoly díjat –, a nagy áttörés elmaradt. Egészen a Saul fia bemutatójáig.

A sikerszéria egy egészen valószínűtlen produkcióval indult. Amikor a Magyar Nemzetben igyekeztünk feltárni a magyar filmipar kezdeti botladozásait, egymástól függetlenül több filmes szakember is megjegyezte, hogy Nemes Jeles László filmje egyáltalán nem nyerte el Vajna tetszését, állítólag egy ponton kijelentette, egy vasat se adjanak többet az alkotóknak. Páratlan szimatát méltatja azonban, hogy a Saul fia végül mégis elkészült, és kizárólag a Filmalap támogatásából, hiszen többek között Németország, Franciaország és Izrael is elzárkózott a támogatástól. Az egymás után elnyert elismerések – Cannes-i Filmfesztivál nagydíja, az Aranyglógusz és az Oscar-díj – nem csupán az addig szinte ismeretlen rendező pályáját robbantották be, de a kormánybiztos működését is legitimálták visszamenően is.

Így hiába is kérte volna bárki számon Vajnán, hogy korábban 300-500 ezres nézőszámokról beszélt, a magyar film felkerült a nemzetközi ipar térképére. Nem számított, hogy a 2015-ben bemutatott tizenöt új magyar film össznézettsége alig haladta meg a félmilliót, és volt jó pár látványos bukta is: a csaknem egymilliárdból (ebből 790 milliós állami támogatásból) készült Veszettek például a tízezres nézőszámot sem érte el. Ezzel Goda Kriszta alkotása okozta a legnagyobb csalódást, ám a legtöbb produkció még a gyártási költség töredékét sem hozta vissza. A 210 millióból készült Parkolóra háromezren sem voltak kíváncsiak. Az éjszakám a nappalod összesen majdnem 290 millió forintot kapott, és így szedett össze három és fél ezer nézőt. A Hajnali láz, amelynek könyvváltozata nagy siker lett, alig négyezer nézőt csábított a mozikba, holott csaknem 320 millió forintot kapott összesen. De a kis híján 300 milliós költségvetésű Víkend is szerényen teljesített a maga 16 ezer nézőjével, pedig a thrillertől sokkal többet vártak. Az Oscar-díj fénye mellett ezek az adatok máris sokkal kedvezőbbnek tűntek.

– A lényeg, hogy a filmes szakma csendben legyen, és most már nem háborog senki – nyilatkozta 2016-ban egy neve elhallgatását kérő producer a Magyar Nemzetnek. – A nézettség nem szempont, a focimeccseken sincs néző, mégis egymás után épülnek a stadionok. Vajna helyzete stabil, élvezi a miniszterelnök és a szűk holdudvar támogatását – tette hozzá.

És Andy Vajna valóban élvezte a bizalmat. Szinte heti rendszerességgel tűnt fel Habony Árpád oldalán, ami a NER álmoskönyve szerint szerencsés csillagállásra utal, és Orbán Viktor társaságában is többször mutatkozott, ahogy azt felesége, Vajna Tímea gondosan meg is örökítette a közösségi média felületein. Annak idején több filmes forrásunk is hangsúlyozta, a kormánybiztos számára a filmipar csak egy apró szelete magyarországi működésének, ami Vajna tevékenységeit elnézve logikusnak tűnt. A producerből az állam monopol helyzetben lévő kaszinótulajdonost kreált azzal, hogy első lépésként 2013-ban betiltották a nyerőgépeket, amelyeket attól kezdve csak játékbarlang-koncesszióhoz kötve lehetett üzemeltetni. Ilyet pedig csak két vállalkozó, Vajna és Szima Gábor nyert el. Versenytársak nélkül a kaszinók hatalmas pénzt termeltek, Vajna cége, a Las Vegas Casino Kft. 2017-ben már több mint 7 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt.

A kormánybiztos 2015-ben szerezte meg a TV2-csoportot az állami tulajdonú Eximbanktól kapott közel 7 milliárd forintos hitelnek is köszönhetően (a bank később még egy 1,2 milliárdos hitelt is folyósított a csoport számára). A megvásárlást követően a második számú kereskedelmi csatorna a kormánypropaganda egyik legfőbb közvetítőjévé vált. Mindezek ellenére azonban Romániából sugárzott, Vajna ugyanis dél-keleti szomszédunkba vitte a csatornáit, hiszen így azok nem a magyar, hanem a román médiahatóság felügyelete alatt állnak, ezzel könnyebben elkerülhetővé váltak a büntetések és korlátozások. A döntés értelmében azonban az adót is Romániában fizeti be.

Hasta la vista? Mi folyik a filmalap körül? | Magyar Hang

Mintha csak az ellenzék nyerte volna a választásokat. A harmadik kétharmad után legalábbis ez lehet az érzésünk, ha megnézzük az állami intézmények ellen indított sorozatos támadásokat.

Média-portfóliója mindeközben rádiókkal és újságokkal is bővült: bevette a Bors és két vidéki lap, a Délmagyarország és a Kisalföld szerkesztőségét is, Rádió 1 nevű rádiója pedig folyamatosan szorította ki a konkurenciát országszerte, s a Class FM elhallgattatásával már csak az állami adókkal versenyzett. A nagy állami médiaholding, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozása pillanatában Vajna is önként lemondott lapjairól, a TV2-t azonban megtartotta, bár voltak arra utaló jelek, Mészáros Lőrinc a csatornát is átveszi a producertől.

Andy Vajna Vajna András György néven született Budapesten 1944. augusztus 1-én. 1956-ban, gyerekként hagyta el az országot, Kanadában talált új otthonra. Fiatalon fodrászként dolgozott Hong Kongban, emellett parókákkal üzletelt, később átnyergelt a filmforgalmazásra. A hetvenes évek közepén Cannes-ban ismerkedett meg a libanoni Mario Kassarral, akivel megalapította Carolco nevű filmes cégét. Közös vállalkozásuk hamar óriásira nőtt, egymás után gyártották a világsikerű filmeket a Rambótól a Terminátoron át az Elemi ösztönig. Vajna és Kassar az amerikai adóhatóság gyanúja szerint évtizedeken át elkerülte az adófizetést különféle offshore cégeken keresztül, a végösszeg csaknem 300 millió dollárra rúgott, a későbbi magyar filmügyi biztos végül megúszta egy 6,5 milliós „büntetéssel”

A Carolco fokozatosan veszített a jelentőségéből, Vajna 1989-ben ki is szállt a cégből, amelyet Kassar később csődbe vitt. A magyar producer későbbi vállalkozása, a Cinergi már nem volt a Carolcóhoz mérhető, bár több nagy produkció születésénél bábáskodott, ám ekkor már egyre több időt töltött Magyarországon. 1997-ben – a Cinergi bedőlésének évében – mutatták be A miniszter félrelép című filmet, amely 750 ezer nézővel a rendszerváltást követő időszak legnépszerűbb filmje lett, és a mai napig őrzi vezető pozícióját. Vajna a forgatáson ismerkedett meg Dobó Katával, akivel nyolc évig éltek együtt.

A kilencvenes évek végétől egyre több amerikai produkciót csábított Magyarországra, 2007-ben Demján Sándorral közösen hozták létre a Korda Filmstúdiót Etyeken, amely a legkorszerűbb technológiával várta a külföldi forgatócsoportokat. A 2010-es kormányváltás után már sokan tudni vélték, Orbán Viktor Vajnát nevezi ki a magyar filmgyártás élére, és ez egy évvel később meg is történt.  

A Saul fia diadalútját újabb és újabb sikerek követték, Deák Kristóf rövidfilmje, a Mindenki kategóriájában ugyancsak elhozta az Oscar-díjat, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása pedig a Berlini Filmfesztivál Arany Medvéjét követően bekerült a legjobb öt idegen nyelvű alkotás közé az Amerikai Filmakadémia gáláján. Eközben a közönségfilmek is sikerrel szerepeltek a hazai mozikban: a Kincsemre több mint 450 ezren, a Valami Amerikára közel 400 ezren, A Viszkisre 330 ezren, a Pappa Piára több mint 200 ezren váltottak jegyet.

