HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld „Be kellene t...

„Be kellene tiltani a nagyobb méretű tűzijátékokat”

HIRDETÉS

Az egészséges környezet és az ép természet az élhető jövő záloga. A gyakran rövid távú, vélt vagy valós gazdasági érdekek nem egy alkalommal ezt a világos kapcsolatot írják felül. Bándi Gyula környezetjogász egyetemi tanár, az alapjogi biztos helyettese, a jövő nemzedékek szószólója munkatársaival a természet és az egészséges környezet védelme érdekében készítenek jogi és szakmai javaslatokat az Országgyűlés és a kormány számára, véleményezik a stratégiákat, cselekvési terveket és jogszabályokat. A szószólóval az utóbbi időszak környezeti gondjairól és a javaslataikról beszélgettünk.

HIRDETÉS

– Ön decemberben azt javasolta, hogy a kormány módosítsa a környezetvédelmi törvény egy pontját, mert a zöldhulladék égetése és a levegőtisztaság védelem ellentmondásban van egymással.
– Különösen ősszel, amikor egyébként is nyirkos a levegő, a kiskert tulajdonosok a lehullott és még nedves avart elégetik, de égetés nyáron is előfordul. A füst marja az emberek torkát, káros a légzőszervekre, és a levegőt is szennyezi. A környezetvédelmi törvényben van egy általános tilalom a zöldhulladék égetésről, de ettől önkormányzatok alkalmilag eltérhetnek. Sajnos a kivétel lett a főszabály. Székely László biztos úrral együtt azt javasoljuk a törvényhozóknak, hogy helyezzék hatályon kívül a törvény azon részét, amely a képviselő-testületek számára lehetővé teszi, hogy helyi rendeletekkel eltérjenek a hulladékégetés tilalmától.

Az új hulladékos jogszabály szerint kötelező a zöldhulladék elszállítása és hasznosítása is, ez többnyire meg is valósul. Míg nyáron és ősszel a zöldhulladék égetése okoz levegőszennyezést, a téli időszakban a lakossági fűtés jelent veszélyt, hiszen sok helyen hulladékot, műanyagot, gumit égetnek. Az Unió tagállamai közül Magyarországon az egyik legrosszabb a levegő minősége, a lakossági fűtés miatt Északkelet-Magyarországon sok településen szinte elviselhetetlen a levegő, a javítás érdekében a Levegő Munkacsoporttal dolgozunk együtt.

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának feladata, hogy konzultálunk, tanácsot adunk, véleményezünk, jogszabályra vonatkozó javaslatokat terjesztünk elő, esetenként az Alkotmánybírósághoz fordulhatunk, és önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát kérhetjük a Kúriától. A környezetvédelmi egyesületek közeli partnereink, nagyon jó az együttműködésünk a Levegő Munkacsoporton kívül a Magyar Természetvédők Szövetségével, a WWF-el, a Greenpeace-szel, a Környezeti Jog és Management Egyesülettel, és még hosszan sorolhatnám a jó példákat. Ezek a szervezetek komoly szakmai hátteret adnak a javaslatokhoz, a mi szavunkat még mindig jobban meghallgatja a jogalkotó vagy a kormányzat. A különféle területeken működő társadalmi szervezeteknél komoly szaktudás és sok évtized tapasztalata halmozódott fel, ezt egyszerűen nem lehet mással pótolni. Emellett nem feledkezhetünk meg a szakmai, sőt gazdasági érdekképviseletekkel való kiváló kapcsolatokról sem.

– Éles szakmai vitát váltott ki a kútfúrás szabályozásának terve, miszerint 80 méter mélységig engedély nélkül lehetne kutat fúrni. Ön többször is rámutatott, hogy a javaslat veszélyezteti a felszín alatti vízkészleteket, és az egészséges környezethez való alkotmányos jogot is sérti.
– 2017 tavaszán a vízgazdálkodási törvény módosításának tervével kezdődött az ügy, ami ellen szakmai érveket hoztunk fel. Akkor az előterjesztő Belügyminisztérium visszavonta a javaslatot, de az egy évvel később újra előkerült, és az Országgyűlés megszavazta. Kétféle kútügyről beszélünk, becslések szerint a magánterületeken, kiskertekben, földeken a kutak 90 százaléka engedély nélkül működik. Ezek többnyire ásott, illetve kisebb fúrt kutak, nem mélyebbek 30 méternél, a felső vízadó rétegekből, a talajvízből nyerik a vizet.

Először ezeket a kutakat kellene legalizálni, hogy fel lehessen térképezni a helyzetet, ennek eredetileg lehetetlenül rövid határidejét most 2020-ig kitolták. Ezek a kutak általában nem okoznak gondot, bár szennyezések azért előfordultak. A kilencvenes évekből vannak példák arra, hogy ásott kutakba vezették be a lakossági szennyvizet, ez a talajvizet teljesen elszennyezte, sőt van olyan hajdúsági település, ami az akkori ÁNTSZ szerint egy szennyvíz tavon úszik.

Táblacsere az agráriumban | Magyar Hang

Az elmúlt nyolc év kormányzásának egyik nagy vesztese a környezet- és a természetvédelem.

A másik a mély kutak kérdése. Ha a jövőben elsősorban öntözési célból, engedély nélkül 80 méterig lehetne kutat fúrni, és a csövek egy, vagy akár két vízzáró rétegen is áthaladnak, ez olyan felszín alatti vizeket érinthet, amelyek a jövő nemzedékek érintetlen és jó minőségű vízkészletét jelentik, amit öntözésre használni vétek. A belvizek és árvizek visszatartása erre a célra sokkal kifizetődőbb lenne. Magyarország még gazdag vizekben, de nyakunkon a klímaváltozás a nyári szárazságokkal és a téli, sokszor extra mennyiségű csapadékkal, a vízkészletek pedig végesek.

A másik veszély, ha átfúrjuk a vízzáró rétegeket, lehetővé válik, hogy a talajban lévő szennyező anyagok a vízbázis felé közlekedjenek, ipari balesetnél a vegyi anyag kilométerekkel távolabb is súlyos gondot okozhat. Ezeknél a kutaknál azért is fontos az előzetes engedély vagy bejelentés, hogy a szakértő hatóságnak legyen módja a beavatkozásra és ellenőrzésre. Szerencsére, mielőtt ezt mi magunk is megtettük volna Áder János köztársasági elnök úr az Alkotmánybírósághoz fordult, így ehhez csatlakoztunk a szakvéleményünkkel. A taláros testület kimondta, hogy alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény megszavazott módosítása, mivel az állam pontos információ híján nem tudja teljesíteni alaptörvényből fakadó kötelezettségét, a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, illetve megnehezül a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása.

– Decemberben egy teljesen más területtel, a szabadtéri fesztiválok zajhatásaival is foglalkoztak, de ha zajról van szó, szívesen rákérdeznék a szilveszteri durrogtatásra is.
– A zenei fesztiválok nagy zajjal járnak, és míg az első, amerikai woodstocki rendezvényt a városon kívül tartották, nálunk a Sziget Fesztivál a város közepén van, a Balaton Sound zenéje pedig a tó északi oldalán is hallatszik, mintha az ottaniak kertjében szólna a zene. Különösen a nagyon mély, szubbasszus hangok veszélyesek, amelyek akár egészségkárosító rezgéseket is okozhatnak a szervezetben. A fesztivált befogadó önkormányzatok számára üzletileg hasznos a rendezvény, a szálláshelyek kiadása, a vendéglátás bevételt jelent, és hozhatnak olyan rendeletet, hogy a településen lakókat kevésbé zavarja a zaj, de olyan szabályt már nem alkothatnak, amely a külső hatásokra vonatkozna. A zajt elszenvedő közeli önkormányzatok ugyanígy nem tudják befolyásolni, hogy a Balaton másik partján, vagy Budapest másik sarkán mit csinálnak, mit engedélyeznek.

– Jól értem, hogy egy általános, országos szabályozást javasolnak?
– Igen, pontosan erről van szó, szükségesek a minimum szabályok. A másik, amit kérdezett a szilveszteri tűzijátékok zajhatása, ami olyan hangos, mintha háború lenne. A kutyákat szokták emlegetni, amiket zavarnak a durrogó hangok, a mi kutyánk az előszobában is úgy remegett, mint a kocsonya. De ne feledkezzünk meg a kisgyerekekről vagy az átlagos polgárokról sem, akik nyugalomra vágynának, ráadásul nemcsak éjfél után néhány percig lövöldöznek, hogy az eredeti babona szerint elűzzék a rossz szellemeket, hanem előző nap reggeltől újév estig. A zavaró zajhatáson kívül mindez súlyos légszennyezést is okoz, arról nem is beszélve, hogy időnként kigyullad valami a szikráktól, károsítja az autók zománcát, tehát komoly anyagi következményei is vannak a tűzijátéknak.

A vadon élő állatok életét hasonlóképpen feldúlja a robbanássorozat. Van jó példa is. A tatai tavon tíz és húszezer közötti különféle vadlúd szokott telelni, a Vadlúd Sokadalom rengeteg látogatót vonz Tatára. Innen is szeretnék gratulálni Tatának, ahol az önkormányzat, az országban először, betiltotta a tűzijátékot, és csak néhány illegális próbálkozás volt. Azóta jártam Tatán, láttam a ludakat, beszélgettem a polgármesterrel és a kezdeményező természetvédőkkel. 2017 szilveszter napján nagyjából 12 ezer madár pihent a tavon, a tűzijáték után, január elsején pedig már egy sem, később is kevesen jöttek vissza. Mivel a ludak nem éjszakai állatok, sok madár elpusztult a menekülés során. Idén viszont ott maradtak a tavon, január elsején is tízezer körül volt a számuk. Feltett szándékom, hogy benyújtunk egy előterjesztést a nagyobb méretű tűzijátékok forgalmazásának betiltásáról. A cél, hogy ezeket csak engedélyes szolgáltatók és meghatározott alkalmakkor használhassák, de ez nem lesz egyszerű menet, hiszen óriási gazdasági érdek és nem utolsósorban lakossági igény van mögötte.

– Ősszel úgymond a „bürokrácia csökkentés” érdekében több ezer közalkalmazottat elbocsátottak, és ez az agrárminisztériumban nagymértékben érintette a környezet- és főleg a természetvédelem területét, nagyjából a szakemberek felét elküldték, ami súlyos problémákat okozhat a szakmai munkában, pedig a természeti értékek megóvása a jövő generációk számára kiemelten fontos.
– A kérdéssel magunk is elkezdtünk foglalkozni, de megelőzött bennünket egy képviselőcsoport, akik hivatalosan Székely László biztos úrhoz fordultak, így mindenképpen ránk hárult annak a vizsgálata, hogy ez mennyiben érinti a környezeti jogokat, a hirtelen és jelentős létszámcsökkentés miatt sérül-e a természetvédelem elért szintjéről történő visszalépés alkotmányos tilalma. Kérdéseket intéztünk Nagy István agrárminiszter úrhoz, de a válasz azonos volt a sajtóban megjelent hivatalos nyilatkozattal, ezt nem fogadtuk el, így megismételtük a kérdéseinket.

Talán két évünk van az élővilág pusztulásának megállítására | Magyar Hang

A természetpusztítás hátterében lévő mozgatórugó a túlfogyasztás, a túltermelés, a piac uralása, a mindenáron való profitszerzés, a luxus életmód.

A mai napig nem tudjuk minek alapján történtek az elbocsátások, hogyan szervezték át a feladatokat, az elküldött munkatársak milyen szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és vajon nem éppen azokat bocsátották-e el, akiknek a legfontosabb munkájuk volt. Arra is felhívnám a kormány figyelmét arra, hogy a nagyobbik rossz az, ha a nemzeti parkok állománya csökken, ott már a teljesítés határán dolgoznak, hasonló mértékű leépítés a rendszer összeomlásához vezethet. A második megkeresésünkre még nem érkezett válasz, ezt rossz üzenetnek tekintjük. Orbán Viktor miniszterelnök úr a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy 2030-ra Magyarország tartozzon az Unió öt legjobb országa közé, de ezt nem lehet megvalósítani csupán gazdasági intézkedésekkel. Ha a környezeti és természeti értékek védelmére nem fektetünk komoly súlyt, soha nem kerülhetünk a legélhetőbb országok közé, ezt több helyen és többször elmondtam már.

– Vannak pozitív példák is arra, hogy meghallgatják a szakmai érveket, egyik az Alkotmánybírósággal is megtámogatott kútfúrási ügy vagy a Csarna-völgyi kisvasút tervének elvetése.
– Szerencsére több ilyen ügy is van. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal együttműködve sikerült elérni, hogy a vízhasználati engedélyekhez kapcsolódó dokumentumokat ne selejtezzék le, mivel a vízügyi műszaki adatok olyan környezeti információk, amelyeket a jövő nemzedékek érdekében meg kell őrizni. Az Önszabályozó Reklámtestülettel való együttműködésünk nyomán változások jelennek meg a reklámetikai kódexben, a környezeti érdekek nagyobb védelme érdekében.

A természetvédelem szempontjából jó hír, hogy az M0-ás körgyűrű mégsem az eredeti tervek szerint épül meg. Hosszabb lesz az útvonal, de nem természetvédelmi területen halad át, és a hegyeket sem kell alagutakkal átfúrni, ami súlyosan megterhelné a költségvetést. Üdvözöltük a Csarna-völgyi kisvasút tervének elvetését. A völgyben található az európai hiúz élőhelye, ez egy ritka, védett faj. A kisvasút építés és a megnövekedett turizmus veszélyt jelent a védett területre és a ragadozóra, az ilyen helyeken a sétáló turizmusnak van helye, kisvasutat a kevésbé sérülékeny területekre kell tervezni. Nyugat-Európához képest Magyarországon még gazdag a biológiai sokféleség, de csökken, nekünk nem ezt a példát kellene követni. A turisták a szép természeti környezet miatt jönnek Magyarországra, ezt kell megőrizni.

– Az év végén, az utolsó parlamenti napon a földtörvényt is módosították, és megszűnt az önálló Balaton törvény, az országos és agglomerációs területrendezési törvénnyel gyúrták egybe. Az eddigi aggályok arra mutatnak, hogy a szabályok lazításával nagyobb mértékben lesz beépíthető a Balaton part. Mik lesznek a következő feladatok?
– Ezekkel a kérdésekkel továbbra is foglalkozunk. A Balaton nemcsak a Dunántúl, hanem az egész ország fontos természeti értéke, és nem mindegy, hogy megyékre vagy községekre osztva készül a szabályozás, vagy a tó ügyeit külön jogszabály rendezi. A Balaton újabb szabályozása egyre inkább a tóhoz való mindenki általi hozzájutás kérdését kezdi korlátozni. Ha a part jobban beépíthető lesz, akkor csökkennek a nádasok és a vízfelület, mindenki kikötőt és szállodát akar létesíteni, ez ma is probléma. Azt is nehezményeztük, hogy ebben a kérdésben sem hallgatták meg a szakmai és környezeti szempontokat hangoztatókat.

Még két olyan ügyet említenék, amivel már elkezdtünk foglalkozni. Az egyik az élelmiszer hulladék kérdése. Csehország jó példával jár elől, kötelezővé tették, hogy a nagy élelmiszerláncok a még használható élelmiszert fordítsák segélyezésre. Emiatt levélben felkeresem az ottani ombudsmant, hogy adjon pontos tájékoztatást a körülményekről, mert ezt a példát mi is megfontolhatnánk.

A Greenpeace-szel együttműködésben több, mint egy éve kezdtünk el foglalkozni a tartós környezetkárosodás kérdésével. A környezetvédő szervezet állította össze a Mérgezett örökségünk című kiadványt, amiben felmérték a hazai, jelentősen szennyezett területeket. Az első felvetéseinkre pozitív válaszokat kaptunk több kormányzati szereplőtől, tárgyalásokat folytattunk a Gyáriparosok Országos Szövetségének környezetvédelmi szakembereivel, a Vegyipari Szövetséggel, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségével, a nagyobb cégek képviselőivel és a Magyar Biztosítók Szövetségével is, hogy közös irányokat, javaslatokat dolgozzunk ki részben a szennyezések felszámolására és megelőzésére, részben a további hasonló helyzetek elkerülésére. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a kis egyesületektől a nagy cégekig mennyire hasonlóan gondolkoznak, a nagy cégek azt állították, hogy nekik versenyhátrányt okoz, ha mások ellenőrizetlenül szennyeznek és még anyagi haszonra is szert tesznek.

Csak nem újabb földekre, vadászházakra, erdőre van szükség a NER-lovagok számára? | Magyar Hang

Vajon milyen cél lappang a környezet és a természetvédelem ilyen irányú gyengítése, lerontása mögött?

Ehhez a biztosítási hátteret is meg kell teremteni, és újból szükség van egy központi költségvetési forrásra, a korábban működő Kármentesítési Alapra. A halogatott cselekvés nagyságrendekkel több pénzt emészt fel, ami idén húszmillió, holnap már kétszáz, azután meg már milliárd, mert közben terjed a szennyező anyag a talajban, talajvízben. A biztosítási összeget is a tevékenységhez kell igazítani, képtelenség, hogy a vörösiszap ügyben a MAL Zrt.-nek mindössze tízmillió forintos biztosítása volt, miközben csak a közvetlen helyreállítási költségek harminc-negyven milliárd forintra rúgtak. Ebben szeretnénk egy egységes javaslatot elkészíteni.

Az interjú rövidebb változata a Magyar Hang 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 25-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/4. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

26,480lájkolóTetszik
2,028követőKövetés
15,312feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Vadászidény – Magyar Hang-ajánló

EP-választási körkérdés, Szalai Kriszta-interjú, törökszentmiklósi riport, igazolták a kettős élelmiszer-minőséget, a Strache-ügy hatása – itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek