Több szakmai kérdésben is másként gondolkodott a paksi bővítés kérdésében, mint Süli János szakminiszter, de a legtöbb pontban ma is megingathatatlan híve a projektnek Aszódi Attila. A paksi bővítésért felelős államtitkári posztról január 15-én menesztett szakpolitikus az Indexnek adott interjújában beszélt minderről.
Mint kifejtette, minden ellenkező híresztelés ellenére nincsen költségtúllépés a projektben, ám az eredetileg rögzített határidők nem tarthatók. Cáfolta ugyanakkor, hogy az új blokk indulására 2032-ig kellene várni.
„A mostani és az új blokkok biztosan fognak párhuzamosan is működni. A mostaniak 2032 és 2037 között állnak le, és szerintem az újak már évekkel 2032 előtt el fognak indulni"
- fogalmazott.
A csúszás okaként az egykori államtitkár az európai uniós vizsgálatok elhúzódását nevezte meg. Mint mondta, 2015 novemberétől 16 hónapon át állt a projekt, a fővállalkozói szerződés fel volt függesztve.
– Az európai előírásoknak való megfelelés tehát több ponton is időigényes volt, ami valóban késedelmet okozott. Ennek mértéke megközelíti a két évet, de ez sem a megrendelőnek, sem a fővállalkozónak nem róható fel – mondta Aszódi, megjegyezve: van késedelem a tervezés-engedélyezés folyamatában is. Az Országos Atomenergia Hivatal nem számít arra, hogy idén megkapja a létesítésiengedély-kérelmet, pedig ennek az EU-s folyamatok okozta csúszást is figyelembe véve 2018 nyara óta a hatóság asztalán kellene lennie – mondta Aszódi Attila.
Arra a kérdésre, hogy mi vezetett a felettesével, Süli János szakminiszterrel való szakításhoz, annyit elárult: volt súrlódás köztük abban, hogy a kormánynak valójában rá kellene-e látnia arra, a Paks II. projektcégben pontosan mi történik. Szerinte rá kellett volna.
Nem tudni, miért menesztették Aszódit | Magyar Hang
Tegnap azonnali hatállyal felmentették Aszódi Attilát, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárt. A döntés mindenkit váratlanul ért, mert korábban nem volt hír arról, hogy kifogás merült volna fel munkájával kapcsolatosan. Sőt. Bár csak 2017 óta volt államtitkár, gyakorlatilag már három évvel korábban - miután 2014 januárjában Moszkvában Orbán és Putyin megkötötte az "évszázad üzletét" - felelős volt a paksi erőmű kapacitásfenntartásáért.
Azt is elismerte, a Roszatom valamelyest túlvállalta magát, egyszerre ugyanis többfelé építenek atomerőműveket: Üzbegisztánban, Szerbiában, Egyiptomban, Törökországban, Kínában, Bangladesben, Indiában, Fehéroroszországban, de Finnországban is.
Aszódi Attila cáfolta, hogy a hazai beszállítói arány 10–15 százalék lesz csak, mivel az államközi szerződés 40 százalékot tűzött ki. Elismerte ugyanakkor, hogy ez komoly erőfeszítéseket igényel, hiszen a magyar nehézipar már nincs ott, mint a 70-es- 80-as években.
Süli János: A biztonságunkat kockáztatja, aki a Paks 2-t sürgeti | Magyar Hang
Újabb tájékoztatást tartott a Paks 2 beruházással kapcsolatban a fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, ám a lényeget - vagyis a fejlesztés részleteit - illetően nem sok új információ látott napvilágot. A nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú beruházással kapcsolatos sajtótájékoztatóra szokás szerint nem kapott meghívást a Magyar Hang, ezért más hírportálok - így a Portfólió, a 444, a Pénzcentrum, Privátbankár - beszámolói alapján készítettük el összeállításunkat az elhangzottakról.
Beszélt arról is, hogy a nyár soha nem látott alacsony vízállásokat hozott, mindemellett a víz hőmérséklete is magas volt, ezért vannak olyan szakmai kérdések, amelyeket érdemes lenne még egyszer átgondolni. Mint elmondta, a környezetvédelmi engedély szempontjából ugyan nincsen gond, hiszen az a hatályos jogszabályokkal összhangban áll, de a felhúzandó létesítmény szintjén jelentkeznek műszaki kérdések, de ezt a beruházó feladata megoldani. – A szabályozások világosak: a Duna nem lehet 30 Celsius-foknál melegebb, és nem engedhetnek vissza 33 foknál melegebb vizet a folyóba – fejtette ki a volt államtitkár.