Talán ezért is ért váratlanul sokakat a kormánymédia támadása 2018-ban. A Magyar Idők és a Pesti Srácok összehangolt offenzívája a történelmi filmek hiányában, és egy konkrét produkcióban jelölte meg a filmügyi biztos legfőbb bűnét. –Az adófizetők pénzéből profi népbutítás folyik az Andy Vajna által vezetett Magyar Nemzeti Filmalapnál, külföldi segítséggel – írta a Pesti Srácok. – Nem a filmalap vagy annak helyzetbe hozott, nagy hatalmú forgatókönyvírójának hollywoodi gagyiját (kitalált janicsártörténeteket, lovári és héber tüzéreket, egyebet) szeretnénk látni a vásznon, hanem a korszakot ismerő, magyar szívű alkotók felelős munkáját – kontrázott a Magyar Idők publicistája, Pilhál György hozzátéve, hogy: „Nem alkuszunk!”

Egy már előkészületben lévő film csapta ki a biztosítékot: a tervek szerint Szász János rendezésében készülő Hunyadi-film, amelyre a kormánymédiumok szerint 7 milliárd forintot szánna a Filmalap. Vajna az Indexnek adott decemberi interjújában azonban azt mondta, a Kincsem költségvetésénél valamivel nagyobb összeget szánnak a produkcióra – vagyis valamivel több mint 2 milliárdot. A Hegedűs Bálint forgatókönyvéből forgatandó filmet a kritikusai nemzetietlennek, történelem-hamisítónak és gagyinak tartják, érveik alátámasztására pedig alig ismert filmes szakembereket és filmesztétákat sorakoztattak fel. Egyikük még azzal is megvádolta Vajnát, hogy nyilvánosan kijelentette, ő egy fillért sem ad egy Wass Albert-filmre, később azonban kiderült, ilyesmi sosem hangzott el.

A váratlan támadás mellett is akadtak botrányok a filmes szakmában. Ilyen volt Pálfi György rendező küzdelme egy Toldi-filmért, amely a hírek szerint Vajna döntése miatt nem készülhetett el végül, mivel a kormánybiztos nem tartotta elég felkészültnek a rendezőt egy 2 milliárdos, akciójelentekkel teli film elkészítéséhez. De nagy vihart kavart Kálomista Gábor producer is azzal, hogy előbb visszavonatta Gigor Attila Kút című filmjét a moziból és kivágatott belőle egy részt, amelyben felbukkant, majd eltüntette a vidéki korrupcióról szóló Kojot című alkotást, Kostyál Márk filmje végül alternatív csatornákon keresztül juthatott csak el a nézőkhöz. Nemrég pedig Mészáros Márta beszélt arról a Közös Halmaz rendezvényén, hogy szeretett volna egy filmet készíteni a korrupcióról, de nem kapott rá pénzt. A Napló gyermekeimnek rendezőjét egyébként is szeretik csuklóztatni. Az Aurora borealis készítése közben a Kempinski hotel aljában lévő, a Vajna által nyitott Nobu étteremben kellett Andy Vajnához fordulnia anyagi támogatásért, miután elsőre bizalmatlanok voltak a háborús nemi erőszakokról őszintén beszélő sztorival szemben.

A botrányok, ellentmondások és zavaros ügyek ellenére Vajna a Filmalappal elérte célját, nem csupán beindította a magyar filmipart, de a nemzetközi sikereket arató művészfilmekkel és a Magyarországon készülő külföldi produkciókkal fontos európai filmes helyszínné tette hazánkat. A képzett szakembergárda, az olcsó helyszínek és a jelentős kedvezmények hatására egymásnak adják a kilincset a különféle szuperprodukciók, ami komoly bevételt hoz, még akkor is, ha ezek egy része rendkívül homályos, nehezen követhető ügyleteken keresztül áramlik az országba.

Az Andy Vajna által kiépített rendszer tehát végül tényleg működőképessé vált, a producer halála azonban könnyen veszélybe sodorhatja a filmtámogatás jelenlegi formáját is. – Sokan félnek attól, mi történik, ha Andy Vajna meghal – fogalmazott a Magyar Nemzetnek 2016-ban egy filmes. – Mert a rendszer, amelyet felépített, rosszra is használható.


HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

26,264lájkolóTetszik
1,995követőKövetés
15,218feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Be a pártba – Magyar Hang-ajánló

Gulyás Márton-, Döme Zsuzsanna-, Nényei Pál- és Krusovszky Dénes-interjú. Kórházból ukrán munkásszálló Újpesten? Egy Németországba költözött család története. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek