Nem sok időt hagyott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) képviselője arra, hogy a balatoni helyi vezetők átolvassák a Balatoni Hajózási (BAHART) Zrt. önkormányzati tőkejuttatási kötelezettségének elengedéséről szóló szerződéstervezetet. Az állam vinné a 2008-ban a települések tulajdonába került egyharmadnyi tulajdonrészt, a polgármesterek pedig nem sok jót várnak: feltehetőleg kormányközeli vállalkozókhoz csatornázhatják ki a balatoni hajózást is.
Nyíltan fogalmaz Siófok független polgármestere, Lengyel Róbert is, aki szerdán a Facebook-oldalán osztotta meg véleményét. „Ha megállapodás lesz a vége, akkor az önkormányzatok még mindig birtokolni fogják a részvények egy jelentős részét, de ami legalább ennyire lényeges, mentesülnek a január 31-ig esedékes tőkejuttatási kötelezettségük teljesítése alól. (Ez Siófok esetében az a bizonyos cc 770 millió Ft.) Ha mégsem lesz egyezség, marad – legalábbis egyelőre - a jelenlegi tulajdoni állapot, de fizetünk, mint a katonatisztek” – állapította meg a településvezető.
Az állam a szerepvállalásért cserébe elmondása szerint azt kéri, hogy tegyék lehetővé a részvények nyilvános forgalmazását, az önkormányzatok ez esetben pedig mondjanak le az elővásárlási jogról. Lengyel mindenesetre biztos abban, hogy ha a BAHART kell az államnak, vinni is fogja. Mint hozzátette,
a cég körül évek óta köröznek a keselyűk, most akár vérszemet is kaphatnak.
A hajózás sikerágazatai között említette a kikötők üzemeltetését, valamint a kompot: ezekre könnyen szemet vethetnek különböző érdekkörök.
Mészáros cége miatt tarolták le a ligetet Balatonszemesen | Magyar Hang
Egy közepes nyári zápor is elég Balatonszemes üdülőövezetében ahhoz, hogy víz lepje el a felújított vasútvonallal párhuzamosan futó Arany János utcát. Ilyenkor nemhogy gyalog, még autóval is nehéz közlekedni a szűk utcán. Mély kátyúkat, helyenként gödröket kell kerülgetni - panaszolták munkatársunknak a helyiek.
Lengyel hozzátette azt is: az igazsághoz tartozik, hogy az állam tőkeereje révén hosszú távon is „hihetetlen mértékben” tudná fejleszteni a céget. „A kompok öregek, lassan elodázhatatlan lesz legalább egy ilyen eszköz vásárlása milliárdos összegért, a telephely is fejlesztésre szorulna már és folytathatnám. Az önkormányzatok eddig sem nagyon tettek a kalapba fejlesztési forrásokat, meg ezután sem nagyon tettének, mint tulajdonosok, ez is biztonsággal kijelenthető. Ilyen szempontból még akár üdvözlendő is lehetne az állami befolyásra való törekvés” – jegyezte meg.
A társaságba egyébként 22 önkormányzat került, nekik pedig 2012-ig kétmilliárdos tőkeemelést kellett volna véghez vinniük. Ez végül nem történt meg.
